UNESCO (www.unesco.org)
UNESCO.HU

Az UNESCO alkotmánya

Link küldés
.
Cikk nyomtatás


2009. évi XXXII. törvény
kihirdetés dátuma: 2009. május 14.

az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről

(A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Királyság Kormányánál 1948. szeptember 13-án megtörtént. A Magyar Köztársaság vonatkozásában az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmánya 1948. szeptember 13-án lépett hatályba.) 1. § Az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányát (a továbbiakban: Alkotmány) e törvénnyel kihirdeti. 2. § Az Alkotmány hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

1. § Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Alkotmánya, amelyet a Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet létesítése céljából Lodonban tartott nemzetközi értekezleten 1945. évi november 16. napján írtak alá, a Magyar Köztársaság törvényei közé iktattatik.

2. §Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának (1. §) eredeti angol és eredeti francia szövege, valamint hivatalos magyar fordítása a következő:

(Az angol és francia szöveget nem közöljük.
Hivatalos magyar fordítás.)

Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Alkotmánya

Elfogadták 1945. november 16-án Londonban, módosította az Általános Konferencia annak 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 12., 15., 17., 19., 20., 21., 24., 25., 26., 27., 28., 29. és 31. ülésszakán.

Jelen Alkotmány részes államainak kormányai népeik nevében kijelentik:

Mivel a háborúk az emberek tudatában keletkeznek, az emberek tudatában kell a béke védelme érdekében munkálkodni;

Az emberiség történelme folyamán az egymás kölcsönös meg nem értése volt a népek közötti gyanakvás és bizalmatlanság oka, miáltal ezen nézeteltérések igen gyakran vezettek háború kitöréséhez;

A most véget ért, nagy és borzalmas háború azáltal vált lehetővé, hogy az emberi méltóság, egyenlőség és kölcsönös tisztelet demokratikus eszményét megtagadták, s helyükbe a tudatlanságot és előítéletet kihasználva az emberek és fajok közötti egyenlőtlenség tanát akarták állítani;

Azt, hogy az emberi méltóság megköveteli a kultúra széles körű terjesztését és azt, hogy az emberiséget igazságosságra, szabadságra és békére neveljék, és e téren valamennyi nemzetre a kölcsönös segítés és gondoskodás szellemében elvégzendő szent kötelességek hárulnak;

Az olyan béke, amely kizárólag a kormányok politikai és gazdasági jellegű megállapodásain alapul, nem hozhatja el a világ népeinek egyöntetű, tartós és őszinte összefogását, tehát a tartós alapokon nyugvó békét az emberiség szellemi és erkölcsi együttérzésére kell alapozni.

Ezen okokból kifolyólag a jelen Alkotmány részes államai, bízva a nevelésügy területén a teljes körű, mindenkire érvényes esélyegyenlőségben, az objektív igazság szabad kutatásában, valamint az eszmék és ismeretek szabad cseréjében, közös megegyezéssel elhatározzák, hogy továbbfejlesztik és erősítik a népeik közötti érintkezés eszközeit, és ezeket az eszközöket egymás kölcsönös megértésére és egymás szokásainak igazabb és alaposabb megismerésére használják fel.

Ennek eredményeképpen létrehozzák az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetét annak érdekében, hogy a világ népeinek a nevelésügy, a tudomány és a kultúra terén megvalósuló együttműködésén keresztül előmozdítsák a nemzetközi béke és az emberiség közös jólétének céljait, amelynek elérésére az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakult, és amely célokat annak Alapokmánya tartalmazza.


I. Cikk

Célok és feladatok

1. - A Szervezet céljául tűzte ki, hogy a béke és biztonság fenntartását azáltal segíti elő, hogy a nevelés, a tudomány és a kultúra révén szorosabbra fűzi a nemzetek közötti együttműködést a célból, hogy faji, nemi, nyelvi vagy vallási megkülönböztetés nélkül mindenki számára világszerte biztosítsa az igazság, a törvény és ama emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletbentartását, amelyeket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya az összes népek javára elismer.

2. - E célból a Szervezet:

a) a tömegtájékoztatási szervekkel való együttműködése révén előmozdítja a nemzetek kölcsönös megismerését és megértését, s ezért olyan nemzetközi megállapodásokat ajánl, melyeket alkalmasaknak talál arra, hogy az eszméknek szó és kép útján való szabad terjesztését megkönnyítsék,

b) Erőteljes lendületet ad a közoktatásnak és a kultúra terjesztésének, nevezetesen:

- Együttműködik azokkal a tagállamokkal, amelyek oktatási tevékenységük fejlesztése érdekében segítséget kérnek;

- A nemzetek között olyan együttműködést hoz létre, amely lehetővé teszi annak az eszménynek a megvalósítását, hogy az oktatás, fajtól, nemtől, illetőleg gazdasági vagy szociális megkülönböztetéstől függetlenül mindenki számára egyenlő mértékben elérhető legyen;

- Olyan nevelési módszereket sugalmaz, melyek alkalmasak arra, hogy a gyermekeket az egész világon előkészítsék a szabad ember felelősségének tudatára;

c) A tudás megőrzésének, előbbrevitelének és terjesztésének érdekében:

- Gondoskodik a világ örökségének részét képező könyvek, művészeti alkotások és történeti, illetve tudományos értékű műemlékek megőrzéséről és védelméről, valamint az érintett nemzeteknek erre vonatkozóan nemzetközi megállapodásokat ajánl;

- A szellemi tevékenység minden területén ösztönzi a nemzetek közötti együttműködést, beleértve a nevelésügy, a tudomány és a kultúra területén tevékenykedő személyek, valamint kiadványok, műalkotások, tudományos alkotások és más tájékoztató anyagok nemzetközi cseréjét;

- A nemzetközi együttműködés módszereinek bevezetésével törekszik arra, hogy a világ összes országának népei által létrehozott, nyomtatott és megjelentetett anyagok egymás számára hozzáférhetőek legyenek.

3. - A tagállamok kultúrája és oktatási rendszerei függetlenségének, sértetlenségének és gyümölcsöző sokszínűségének megőrzésére tekintettel a Szervezet tartózkodik a beavatkozástól olyan kérdések esetében, amelyek alapvetően a tagállamok nemzeti joghatóságainak körébe tartoznak.


II. Cikk

Tagok

1. - Az Egyesült Nemzetek Szervezetében viselt tagság feljogosít az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetében való tagsághoz.

2. - Az ezen Szervezet és az Egyesült Nemzetek Szervezete között létrejött, a jelen Alkotmány X. cikke szerint jóváhagyott megállapodás rendelkezéseire figyelemmel, az Egyesült Nemzetek Szervezetében tagsággal nem rendelkező államokat, a Végrehajtó Tanács ajánlásával, az Általános Konferencia kétharmados többségi szavazattal felveheti a Szervezet tagjainak sorába.

3. - Azokat a területeket vagy területcsoportokat, amelyek nem maguk felelősek nemzetközi kapcsolataik folytatásáért, az Általános Konferencia a jelenlévő és szavazó tagok kétharmados többségi szavazatával - az említett terület vagy területcsoport nevében a terület vagy területcsoport nemzetközi kapcsolataiért felelős tag vagy más hatóság által előterjesztett kérelem alapján - társult tagként felveheti tagjainak sorába. A társult tagok jogainak és kötelezettségeinek jellegét és körét az Általános Konferencia határozza meg.

4. - A Szervezet azon tagjai esetében, amelyeknek az Egyesült Nemzetek Szervezetében fennálló tagságával együtt járó jogai és kiváltságai gyakorlását felfüggesztették, az Egyesült Nemzetek Szervezetének kérésére az ezen Szervezet tagságával együtt járó jogok és kiváltságok gyakorlását is fel kell függeszteni.

5. - A Szervezet azon tagjai, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetéből kizártak, minden külön rendelkezés nélkül elvesztik ezen szervezetbeli tagságukat.

6. - A Főigazgatóhoz címzett értesítéssel a Szervezet bármelyik tagállama vagy társult tagja kiléphet a Szervezetből. Ezen értesítés az értesítés keltét követő év december 31-én lép hatályba. A kilépés hatálybalépésének napján a Szervezet felé fennálló pénzügyi kötelezettségeket a kilépés ténye nem érinti. A társult tag kilépéséről szóló értesítést a társult tag nevében a társult tag nemzetközi kapcsolataiért felelős tagállam vagy más hatóság köteles benyújtani.

7. - Mindegyik tagállam egy Állandó Képviselőt jogosult kinevezni a Szervezethez.

8. - A tagállam Állandó Képviselője köteles megbízólevelét a Szervezet Főigazgatójának átadni, és feladatait hivatalosan a megbízólevél átadásának napjától végzi.


III. Cikk

Szervek

A Szervezet Általános Konferenciából, Végrehajtó Tanácsból és Titkárságból áll.


IV. Cikk

Az Általános Konferencia

A. - Összetétel.

1. Az Általános Konferencia a Szervezet tagállamainak képviselőiből áll. Minden tagállam kormánya legfeljebb öt képviselőt jelöl ki, akiknek kiválasztása a Nemzeti Bizottsággal, annak hiányában pedig a nevelésügyi, tudományos és kulturális testületekkel folytatott egyeztetést követően történik meg.

B. - Feladatok.

2. Az Általános Konferencia meghatározza a Szervezet politikáit és működésének fő irányvonalait. Határozatokat hoz a Végrehajtó Tanács által benyújtott programokról.

3. Az Általános Konferencia, amikor szükségesnek ítéli, valamint az általa hozott szabályoknak megfelelően, az államok részvételével nemzetközi nevelésügyi, természettudományi, társadalomtudományi és a tudás terjesztésével kapcsolatos konferenciákat hív össze; az e tárgykörökben rendezett nem kormányzati szintű konferenciákat az Általános Konferencia vagy a Végrehajtó Tanács is összehívhatja az említett szabályoknak megfelelően.

4. Az Általános Konferenciának a tagállamok elé terjesztendő javaslatok elfogadása során különbözőképpen kell eljárnia a tagállamoknak szóló ajánlások és az általuk megerősítendő nemzetközi egyezmények tekintetében. Az előbbi esetben elegendő az egyszerű többség; az utóbbi esetben kétharmados többség szükséges. Az ajánlásokat, illetve egyezményeket valamennyi tagállam köteles az említettek elfogadását kimondó Általános Konferencia ülésszakának berekesztésétől számított egy éven belül saját illetékes hatóságaihoz benyújtani.

5. Az V. cikk (6) bekezdésének c) pontjára figyelemmel, az Általános Konferencia tanáccsal szolgál az Egyesült Nemzetek Szervezete számára, az azt érintő kérdések nevelésügyi, tudományos és kulturális vonatkozásaival kapcsolatban, a két Szervezet megfelelő hatóságai által megállapított feltételeknek és eljárásnak megfelelően.

6. Az Általános Konferencia kapja meg és vizsgálja meg a fenti (4) bekezdésben említett ajánlások és egyezmények alapján foganatosított cselekvésekkel kapcsolatosan a tagállamok által a Szervezet részére küldött jelentéseket, illetve, ha úgy határoz, e jelentések elemző összefoglalóit.

7. Az Általános Konferencia választja meg a Végrehajtó Tanács tagjait, és, a Tanács ajánlása alapján, kinevezi a Főigazgatót.

C. - Szavazás.

8. a) Az Általános Konferencián minden tagállam egy szavazattal rendelkezik. A határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozzák, azokat az eseteket kivéve, amelyekben az Alkotmány vagy az Általános Konferencia Eljárási Szabályzata kétharmados többséget ír elő. A szótöbbség a jelenlevő és szavazó tagok többségét jelenti.

b) A tagállamnak nincs szavazati joga az Általános Konferencián, ha a részéről esedékes hozzájárulás teljes összege meghaladja a tárgyévben és a tárgyévet közvetlenül megelőző naptári évben általa fizetendő hozzájárulások teljes összegét.

c) Az Általános Konferencia ennek ellenére engedélyezheti az adott tagállamnak a szavazást, amennyiben meggyőződik arról, hogy a nemfizetés a tagállam hatáskörén kívül eső okból következett be.

D. - Eljárás.

9. a) Az Általános Konferencia rendes ülésszakát kétévente hívják össze. Az Általános Konferencia saját döntése alapján, vagy ha a Végrehajtó Tanács összehívja, illetve ha a tagállamok legalább egyharmada kéri, rendkívüli ülésszakot is tarthat.

b) Az Általános Konferencia minden ülésszak során megállapítja a következő ülésszak helyszínét. A rendkívüli ülésszak helyszínét az Általános Konferencia határozza meg, amennyiben az ülésszakot ő hívta össze; egyébként a helyszínről a Végrehajtó Tanács határoz.

10. Az Általános Konferencia maga állapítja meg ügyrendi szabályait. Minden ülésszak vonatkozásában megválasztja elnökét és tisztségviselőit.

11. Az Általános Konferencia megalakítja azokat a szakmai és technikai bizottságokat, valamint egyéb alárendelt testületeket, amelyek céljai megvalósításához szükségesek lehetnek.

12. Az Általános Konferencia, az általa előírt rendelkezésekre figyelemmel, intézkedik az ülések nyilvánosságáról.

E. - Megfigyelők.

13. Az Általános Konferencia a Végrehajtó Tanács ajánlására, kétharmados szavazattöbbséggel, saját eljárási szabályzatára figyelemmel, megfigyelőként meghívhatja - többek között a XI. cikk (4) bekezdésében meghatározott - nemzetközi szervezetek képviselőit az Általános Konferencia vagy bizottságai meghatározott üléseire.

14. Ha a Végrehajtó Tanács a XI. cikk (4) bekezdésében előírt formában jóváhagyja az említett nemzetközi nem kormányzati vagy félkormányzati szervezetekkel való konzultatív megállapodásokat, úgy ezeket a szervezeteket felkérik, hogy küldjenek megfigyelőket az Általános Konferencia és bizottságai üléseire.


V. Cikk

Végrehajtó Tanács

A. - Összetétel.

1. a) A Végrehajtó Tanácsot az Általános Konferencia választja; a Végrehajtó Tanács ötvennyolc tagállamból áll. Az Általános Konferencia Elnöke a Végrehajtó Tanács ülésein - tanácskozási joggal - hivatalból részt vesz.

b) A Végrehajtó Tanácsba beválasztott tagállamok a továbbiakban: a Végrehajtó Tanács „tagjai”.

2. a) A Végrehajtó Tanács minden tagja egy képviselőt jelöl ki. Minden tag helyetteseket is kijelölhet.

b) A Végrehajtó Tanács tagja a Tanácsba küldött képviselő kiválasztása során köteles arra törekedni, hogy olyan személyt jelöljön a Tanácsba, aki az UNESCO hatáskörébe tartozó egy vagy több szakterületen megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkezik, és el tudja látni a Tanács igazgatási és végrehajtási feladatait. Szem előtt tartva a folytonosság fontosságát, minden képviselőt a Végrehajtó Tanács tagja megbízatásának időtartamára neveznek ki kivéve, ha a személycserét rendkívüli körülmények indokolják. A Végrehajtó Tanács tagjai által kijelölt helyettesek a Tanácsba küldött képviselő távollétében a képviselő valamennyi hatáskörében eljárnak.

3. A Végrehajtó Tanács tagjainak megválasztása során az Általános Konferenciának a kultúrák sokszínűségére és a kiegyensúlyozott földrajzi megoszlásra is tekintettel kell lennie.

4. a) A Végrehajtó Tanács tagjai az Általános Konferencia azon ülésszakának bezárását követően lépnek hivatalba, amely megválasztotta őket, és az Általános Konferencia megválasztásukat követő második rendes ülésszakának bezárásáig töltik be tisztségüket. Az Általános Konferencia minden rendes ülésszakán annyi tagot választ a Végrehajtó Tanácsba, amennyi az ülésszak végén megüresedő helyek betöltéséhez szükséges.

b) A Végrehajtó Tanács tagjai újraválaszthatók. A Végrehajtó Tanács újraválasztott tagjai törekszenek arra, hogy új képviselőt küldjenek a Tanácsba.

5. Ha a Végrehajtó Tanács valamelyik tagja kilép a Szervezetből, hivatali ideje a kilépés hatálybalépésének napján lejár.

B. - Feladatok.

6. a) A Végrehajtó Tanács előkészíti az Általános Konferencia napirendjét. Megvizsgálja a Szervezet munkatervét és a Főigazgató által, a VI. cikk (3) bekezdésének megfelelően hozzá benyújtott költségvetési előirányzatokat, és az általa kívánatosnak tartott ajánlásokkal együtt az Általános Konferencia elé terjeszti azokat.

b) A Végrehajtó Tanács, az Általános Konferencia felügyelete alatt működve, felelős az Általános Konferencia által elfogadott munkaterv végrehajtásáért. A Végrehajtó Tanács, az Általános Konferencia határozatainak megfelelően és figyelemmel bármely két rendes ülésszak között felmerülő körülményekre, minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a Főigazgató hatékonyan és ésszerűen hajtsa végre a munkatervet.

c) Az Általános Konferencia rendes ülésszakai között a Tanács láthatja el a IV. cikk (5) bekezdésében említett tanácsadói feladatokat az Egyesült Nemzetek részére, amennyiben a problémával, amellyel kapcsolatban tanácsot kérnek, az Általános Konferencia elvileg már foglalkozott, vagy ha a megoldást az Általános Konferencia határozatai hallgatólagosan tartalmazzák.

7. A Végrehajtó Tanács tesz ajánlatot az Általános Konferenciának új tagok felvételére.

8. A Végrehajtó Tanács, az Általános Konferencia határozataira figyelemmel, maga állapítja meg eljárási szabályzatát. Tisztségviselőit tagjai közül választja.

9. A Végrehajtó Tanács kétévente legalább négyszer tart rendes ülésszakot, de rendkívüli ülésszakot is tarthat, ha az elnök saját kezdeményezésére vagy a Tanács hat tagjának kérésére összeül.

10. A Végrehajtó Tanács elnöke a Tanács nevében, megjegyzésekkel vagy azok nélkül, az Általános Konferencia minden rendes ülésszakán jelentéseket terjeszt be a Szervezet tevékenységéről, amelyeket a Főigazgató a VI. cikk (3) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően köteles elkészíteni.

11. A Végrehajtó Tanács minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy konzultáljon a hatáskörébe tartozó kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselőivel, illetve szakemberekkel.

12. Az Általános Konferencia rendes ülésszakai között a Végrehajtó Tanács a Szervezet tevékenységi területén felmerülő jogi kérdésekben tanácsadói véleményt kérhet a Nemzetközi Bíróságtól.

13. A Végrehajtó Tanács az Általános Konferencia által reá ruházott hatásköröket az egész Általános Konferencia nevében is gyakorolja.


VI. Cikk

Titkárság

1. A Titkárságot a Főigazgató és a szükséges személyzet alkotja.

2. A Főigazgatót a Végrehajtó Tanács jelöli, és az Általános Konferencia nevezi ki négy évre a Konferencia által jóváhagyott feltételekkel. A Főigazgató kinevezése további négy évre meghosszabbítható, azonban ezt követően újabb négy éves időtartamra a kinevezés már nem újítható meg. A Főigazgató a Szervezet legfőbb hivatali tisztségviselője.

3. a) A Főigazgató, vagy távollétében az általa kijelölt helyettes, szavazati jog nélkül részt vesz az Általános Konferencia, a Végrehajtó Tanács és a Szervezet bizottságainak minden ülésén. Megszövegezi az Általános Konferencia és a Tanács által foganatosítandó intézkedésekre vonatkozó javaslatokat, és elkészíti a Szervezet - a Tanácshoz benyújtandó - munkatervének tervezetét a megfelelő költségvetési előirányzatokkal együtt.

b) A Főigazgató időszakos jelentéseket készít a Szervezet tevékenységéről, és azokat megküldi tagállamoknak, valamint a Végrehajtó Tanácsnak. Az Általános Konferencia határozza meg, hogy az említett jelentések milyen időszakra vonatkozzanak.

4. A Főigazgató, az Általános Konferencia által jóváhagyott személyzeti szabályzatnak megfelelően, kinevezi a Titkárság személyzetét. Figyelemmel a feddhetetlenség, hatékonyság és szakértelem biztosítása vonatkozásában támasztott magas szintű elvárásokra a személyzetet a lehető legátfogóbb földrajzi alapon kell kinevezni.

5. A Főigazgató és a személyzet felelőssége kizárólag nemzetközi jellegű. Feladataik teljesítése során egyetlen kormánytól vagy a Szervezethez nem tartozó hatóságtól sem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat. Kötelesek tartózkodni minden olyan cselekedettől, amely hátrányosan érinthetné nemzetközi tisztségviselői beosztásukat. A Szervezet valamennyi tagállama kötelezi magát arra, hogy tiszteletben tartja a Főigazgató és a személyzet feladatainak nemzetközi jellegét, és feladatuk ellátásában nem törekszik befolyásolni őket.

6. E cikk egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy a Szervezet, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében, különleges megállapodásokat kössön közös szolgáltatásokra és közösen alkalmazott személyzetre, valamint a személyzet kölcsönös cseréjére vonatkozóan.


VII. Cikk

Nemzeti együttműködési Testületek

1. Minden tagállam saját helyzetének megfelelő intézkedéseket tesz, hogy bevonja a Szervezet tevékenységébe azokat a főbb nemzeti testületeket, amelyek nevelésügyi, tudományos és kulturális kérdésekkel foglalkoznak, lehetőség szerint a kormány és az ilyen testületek megfelelő képviseletét megjelenítő Nemzeti Bizottság megalakítása útján.

2. Ahol Nemzeti Bizottságok vagy Nemzeti Együttműködési Testületek működnek, ezek tanácsadói minőségben tevékenykednek minden, a Szervezettel kapcsolatos kérdésben az Általános Konferenciára delegált nemzeti küldöttségük, országuk Végrehajtó Tanácsba küldött képviselője és helyettesei, valamint kormányuk mellett, és az összekötő szerv szerepét töltik be a Szervezet hatáskörébe tartozó valamennyi kérdés terén.

3. A Szervezet bármely tagállam kérésére, akár ideiglenesen is, kiküldheti a Titkárság egy tagját ezen állam Nemzeti Bizottságához a Bizottság munkájának segítése céljából.


VIII. Cikk

A Tagállamok jelentései

Minden tagállam, az Általános Konferencia által meghatározandó időpontban és módon, jelentést nyújt be a Szervezethez az oktatási, tudományos és kulturális intézményeire és tevékenységeire vonatkozó törvényeiről, rendeleteiről és statisztikáiról, valamint a IV. cikk (4) bekezdésében említett ajánlások és egyezmények alapján kezdeményezett tevékenységéről.


IX. Cikk

Költségvetés

1. A költségvetést a Szervezet kezeli.

2. Az Általános Konferencia, a X. cikk szerint az Egyesült Nemzetekkel kötendő megállapodásra figyelemmel, jóváhagyja, és jogerőre emeli a költségvetést, és megállapítja a pénzügyi hozzájárulás arányos felosztását a Szervezet tagállamai között.

3. A Főigazgató a Pénzügyi Szabályzatban meghatározott feltételekkel közvetlenül is elfogadhat önkéntes hozzájárulásokat, adományokat, hagyatékot és támogatást kormányoktól, köz-, és magánintézményektől, szervezetektől és magánszemélyektől.


X. Cikk

Kapcsolat az Egyesült Nemzetek Szervezetével

Ezen Szervezet, mint az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 57. cikkében említett egyik szakosított intézmény a lehető legrövidebb időn belül felveszi a kapcsolatot az Egyesült Nemzetek Szervezetével. Ezt a kapcsolatot az Alapokmány 63. cikkének megfelelően az Egyesült Nemzetek Szervezetével kötendő megállapodás útján kell létesíteni, amely megállapodást ezen Szervezet Általános Konferenciájának jóvá kell hagynia. A megállapodás - közös célkitűzéseik érvényesítése céljából - hatékony együttműködésről rendelkezik a két szervezet között, ugyanakkor elismeri ezen Szervezet önállóságát a jelen Alkotmányban meghatározott hatáskörökben. A megállapodás, más kérdések mellett, rendelkezhet a Szervezet költségvetésének az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által történő jóváhagyásáról és finanszírozásáról.


XI. Cikk

Kapcsolat más szakosított nemzetközi szervezettel és intézménnyel

1. Ezen Szervezet együttműködhet más olyan kormányközi szakosított szervezetekkel és intézményekkel, amelyek törekvései és tevékenységei kapcsolódnak a Szervezet céljaihoz. E célból a Főigazgató a Végrehajtó Tanács felügyelete alatt tényleges munkakapcsolatot létesíthet más szervezetekkel és intézményekkel, és a hatékony együttműködés biztosítása céljából, szükség szerint, vegyes bizottságokat alakíthat. A más szervezetekkel, illetve intézményekkel kötött megállapodásokhoz minden esetben a Végrehajtó Tanács jóváhagyása szükséges.

2. Ha ezen Szervezet Általános Konferenciája és más szakosodott kormányközi szervezet vagy intézmény illetékes hatóságai, amelyek célkitűzései és feladatai ezen Szervezet illetékességi körébe tartoznak, szükségesnek ítélik, hogy erőforrásaikat és tevékenységüket ezen Szervezetre átruházzák, úgy e célból a Főigazgató kölcsönösen elfogadható megállapodásokat köthet, amelyekhez azonban szükséges az Általános Konferencia jóváhagyása.

3. Ezen Szervezet más kormányközi szervezettel vonatkozó megállapodásokat köthet az üléseken történő kölcsönös képviselet biztosításáról.

4. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete megfelelő intézkedéseket tehet a hatáskörébe tartozó kérdésekkel foglalkozó nemzetközi nem kormányzati szervezetekkel történő konzultáció és együttműködés érdekében, és felkérheti az adott szervezeteket meghatározott feladatok vállalására. Az ilyen együttműködés az említett szervezetek képviselőinek az Általános Konferencia által létrehozott tanácsadó bizottságokban való megfelelő részvételére is kiterjedhet.


XII. Cikk

A Szervezet jogállása

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya 104. és 105. cikkének a Szervezet jogi helyzetére, kiváltságaira és mentességeire vonatkozó rendelkezései ezen Szervezetre is alkalmazandók.


XIII. Cikk

Módosítások

1. A jelen Alkotmány módosítására vonatkozó javaslatok akkor lépnek hatályba, ha azokat az Általános Konferencia kétharmados többséggel elfogadja; azonban azokat a javaslatokat, amelyek a Szervezet célkitűzéseinek alapvető módosítására vagy a tagállamokkal szemben új kötelezettségek megállapítására vonatkoznak, hatálybalépésük előtt a tagállamok kétharmadának el kell fogadnia. A javasolt módosítások tervezetének szövegét a Főigazgató legalább hat hónappal azoknak az Általános Konferencián történő megvitatása előtt köteles közölni a tagállamokkal.

2. Az Általános Konferencia kétharmados többséggel jogosult elfogadni az e cikk rendelkezéseinek végrehajtását célzó Eljárási Szabályzatot.


XIV. Cikk

Értelmezés

1. A jelen Alkotmány angol és francia szövege egyaránt hitelesnek minősül.

2. Az Alkotmány értelmezésével kapcsolatos kérdéseket, illetve jogvitákat a Nemzetközi Bíróság vagy valamely választottbíróság elé kell terjeszteni az Általános Konferencia Eljárási Szabályzata szerint hozott határozatának megfelelően.


XV. Cikk

Hatálybalépés

1. A jelen Alkotmányt el kell fogadni. Az elfogadási okiratot az Egyesült Királyság Kormányánál kell letétbe helyezni.

2. A jelen Alkotmány az Egyesült Királyság Kormányának levéltárában marad nyitva aláírásra. Az aláírásra az elfogadási okirat letétbe helyezése előtt vagy után egyaránt sor kerülhet. Az elfogadás kizárólag akkor érvényes, ha azt megelőzi vagy követi az aláírás. A Szervezetből kilépett állam azonban - tagságának újra felvétele céljából - egyszerűen letétbe helyez egy új elfogadási okiratot.

3. A jelen Alkotmány akkor lép hatályba, ha legalább húsz aláíró elfogadta. Minden további elfogadás azonnal hatályba lép.

4. Az Egyesült Királyság Kormánya minden esetben tájékoztatja az Egyesült Nemzetek tagjait és a Főigazgatót elfogadási okiratok kézhezvételéről és az Alkotmány előző bekezdés szerinti hatálybalépésének napjáról.

A fentiek tanúságául, az alulírott, jogszerű felhatalmazással rendelkező személyek angol és francia nyelven aláírták a jelen Alkotmányt, mindkét szöveg egyformán hiteles.

Készült Londonban, 1945. november 16-án egyetlen példányban angol és francia nyelven, a szöveg hiteles másolatait az Egyesült Királyság Kormánya megküldi az Egyesült Nemzetek minden tagállamának kormányához.


(Aláírások)


3. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az oktatásért és kultúráért felelős miniszter gondoskodik.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet