Az UNESCO Nemzeti Bizottságainak Alapszabálya

Preambulum:

Az UNESCO célkitűzése:

• Hozzájárulni a béke és biztonság eléréséhez az oktatás, a tudomány és a kultúra területén történő nemzetközi együttműködés útján.
• Előmozdítani az ENSZ által megfogalmazott emberi szabadságjogok érvényesülését fajra, nemre, nyelvre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.

Az UNESCO tagállamai Nemzeti Bizottságot állítanak fel, mely a következő feladatok ellátására hivatott:

• A Szervezet célkitűzéseinek széles körű megismertetése
• A kormányzati szervek képviselete, valamint a feléjük való közvetítés
• Tudományos és szellemi közösségek integrálása a programokban való részvételre
• Tanácsadó, összekötő, információs és programvégrehajtó tevékenység
• Annak előmozdítása, hogy a Nemzeti Bizottságok közti együttműködés szubregionális, regionális és inter-regionális szinten is megvalósuljon.

I. Cikkely

Célok és feladatok

1. A Nemzeti Bizottságok feladata, hogy a különböző kormányzati szerveket, ügynökségeket, intézményeket, szervezeteket és magánszemélyeket bekapcsolják az UNESCO tevékenységébe.
2. Új UNESCO programok kezdeményezése és megvalósítása
3. A Szervezet tevékenységével és programjaival kapcsolatos információk terjesztése és az érdeklődés felkeltése irántuk
4. Együttműködés olyan programokban, mint az:
   Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP),
   Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) és további nemzetközi programok
5. Részvétel az UNESCO szabad pozícióira alkalmas személyek keresésében
6. Együttműködés más Nemzeti Bizottságokkal
7. Saját kezdeményezések indítása
8. Együttműködés az UNESCO párizsi Titkárságával: közös felmérések, szemináriumok, találkozók és konferenciák levezetése, információk és segédanyagok cseréje.

II. Cikkely

A Nemzeti Bizottságok szerepe a tagállamok viszonylatában

Minden tagállam maga szabja meg Nemzeti Bizottságának felelősségi körét.

A Nemzeti Bizottság:

• Elősegíti a kapcsolatteremtést minden olyan állami szerv, szakmai egyesület, egyetem, kutatóközpont és más intézmény között, mely érintett a nevelésügy, a tudomány, a kultúra és kommunikáció területén
• Nyomon követi az UNESCO-programok előrehaladását, majd értékeli azokat
• Áramlási csatornát biztosít más tagországok által kért információk számára
• A fejlődés érdekében az egyes szellemi körök közötti párbeszédre nyújt fórumot
• Informálja az állami szerveket a Közgyűlésen vagy más találkozókon elfogadott döntésekről illetve javaslatokról

III. Cikkely

A Nemzeti Bizottságok feladatai az UNESCO felé

• A Nemzeti Bizottság biztosítja az UNESCO folyamatos jelenlétét az adott tagállamban
• Információt szolgáltat az UNESCO számára az oktatás, tudomány és kultúra területén létező nemzeti elvárásokról és prioritásokról, így lehetővé téve azt, hogy a szervezet az egyes tagállamok elvárásait teljes mértékben figyelembe vehesse az egyes programok megalkotásakor. Ezzel hozzájárul a Szervezet normatív munkájához.
• Informálja a nyilvánosságot és a médiumokat a Szervezet tevékenységéről
• A Szervezet nevében ösztönzi az adott témára specializált közösségek támogatását
• Felelősséget vállal az UNESCO programjainak végrehajtásáért

IV. Cikkely

Az egyes tagállamok felelőssége a Nemzeti Bizottságok felé:

• A tagállamra hárul az a feladat, hogy kimunkálja a Nemzeti Bizottság státuszát és szervezeti felépítését, és biztosítsa a szükséges forrásokat
• Minden Nemzeti Bizottság munkájában részt vesznek:
  • minisztériumok képviselői
  • olyan testületek képviselői, melyek érintettek a nevelésügy, a tudomány, a kommunikáció és a kultúra területén
  • specializált közösségek képviselői

A Nemzeti Bizottság tagjainak kellő kompetenciával kell rendelkezniük ahhoz, hogy előmozdíthassák a minisztériumok, állami intézmények és személyek UNESCO-val való együttműködését.

• A Nemzeti Bizottság foglaljon magában: végrehajtó és állandó bizottságokat, koordináló testületeket, albizottságokat és a megfelelő kiegészítő testületeket.
• A hatékony működéshez a Nemzeti Bizottságnak szüksége van:
  • Jogi személyiségre, mely világosan meghatározza felelősségi körét, működési feltételeit és forrásait.
  • Egy állandó titkárságra, mely magasan képzett személyzettel rendelkezik, és elegendő kapcsolatrendszerrel és pénzügyi eszközzel bír ahhoz, hogy munkáját el tudja látni, és növelni tudja az UNESCO tevékenységében való részvételt.

A főtitkár megbízása a hatékony és folyamatos munkához szükséges időtartamra szóljon.

V. Cikkely

Az UNESCO felelőssége a Nemzeti Bizottságok felé

• Az UNESCO főigazgatójáé az a feladat, hogy az általa szükségesnek tartott mértékben bevonja a Nemzeti Bizottságokat a Szervezet programjainak kimunkálásába, végrehajtásába és értékelésébe, továbbá, hogy biztosítsa a szoros kapcsolatot a Nemzeti Bizottságok és a különböző regionális irodák és központok között.
• A Szervezet előmozdítja a Nemzeti Bizottságok fejlődését, és lehetőségeihez mérten ellátja azokat a feladataik végrehajtásához szükséges eszközökkel.
• Tanácsadással valamint konzultánsok és a Főtitkárság tagjainak segítségét biztosítva megkönnyíti a tagállamok számára Nemzeti Bizottságuk létrehozását illetve annak újjászervezését.
  • Képzést biztosít az új főtitkárok és a Bizottság más tisztviselői számára
  • Segédanyagokkal és dokumentumokkal látja el a Nemzeti Bizottságokat
  • Értesíti a Nemzeti Bizottságokat arról, ha az országukba a Szervezet tisztviselője érkezik, vagy ha az adott országban bármilyen UNESCO-tevékenységet terveznek
  • Segítséget nyújt az UNESCO-dokumentumok és kiadványok nemzeti nyelvre történő fordításához, adaptálásához és terjesztéséhez, továbbá saját kiadványok létrehozásához.
• Az UNESCO fejlesztheti és kiterjesztheti tevékenységét a Nemzeti Bizottságokon keresztül, azáltal, hogy:
  • Ha szükséges, programjai végrehajtása érdekében szerződéseket köt velük
  • Pénzügyi támogatást, tanácsokat és technikai segítséget nyújt rendszeres regionális és szubregionális találkozók lebonyolításához
  • Előmozdítja együttműködési kapcsolatok létrehozását annak érdekében, hogy a találkozókon hozott döntéseket véghez lehessen vinni. Ezen kapcsolatok fenntartásához pénzügyi és technikai segítséget nyújt.
  • Előmozdítja főtitkári találkozók szervezését, főként a Közgyűlés üléseihez igazítva.
• Folyamatosan és növekvő mértékben támogatja a következőket:
  • Ötlet- és tapasztalatcsere céljából szervezett regionális és inter-regionális főtitkári találkozókat
  • Ha adott régió Nemzeti Bizottsága megfigyelőt szeretne küldeni más régió Nemzeti Bizottságainak konferenciájára
  • Különböző régiók Nemzeti Bizottságai által szervezett közös projekteket

Az UNESCO Közgyűlése által 1978 óta elfogadott határozatok legfontosabb elemei:

1978 20 C/ 7.4-es Határozat a Nemzeti Bizottságokkal való együttműködésről

A Közgyűlés:

1. Felkéri a tagállamokat arra,
   1. hogy képviseljék azon kormányzati szerveket, szakmai csoportokat, szakszervezeteket, civil szervezeteket, melyek a nevelésügy, a tudomány, kultúra és a kommunikáció területén tevékenyek, és érintettek a szociális és gazdasági fejlődésben és az emberi jogok érvényesülésének erősítésében. Biztosítsanak továbbá képviseletet olyan felsőoktatásban dolgozó személyeknek, akik speciálisan érdekeltek a Szervezet kompetenciájába tartozó témakörben.
   2. hogy bekapcsolják a Nemzeti Bizottságokat az UNESCO-programok előkészítésébe, végrehajtásába és értékelésébe
   3. hogy ellássák az ország Nemzeti Bizottságát megfelelő, állandó személyzettel és forrásokkal, hogy azok hatékonyan végezhessék a rájuk bízott munkát.
   4. hogy fejlesszék a Nemzeti Bizottságok és az állandó UNESCO-delegációk közötti kapcsolatot
   5. hogy figyelembe vegye a szubregionális, regionális és inter-regionális találkozókon és konferenciákon született bizottsági javaslatokat
2. Felhatalmazza a Főigazgatót, hogy - a tagállam kérésére - segítséget nyújtson Nemzeti Bizottság felállításához és működtetéséhez, és megismertesse a Szervezet által használt eljárásokat, módszereket a Bizottság dolgozóival.
3. Felkéri a Főigazgatót:
   
   1. a Nemzeti Bizottságok regionális együttműködésének előmozdítására
   2. hogy a decentralizáltság elvének megfelelően a Nemzeti Bizottságokat kapcsolja be a program-előkészítés, végrehajtás és értékelés folyamatába akár szerződések, akár konzultáció útján arról, hogy melyik szervezetet vagy szakembert kérjék fel az UNESCO munkájában való részvételre.
   3. hogy az 1979-1980-as Jóváhagyott Program keretein belül végrehajtsa a Nemzeti Bizottságok találkozóin született javaslatokat
   4. hogy megtalálja ezen javaslatok a Szervezet kormányzati partnereivel való megismertetésének legmegfelelőbb módját.

1989 25 C/15.212-es Határozat a Nemzeti Bizottságok szerepéről és hozzájárulásukról az UNESCO munkájához

Ez a határozat a következőkkel egészíti ki az 1978 óta hozottakat:

A Közgyűlés

• felkéri a Főigazgatót, hogy a Végrehajtó Bizottság számára kétévente jelentést küldjön az UNESCO és a Nemzeti Bizottságok közti együttműködésről.
• felkéri a tagállamokat, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek Az UNESCO Nemzeti Bizottságai Alapszabályának hatékonyabb figyelembevételére, valamint hogy a Nemzeti Bizottságaik együttesen ú.n. inter-regionális próbaprojekteket indítsanak azzal a céllal, hogy erősítsék az Észak-Dél és a Dél-Dél Együttműködéseket.

1995 28 C/13.5-ös Határozat az új partneri kapcsolatokról

A Közgyűlés felkéri a Főigazgatót:

• annak biztosítására, hogy a Nemzeti Bizottságokon keresztül új partnerségek jöjjenek létre a civil szféra kompetens testületeivel, alapítványokkal és intézményekkel
• hogy a Végrehajtó Bizottság számára olyan direktívákat továbbítson, melyek a költségvetésen kívüli forrásokra, valamint az új partnerek jogaira vonatkoznak az UNESCO nevének, emblémájának és szervezeti identitásának használatával kapcsolatban.

1997 29 C/60-as Határozat az UNESCO-Klubok, Központok és Szövetségek és a Nemzeti Bizottságok közti szorosabb kapcsolat kialakításáról

A Közgyűlés elismerve az UNESCO-Klubok, Központok és Szövetségek fontos szerepét a Szervezet elveinek, céljainak és prioritásainak a civil szférában való terjesztésében, valamint figyelembe véve annak szükségességét, hogy az UNESCO-Klubok és a Nemzeti Bizottságok szorosabb integrációjának elérése a cél:

Felkéri a tagállamokat, hogy fejlesszék az információcserét az UNESCO-Klubok Szövetsége, a Nemzeti Bizottságok és a Szervezet Titkársága között, továbbá hozzanak létre egy képviseleti helyet az UNESCO-Klubok Nemzeti Szövetsége számára a Végrehajtó Bizottságukban.

1997 29 C/61-es Határozat a Nemzeti Bizottságok közti inter-regionális együttműködésről

A Közgyűlés felkéri a Főigazgatót, hogy vizsgálja meg a lehetőségét a Nemzeti Bizottságok inter-regionális konferenciája megrendezésének a Közgyűlés ülésének ideje alatt azzal a céllal, hogy újraélessze a Nemzeti Bizottságok hatékony, közös működését szubregionális és regionális szinten, főképp a C/4-es és a C/5-ös dokumentumok előkészítése érdekében.

1997 29 C/87-es Határozat a Közgyűlés felépítéséről és működéséről

• A 28 C/37.2-es határozat igényt fogalmaz meg egy ad hoc munkacsoport alapítására, melynek feladata a Közgyűlés felépítésének és működésének ellenőrzése és olyan módszerek javaslása, melyekkel megőrizhető a Közgyűlés azon eredeti funkciója, miszerint önálló irányelv-teremtő testületként működik.
• A munkacsoport javasolja, hogy a Közgyűlés munkájának előkészítéséről széleskörű konzultációt tartsanak a Közgyűlés ülései előtt. Nevezetesen regionális és/vagy szubregionális Nemzeti Bizottság-i találkozókat szervezzenek minden kétéves periódus első évében, ahogy az az 1996-2001-es középtávú stratégia előkészítésekor is történt. Ezen találkozók célja az előzetes tervezet és a költségvetés általános felvázolása.
• Továbbá a tagállamok számára elegendő időt kell biztosítani a válaszok elküldéséhez.

1999 30 C/83-as Határozat: Vázlatos vezérelvek a decentralizáció ésszerű végrehajtásához

A Közgyűlés figyelembe véve

• az I. Cikkely 3 (a) paragrafusát, mely szerint a Nemzeti Bizottságok részt vesznek az UNESCO tevékenységének tervezésében és végrehajtásában
• a II. Cikkely 2 (a) paragrafusát, mely a Nemzeti Bizottságok felelősségeként határozza meg az UNESCO-projektek működtetését az adott országban, és a szubregionális, regionális és inter-regionális akciókban való nemzeti részvételt
• azt, hogy a Főigazgató feladatkörébe tartozik a Nemzeti Bizottságok bevonása a Szervezet programjainak megformálásába, végrehajtásába és értékelésébe

2001 31 C/46-os Határozat: Külkapcsolatok és Együttműködés

A Közgyűlés a Főigazgató feladataként fogalmazza meg a tagállamok kapcsolatrendszereinek erősítését, különös tekintettel a következő vetületekre:

• a Nemzeti Bizottságok működési kapacitásának növelése bilaterális, regionális, inter-regionális és egyéb együttműködések szorgalmazása által
• a civil szférával fenntartott partnerség szorosabbá tétele
• mozgásba hozni az UNESCO-Klubokat az UNESCO-Klubok, Központok és Szövetségek Világszervezetével való közös együttműködésben
• elérni a tagállamokban a Szervezet akcióinak hatékonyságát és láthatóságát azáltal, hogy a kormányközi kapcsolatok révén a Szervezet aktívan részt vesz az ENSZ irányelveinek és kezdeményezéseinek megfogalmazásában
• növelni a költségvetésen kívüli hozzájárulásokat az UNESCO stratégiai céljai és prioritásai eléréséhez az ENSZ intézményeivel, donor-országokkal, fejlesztési bankokkal és a civil szférával való szorosabb kooperáció által, továbbá megnövelve a Titkárság és a Nemzeti Bizottságok kapacitását az extraköltségvetés forrásainak bővítésére
• ösztönözni a tagállamokat, az UNESCO-Klubokat, az NGO-kat a 2002 szeptemberében tartandó, a fenntartható fejlődésről szóló johannesburgi világkonferencia előkészítésére és figyelemmel kísérésére. E célból a programköltségekre 4 396 500 $-t, a rendezők költségeire 17 612 300$-t bocsát rendelkezésre a Szervezet.