Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága
UNESCO.HU

A MUB 2009. évi Közgyűlésének Jegyzőkönyve

2010. január 14.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

A Magyar UNESCO Bizottság a 2009. évi Közgyűlését 2009. december 2-án 15 órai kezdettel tartotta. A MUB főtitkára a Közgyűlés keretben beszámolt a Titkárság 2009-es munkájáról és 2010-es terveiről. A MUB elnöke és Albizottságainak elnökei is felszólaltak.

Jegyzőkönyv

 

Készült a Magyar UNESCO Bizottság 2009. december 2-án, a Magyar Tudományos Akadémia Kupolatermében rendezett Közgyűlésén


Székely János ©
A MUB elnöke Hámori József és főtitkára, Kovácsné Bíró Ágnes

 

Hámori József, a Magyar UNESCO Bizottság elnöke megnyitja a Közgyűlést, üdvözli Koncz Erikát, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Nemzetközi Koordinációs Főosztályának vezetőjét és Lakatos Veronikát, a Külügyminisztérium Nemzetközi Szervezetek és Emberi Jogok Főosztályának helyettes vezetőjét. Üdvözli továbbá Gresiczki Pétert, aki 8 éven át sikeresen vezette a Magyar UNESCO Bizottság Titkárságát. Végül, tisztelettel üdvözli Lakatos András nagykövetet, aki öt és fél éven keresztül képviselte hazánkat az UNESCO-ban, Párizsban. Egyúttal felkéri őt, hogy a beszámolók után ossza meg az UNESCO-nál szerzett tapasztalatait a jelenlevőkkel.

Elsőként Kovácsné Bíró Ágnes főtitkárt szólítja, hogy számoljon be az elmúlt év eredményeiről és gondjairól, majd az öt alelnököt, hogy számoljanak be a 2009-ben végzett munkáról.

 

Kovácsné Bíró Ágnes, a Magyar UNESCO Bizottság (MUB) főtitkára nagy tisztelettel és szeretettel köszönt mindenkit. Hangsúlyozza, hogy Magyar UNESCO Bizottság Titkárságának legfontosabb feladata a testülettel való folyamatos együttműködés. Tájékoztatójában beszámol a MUB tagjainak, hogy milyen feladatokat végeztek az évben, milyen a titkárság helyzete a minisztériumon belül, és tájékoztatást ad a jövőbeni feladatokról.

Magyarország ebben az évben még tagja az UNESCO legfontosabb, döntés előkészítő testületének, a Végrehajtó Tanácsnak. A VT-tagságból eredő feladatok prioritást élveztek, ezeket a Külügyminisztériummal együttműködve végezték.

A következő, kiemelkedő jelentőségű megbízatás az UNESCO kétévente ülésező, döntéshozó fórumán, az Általános Konferenciáján résztvevő (ÁK) magyar kormánydelegáció kijelölésével, párizsi munkájának előkészítésével, és az utazások megszervezésére vonatkozott. A titkárság készítette elő 1145/2009. sz. kormányhatározatot, ami szakmai szempontból is megfogalmazta az ország-delegáció feladatait. Az ÁK új főigazgatót választott. A magyar diplomáciának óriási érdeme van abban, hogy az UNESCO-nak, Irina Bokova személyében, először lett nő a főigazgatója, akit, ugyancsak első alkalommal, abból a választási csoportból jelöltek és választottak meg, amelynek hazánk is tagja.

Az elmúlt év sikeresen elvégzett feladatai között említi az UNESCO Alkotmányának egységes szerkezetbe foglalt, újbóli magyarországi kihirdetését, a 2009. évi XXXII. sz. törvény megalkotását.

A MUB Titkársága szoros és intenzív munkakapcsolatot tart fenn a MUB Elnökséggel és tagjaival. A feladatok és a közös tervek részletes meghatározására 2009-ben kétszer volt elnökségi ülés: áprilisban és szeptemberben.

A MUB honlap ügye már az előző Közgyűlésen, 2008. decemberében is felvetődött. A titkárság rendkívül intenzív munka után, közel jár a jó megoldáshoz, nevezetesen, hogy a honlap valódi interaktív munkára adjon alkalmat. A munkatársak maguk is tesznek fel anyagokat, de az alelnökök által kijelölt személyek is eljuttatnak híreket az egyes albizottságokban folyó munkákról. Az UNESCO www.unesco.org párizsi hivatalos honlapján olvasható új hírek is felkerülnek a MUB honlapjára. Jó példaként megemlíti, hogy Felföldi László úr, a Kulturális Albizottság tagja, egyetemi oktatói munkája során, tanítványaival folyamatosan nézi a honlapot. Annak fejlesztésébe a diákokat is be kívánja vonni.

Ugyancsak a tavalyi Közgyűlésen még a tervek közt szerepelt az a hiánypótló, az UNESCO-t és a MUB-ot bemutató kiadvány, melyet, a titkárság nagy büszkeségére, most mindenki kézhez vehetett.

Az eredmények ismertetésében fontos nemzetközi elismerés következik. A Világemlékezet Program jegyzékére, komoly szakértői munkát követően, két magyar dokumentum is felkerült: Bolyai Jánosnak az MTA Könyvtárában őrzött "Appendix, scientiam spatii absolute veram exhibens. Maros-Vasarhelyini, 1832" c. műve és az ugyancsak az MTA Könyvtárában található Kőrösi Csoma Sándor-hagyaték. A listára kerülés híre felkeltette az újságírók érdeklődését is, több rádiós, televíziós műsor készült a témáról.

Bejelenti, hogy újjáalakul a Világemlékezet Magyar Nemzeti Bizottsága. Az UNESCO megküldte a felhívást, mely szerint 2010. március 31.-ig lehet a dokumentum örökségre vonatkozó javaslatokat előterjeszteni. Hámori professzor úr felkérte Monok István professzor urat, hogy legyen a bizottság elnöke.

A másik nagy siker a mohácsi busójárás felkerülése az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének Reprezentatív Listájára.

A 2009. november 5-7. között Budapesten megrendezett World Science Forum-ról röviden: a 10 éve Magyarországon megtartott első Tudomány Világkonferenciájának elismerése is volt ez az esemény, az UNESCO, a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar kormány közös, ún. „Ten years after” programja. A Fórum a tudósok XXI. századi szerepét volt hivatott átgondolni és felelősséggel megtervezni. Ajánlása a világ kormányainak, hogy a politikusok, a döntéseik meghozatalakor vegyék figyelembe a tudomány eredményeit és figyeljenek a tudósokra. A rendezvényen jelen volt Koïchiro Matsuura, az UNESCO, tízéves mandátumának lejártával, októberben leköszönt főigazgatója (aki az 1999-es Tudomány Világkonferenciája óta folyamatosan nyomon követte a magyar kezdeményezésre alakult WSF sorsát) és Davidson L. Hepburn, az UNESCO Általános Konferenciájának elnöke, aki az ÁK legmagasabb rangú, továbbszolgáló tisztviselője is.

Az év figyelemre méltó rendezvénye volt az UNESCO és a L'Oréal-Magyarország élet- és anyagtudományok terén kiírt ösztöndíjainak díjátadó ünnepsége. Az UNESCO/L’Oréal-Magyarország-díjjal minden évben három fiatal magyar kutatónőt részesítenek 1-1 millió Ft támogatásban.

Sikeres volt a MUB Titkárságának javaslata az UNESCO által fémjelzett, 2011. évi Liszt-évfordulóra. Ezzel kapcsolatban a titkárság előtt nagyon sok feladat áll, amelyeket a Magyar Köztársaság Állandó UNESCO Képviseletével szoros együttműködésben kell majd végezni. Az UNESCO megkereste a MUB főtitkárát, hogy Magyarország az UNESCO párizsi székházában az évfordulóval kapcsolatban rendezvényeket szervezhet, tekintettel arra is, hogy Párizs és Franciaország nagy szerepet játszott Liszt munkásságában. A titkárság megszólította azoknak az országoknak a nemzeti bizottságait, ahol Liszt Ferenc élt és dolgozott. Franciaországon kívül Németország, Olaszország és Szlovákia is kapcsolódott a programhoz.

A sikerek felsorolása után áttér a MUB Titkárság helyzetére és problémáira. Elsőként ismerteti Matsuura főigazgató úr, valamennyi tagország UNESCO ügyekért felelős miniszterének szóló levelében kifejtette, azt tartja a szükséges minimumnak, hogy az öt, kiemelt kompetencia területnek: oktatás, kultúra, természettudomány, társadalomtudomány, info-kommunikáció legyen önálló referense a nemzeti bizottságok titkárságain. A MUB Titkárság hivatalon belüli helyzete: a nemzetközi szakállamtitkársághoz tartozó főosztály egyik egységeként működik, 3 fő- és 2 részfoglalkozású munkatárssal. Összehasonlításként említi, hogy a titkárság munkatársainak létszáma Németországban 53 fő, Lengyelországban 11 fő, Ausztriában 7 fő, Litvániában 7 fő. Horvátországban, a Kulturális Minisztériumban működik önálló UNESCO főosztály, melynek vezetője egyben a nemzeti bizottság főtitkára is. Egész Európában nincs olyan helyzet, hogy az UNESCO nemzeti bizottság titkársága elsősorban hivatali munkát végez. A MUB Titkárság napi minisztériumi munkájának 60 %-a adminisztrációval telik. A titkárságon az iktatott iratok száma ebben az évben: 667 db[1]. Ugyanakkor a levelezés, ügyintézés nagy része e-mail-en történik, melyek ebben a számban nem is jelentkeznek. Elmondja, hogy a 2009. január-december között beérkezett e-mailek száma: 4 munkatársnak 2-2 ezer, neki 3.500, melyek ország-jelentések, szalmai anyagok, jelölések megírását is jelentik, nemcsak levelezést pl. az UNESCO párizsi testületeivel, a különböző országok UNESCO nemzeti bizottságaival, a MUB tagjaival, stb.

A pénzügyi helyzettel kapcsolatban elmondja, hogy – amint azt a jelenlévők is tudják, – a Magyar UNESCO Bizottság tagjai rendszeresen részt vesznek az UNESCO különböző fórumain. A nemzetközi kapcsolattartás az UNESCO-tól elnyert USD alapú devizakeret terhére valósulhat meg. A MUB Titkársága 2009-ben 50 utazást szervezett meg. Többségében MUB tagok: a MUB elnöke, elnökségi tagok, szakértők és a MUB Titkárság munkatársai vettek részt UNESCO programokon. (Itt köszönti jelen lévő munkatársait: Nagy Évát, akit mindenki ismer, és az új kollégákat, Csillag Katalint – aki közgazdasági diplomával rendelkezik, angol, francia és olasz nyelven beszél –, valamint Hudecz Bálint ösztöndíjast. Elmondja, hogy a titkársághoz eddig akár havonta is érkezhettek a felsőoktatási intézményektől gyakornokok, de Hudecz Bálint ebben az évben, a minisztérium közreműködésével, egy évre, ösztöndíjasként, „igazi” referensi munkát végez.

2009. július 1.-től az Államháztartási Törvény életbelépésével megszűnt a MUB Magyar Külkereskedelmi Banknál kezelt devizaszámlája, és bekerült a Magyar Államkincstárba. Ez azt jelenti, hogy minden, az UNESCO-tól kapott támogatással kapcsolatban megkötendő szerződésnél az OKM a szerződő partner, és nem a Magyar UNESCO Bizottság. Az OKM csak UNESCO-s feladatok végzésére használhatja fel ezt a keretet, illetve csak az említett, UNESCO által jóváhagyott projektekre köthet szerződést.

Az UNESCO Részvételi Programjának (PP) keretében kapott támogatással kapcsolatban ismerteti, hogy a 2008-2009-ben 7 programra 113.000 USD-t ítélt meg az UNESCO. A támogatások nagyon későn érkeztek, és az időközben bekövetkezett, fent említett változások miatt a beérkezett támogatások úgy szerepelnek, mintha költségvetési források volnának, így a kezdeményezetteknek több tonna papírt, nyomtatványt kellett kitölteniük. Eddig egy pályázó jutott a pénzéhez.

Örömmel és köszönettel jelenti, hogy a hazai programok lebonyolítására az OKM 17 millió Ft-ot biztosított. Ebből valósulhatott meg a MUB honlap fenntartása és megújítása, a most szétosztott kiadvány, az UNESCO "Csillagászat Nemzetközi Éve" programjához kapcsolódó, színvonalas konferencia, a MOST- (Management of Social Transformations) konferencia kiadványa, a Debreceni Egyetem fenntartható fejlődésről szóló kiadványa, az "Open Szeged" info-kommunikációs program támogatása, a világemlékezet-kiállítás és kapcsolódó kiadvány támogatása.

Kifejti, hogy a tervek megvalósításához a MUB Titkárságának az eddigieknél még intenzívebb kapcsolatot kell tartania az elnökséggel, a MUB tagjaival. Kérte a jelenlévőket, hogy támogassák a munkájukat.

A fejlesztések sorában említi a társult iskolákat, az UNESCO-tanszékeket. Örömmel számol be a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal megvalósuló példamutató együttműködésről, példaként említi, hogy a KÖH és a MUB Titkársága a "Világörökség ifjú kezekben" c. tanári kézikönyvhöz kapcsolódóan szellemi kulturális örökségi szakanyaggal, közös programmal fog előlépni.

Beszéde végén jelzi, milyen várakozások fogalmazódhatnak meg az új UNESCO főigazgató megválasztása után: Az UNESCO immár önkritikusan viszonyul a szervezetéhez, az új főigazgató sok mindenen – például a hatalmas, 2500 fős párizsi köztisztviselői létszámon is – változtatni fog. Programok sokaságát dolgozták ki a szakemberek, a szakosított ENSZ szervezetek közötti feladatokra összpontosítva, pl. New Approach, World Café programok, korszerű módszertani törekvésekkel. Megemlíti, hogy 2010-ben, Londonban nagyszabású páneurópai főigazgatói konzultációra kerül sor, melyen az adott régió nemzeti bizottságai, szakértői párbeszéd formájában közvetítik az elvárásokat. Hozzáteszi, hogy ő tagja az előkészítő bizottságnak. 2012-ben Magyarország, Szlovákiával és Ausztriával együtt elnyerte egy még nagyobb szabású UNESCO találkozó megszervezésének jogát.

Megemlíti még, hogy Hámori professzor úr megbízásából több hazai eseményen vett részt: WSF, Budapest Round Table, L’OREAL díjátadás, stb.

 

Hámori József, a MUB elnöke megköszöni a részletes beszámolót, ami, nyilvánvalóan, optimizmust generáló. A hozzászólásokkal kapcsolatban azt javasolja, hogy először hallgassák meg az 5 albizottsági elnök beszámolóját, és utána legyenek hozzászólások.

Az albizottságok szakmai tevékenységének fő hangsúlyai szerepelnek a MUB kiadványban, csak kiegészítésre van szükség.

 

Hronszky Imre, a MUB Társadalomtudományi Albizottsága elnöke: A beszámolónak három része van:

- részvétel az UNESCO Általános Konferenciáján, az

- Albizottság bizottságainak működése és

- részvétel egyéb programokban.

- Hronszky Imre magyar küldöttként részt vett az UNESCO 35. Általános Konferenciáján a Társadalom- és Humántudományok Főprogram vitájában.

A Társadalom- és Humántudományok Főprogram két szektoriális prioritás mentén fog működni 2010-ben és 2011-ben. Ezek a “kritikus globális társadalmi kihívásokra adandó válaszok”, ill. a “keletkező globális etikai kihívások vizsgálata”

A fő cselekvési irányok ebben a Főprogramban:

„Az emberi jogok támogatása az UNESCO területén és a keletkező társadalmi ügyekről való dialógus elősegítése“, “A kutatás és a szakpolitika közötti kapcsolatok erősítése a társadalmi átalakulások erősítésére, “A testi neveléssel, sporttal foglalkozó és dopping ellenes szakpolitikák támogatása”, A tagállamok segítése szakpolitikák kialakítására a tudomány és technológia etikája, különösen a bioetika területén.

Hronszky professzor hozzászólásában támogatta az UNESCO rasszizmus ellenes állásfoglalásának elfogadását.

Konzultált Tenhave professzorral, az általa vezetett Division of Ethics of Science and Technology két szekciójának, a Bioethics, és az Ethics of Science and Technology működéséről és a 2008. évi, COMEST Extraordinary Session állásfoglalásairól.

Konzultált El Tayeb úrral a természettudományok szakpolitikája témakörökben.

- Az albizottság bizottságainak működése. Az albizottságnak három, jól működő bizottsága van. Ezek a következők: MOST (Management of Social Transformations), vezetője Dr. Kovács, Zoltán, MTA; COMEST (Committee on Ethics of Science and Technology), vezetője Dr. Hronszky, Imre egyetemi tanár, BME; a Jövőkutatási Bizottság, vezetője Dr. Nováky, Erzsébet, tanszékvezető egyetemi tanár, Corvinus Egyetem

A magyar MOST Bizottság 2009-től rész vesz az UNESCO Social Challenges of Ageing programjában. Ebben a témakörben kétnapos nemzetközi tudományos konferencia volt Szegeden, 2009 májusban “Challenges of ageing in villages and cities - The Central European Experience” címmel. A Magyar UNESCO Bizottságtól kapott támogatás alapján kötet kiadására kerül sor. Jelenleg a kötet technikai szerkesztése folyik.

A MOST három ülést tartott 2009-ben.

A magyar COMEST működése 2009–ben A bizottság bioetikai és részben nanoetikai kérdésekkel foglalkozott. Sándor Judit professzor jogi szakértőként részt vesz az UNESCO SHS/EST Global Ethics Observatory munkájában. Együtt tartottunk egy ülést egy, az EU által finanszírozott nemzetközi projekt ülésével. Jövőre egy ülést tervezünk. Ennek témája az UNESCO tudomány- és technológia etika programjainak és az ezekből következő magyar feladatoknak az áttekintése.

A Jövőkutatási Bizottság működése A Bizottság fő célja, hogy felhívja a rendszeres kutatás fontosságára a figyelmet a ‘világ-lehetőségekkel’ kapcsolatban, a Magyar UNESCO Bizottság keretében. A Bizottság az ifjúság jövőtudatosságának, és a jelenlegi műszaki forradalom társadalmi hatásai vizsgálatának fontosságára kívánja koncentráltan felhívni a figyelmet.

Két, jól látogatott előadásra került sor 2009-ben. Ezek a futures studies néhány tudományos eszközével ill. a globális biztonság perspektíváival foglalkoztak. Jövőre két előadást tervezünk, az egyiket a jövőkutatás paradigmáiról, a másikat a hazai lakosság várható egészségi állapotáról. Szeretnénk erősíteni a fiatalok (főleg a középiskolások) jövőhöz való viszonyát (pl. egy-egy iskolába elmenni, ott eladást tartani). Szeretnénk, hogy a MUB támogatást nyújtson egy középiskolás jövőkutatás könyv kidolgozására benyújtandó pályázathoz) Szeretnénk, hogy az UNESCO is támogatást nyújtson a Magyarország 2025 akadémiai kutatás keretében lefolytatott nem szakértői megkérdezés korszerűsített változatán alapuló lekérdezés megvalósításában.

- Más programok: Az UNESCO morális és némi anyagi támogatást nyújtott egy Fenntartható Technológiai Fejlődés elnevezésű nemzetközi munkaértekezletnek, amelyre 2007. decemberében a BME-n került sor. Ennek kötete nemsokára kiadásra kerül Berlinben, a Sigma Kiadónál. Az UNESCO morálisan és anyagilag támogatta (6000 USD) a 23rd IUHPS DHST (International Union of History and Philosophy of Science, Division History of Science and Technology) Kongresszust Budapesten, 2009-ben. A kongresszus az eddig megvalósult tanácskozások között a legnagyobb részvételű volt.

 

Balázs Ervin, a MUB Természettudományi Albizottság elnöke, a kiadványból eléggé világos mi az a program, melyet a Természettudományi Albizottság sikerének tekinthetünk. Magyarország 1970-ben az elsők között csatlakozott az UNESCO MAB („Man and Biosphere”/”Ember és Bioszféra”) programjához. A 80-as évek elejéig hazánkban 5 bioszféra rezervátumot jelöltek ki (Aggteleki-, Fertő-tavi-, Hortobágyi-, Kiskunsági- és a Pilisi Bioszféra-rezervátum).

A közelmúltban számos esemény élénkítette fel e nagy múltú programot Magyarországon:

Az UNESCO hazai képviselete és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) 2007-ben újjáalakította a MAB Nemzeti Bizottságot.

Ezzel párhuzamosan megtörtént a bioszféra-rezervátumok jogi minősítésének korszerűsítése, és a bioszféra-rezervátum magterületek jogszabályi kihirdetése (a magyarországi bioszféra-rezervátumokról szóló 7/2007. (III.22.) KvVM rendelet és a bioszféra-rezervátumokról szóló 9/2007. (K.V.Ért.4.) KvVM utasítás).

A rezervátumokat kezelő nemzetipark-igazgatóságok jelentései és a KvVM közreműködése alapján 2007-ben a bioszféra-rezervátumokban végzett tevékenységekről, előrehaladásokról 10 éves ország jelentésben számoltunk be, amelyet az UNESCO is elfogadott.

Hosszú idő után, az UNESCO fenntartható fejlődés megvalósulását elősegítő Sevillai stratégiáját (1995) is figyelembe véve, elkészült egy új, a magyar-horvát határon átnyúló Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum tervezete és nevezési dokumentációja.

A rezervátum létrehozásának fő célja a Mura-Dráva-Duna határvidék Európai szinten is különleges, a három folyóhoz kötődő vízi és part menti életközösségeinek és természeti értékeinek megőrzése, valamint a fenntartható fejlődési funkció megvalósulásával hozzájárulás a helyi önkormányzatok és a lakosság megélhetési lehetőségeinek bővítéséhez.

A szakmai munkát nagyban elősegítette, hogy 2007. május 10-én hatályba lépett a Magyar-Horvát Kormányközi Környezet- és Természetvédelmi Együttműködési Egyezmény, és már az egyezmény végrehajtásáért felelős Környezetvédelmi és Természetvédelmi Vegyes Bizottság első ülésén (2008. október 6.) is kiemelt szerepet kapott a magyar-horvát határon átnyúló bioszféra-rezervátum kialakításának ügye.

Ezt a kezdeményezést a horvát, a szerb és a magyar államelnökök 2007. évi találkozója felkarolta, és a Külügyminisztérium diplomáciai eszközökkel szintén aktívan támogatta az előkészületeket.

A magyar és horvát fél szakértői szinten számos egyeztetést tartott, és az érintett szakértők Mariborban (Szlovénia, 2008.) a nemzetközi Dráva-szimpóziumon is bejelentették a közös jelölés szándékát.

2008. október végén az UNESCO MAB Magyar Nemzeti Bizottság a magyar előterjesztést megtárgyalta, és nevezésre alkalmasnak találta.

Magyarország 2009 szeptemberében nyújtja be a nevezést az UNESCO-nak, Horvátország várhatóan 2010-ben csatlakozik a kezdeményezéshez. A két ország közös nevezési szándékát, és a projekt melletti együttes elkötelezettségét a 2009. szeptember 17-én, Barcson tartandó magyar-horvát kormányülésen szentesített „Közös Szándéknyilatkozat” („Joint Declaration”) nyilvánítja ki.

A határon átnyúló új rezervátum létesítése jelentős esemény, amely elősegíti a két ország közti természetvédelmi együttműködést. Az UNESCO kedvező döntése esetén 2010-ben megvalósulhat a magyar-horvát határon átnyúló bioszféra-rezervátum magyarországi részének kihirdetése.

Tervek: a napenergia kérdésében Farkas professzor úr javasolja, hogy a Szent. István Egyetem az UNESCO-n keresztül az alternatív energiaforrás kiaknázásban vállaljon szerepet. Matsuura úr felkérő levele alapján szándékoznak a Kémia Nemzetközi Évéhez kapcsolódó programban részt venni.

A Földév eredményei és tanulságai:

A Föld Bolygó Nemzetközi Éve (International Year of Planet Earth) a földtudományok 2007-től 2009 végéig tartó nemzetközi tudományos- és ismeretterjesztő programja. E hároméves időszakból a 2008. év ENSZ-év is volt. A program a föltudományok üzenetét világszerte széles rétegekhez juttatta el. A Földév tudományos- és ismeretterjesztő programjaiban közel nyolcvan ország vesz részt. A kezdeményezés legfontosabb társadalmi üzenete az, hogy a természeti környezet és az emberiség léte, tevékenysége között évezredeken keresztül fennállt érzékeny egyensúly felborulni látszik. Ennek oka az emberiség létszámának, hely- és anyagigényének rohamos növekedésében, másrészről a Föld kincseinek végességében keresendő. A Földév világszerte tudatosította a szakmában az ismeretterjesztés fontosságát: idehaza az áprilisi ún. „Földtudományos Forgatag” több száz szakembert és legalább hatezer látogatót mozgatott meg. A HUNGEO (a világ magyarságának földtudományi rendezvénye) konferencia idén a Földév jegyében zajlott. A Biblia Évével közösen kezdeményezett "Föld és Ég" konferencia a kreácionizmust és a szélsőséges ateizmust egyformán elutasítva a tudományt és vallást két komplementer értékként jelenítette meg. A hazai eseménysorozat csúcspontjának a Magyar Tudományos Akadémia Földévhez kapcsolódó, tudományünnepi sorozata bizonyult („A tudomány az élhető Földért”, 2008. november 3-7.). 2008 legjelentősebb hazai Földév-kiadványa a nemzetközi Földév-füzetsorozat magyar változata (a GEO-FIFIKA címmel havonta megjelent 12 ismeretterjesztő füzet, www.foldev.hu/~geofifika.htm) volt, amely az ország minden középiskolájába eljutott.

A Földév Magyarországon sikeres volt, annak ellenére, hogy az ügy csak néhány alkalommal jelent meg a tömegkommunikációban; a hírek, események az ismeretterjesztő médiába szorultak. Az ügyszerető szövetségesek: Élet és Tudomány, Természet Világa, Természet Búvár, MTV Delta, Magyar Tudomány, az MTA honlapja mellett a Duna TV-t, a Hír Tv-t, a Magyar ATV-t, és számos helyi médiumot említhetjük pozitív példaként. A különféle egyetemi rendezvények, a Miskolci Egyetem által rendezett két országos középiskolai földtudományi diákkonferencia, az interneten is nézhető miskolci Foucault-inga, valamint a minden középiskolába eljutó GEO-FIFIKA füzetsorozat is hozzájárult ahhoz, hogy a Földévről tudomást szerezzen a szélesebb érdeklődésű közönség, főként a fiatalabb korosztály.

A földtudomány művelői az ENSZ-évet (2008-at) követően is folytatják munkájukat. A nemzeti bizottság 12 perces összefoglaló filmje része lett a nemzetközi ismeretterjesztő Földév-filmnek, amelynek világpremierje a soproni geofizikai világkonferenciához (www.iaga2009sopron.hu) kötődött. A Magyarhoni Földtani Társulat - a legtöbb Földév-rendezvény szervezője - 2008-at elsősorban a földtani örökség védelmének és a geológiai értékeket bemutató geoturizmus hazai elterjesztésének, előmozdításának szenteli. A Földév üzenetének terjesztéséhez, elmélyítéséhez – kerek évfordulóik kapcsán – a Magyar Állami Földtani Intézet és Természet Világa is hozzájárul: a MÁFI kiadta Magyarország geológiai autós-atlaszát angol és magyar nyelven, a Természet Világa pedig Földév-különszámot jelentetett meg. Biztosak vagyunk benne, hogy a Földév társadalmi üzenete lassan, de biztosan hatótényezővé válik.

 

Hámori József, a MUB elnöke: a kémia azért is ígéretes, mert az új Főigazgató asszony jelentős mértékben érdekelt a kémiában, mert ez volt a szakmája.

 

Szegedy-Maszák Mihály, a MUB Oktatási Albizottsága elnöke: csak arról szeretne beszélni, ami nincs a kiadványban, és, értelemszerűen, a 2009. évről.

A Magyar UNESCO Bizottság Oktatási Albizottsága 2009-ben öt kérdéskörrel foglalkozott.1./A Bolognai Kezdeményezésként ismert felsőoktatási program bevezetésének tanulságaival először február 19-én egy Bécsben rendezett ülésen foglalkoztunk. Jómagam tartottam összegzést a magyarországi tanulságokról, majd osztrák pályatársakkal folyt eszmecsere. Kérdésekre válaszoltunk és döntés született, hogy a bécsi egyetemen oktató Andrea Seidlerrel és az egri Eszterházy Fősikolán tanító Thomas E. Cooper-rel közösen egy számot állítunk össze a Hungarian Studies c. folyóirat számára a tanulságokat összegző tanulmányokból. Thomas Cooper az egri Eszterházy Főiskola docense. Óvatosan megkérdezte, nem lehetne-e a jövőben hivatalosan is az Oktatási Albizottság tagja. A magam részéről ezt messzemenően támogatnám.

Február 24-én az ELTE-n Michel Deguy francia egyetemi tanárral ugyanerről a témáról, a globalizációról és az angol nyelv térhódításáról rendezett kerek-asztalon vettünk részt.

Március 17-19. között Brüsszelben, a European Science Foundation által rendezett ülésszakon az európai folyóiratoknak az oktatásra gyakorolt hatását elemeztük, a belga, finn, román és német UNESCO Bizottságok képviselőivel.

Május 18-20. között Párizs 8 egyetemén meghallgattam a francia előadásokat a Bolognai Program bevezetésének ottani helyzetéről és beszámoltam a magyarországi tapasztalatokról. Április 21-én a Szlovák Intézetben a kisebbségek oktatásáról rendezett eszmecserén megállapodtunk abban, hogy kísérletet teszünk a roma oktatás helyzetének javítására. A párizsi UNESCO Általános Konferenciáján, okt. 12-én, felszólalásomban, ezt megerősítettem, kapcsolódva a szlovák kolléganő felszólalásához.

Szeptember 21-én az ELTE-n a Text and Image in Education címmel rendezett nemzetközi tanácskozáson részint előadtam a művészetközi oktatásról, részint elnököltem a cseh, szlovák és lengyel UNESCO Bizottságok képviselőinek ülésén, amely a különböző művészeteknek az oktatásban játszott szerepével foglalkozott. November 21-én a Kossuth Klubban a Magyar Tanárok egyesületének ülésén a globalizáció hatását mérlegeltük a középiskolai oktatásban. Egy vonatkozásban nem sikerült a lényeges előrelépés. Egy korábbi, Strassburgban tartott UNESCO ülésen Gresiczki Péterrel vettem részt, szóba kerül a közép-európai történelemkönyvek összehangolásának a kérdése. Noha Rudolf Chmel úrral és más szlovák pályatársakkal többször is folytattunk eszmecserét, sőt április 21-én Mikszáthról, mint közös szlovák-magyar örökségről érdemi megbeszéléseket is folytattunk, történészek bevonásával további eszmecserékre van szükség.

2010-re ez lehet az Albizottság egyik célja.

Szervezeti javaslatot is tennék. Szükségesnek tartanám az Oktatási Albizottság átszervezését. Új tagoknak kellene nyilvánítani azokat a fiatalokat, akik ténylegesen részt vettek a munkában, noha hivatalosan nem tagjai az albizottságnak. Nagyon megértem, hogy a hivatalos tagok egy része időhiány miatt nem tud eljönni a megbeszélésekre. Nekik meg kell köszönni az eddigi tevékenységüket.

Hamarosan befejezzük a Nemzeti művelődés – egységesülő világ c. tanulmánykötet szerkesztését. E munka annak a két napos ülésszaknak eredményeként jött létre, melyet a Magyar UNESCO Bizottság támogatásával rendeztünk az OSZK-ban, illetve az ELTE-n. Nagyon hálás vagyok az Elnök Úrnak és a Főtitkár Asszonynak, hogy anyagi támogatást biztosítottak e kötet megjelenéséhez. Három doktori hallgatóm segítségével szerkesztem a kötetet. Nekik a jövőben csatlakozni kellene az Albizottsághoz.

Javasolnám, hogy az Albizottság átszervezését lehetőleg úgy hajtsuk végre, hogy a jövőben szoros együttműködés legyen a Kulturális Albizottsággal. Az idén végzett munka ugyanis azt bizonyítja, hogy az Oktatási Albizottság minduntalan olyan kérdésekkel találja szemben magát, amelyek legalább annyira tartoznak a Kulturális, mint az Oktatási Albizottságra. Ha egyszer Párizsban az UNESCO közgyűlésen nekem teszik föl a kérdést, miért sokac népszokást terjeszt föl Magyarország szellemi kulturális örökségként, nem vagyok illetékes válaszolni.

Mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Tanácsának tagja, kénytelen vagyok megállapítani, hogy a Haydn-év szervezésében voltak hiányosságok. Emlékeztetnék arra, hogy 2010-ben két jelentős magyar alkotónak lesz évfordulója: Erkel Ferencnek és Kosztolányi Dezsőnek. Erkel műveinek első hiteles kiadása már elkezdődött: a Báthori Mária és a Hunyadi László már megjelent. Kosztolányi Dezső műveinek kritikai kiadása 2010-ben indul. Az MTA május 7-én tudományos ülésszakkal emlékezik meg Kosztolányi születésének 125. évfordulójáról. Áprilisban kétnapos ülésszakot rendez Budapest és Újvidék. Szerencsésnek tartanám, ha a Magyar UNESCO Bizottság valamilyen formában támogatná az eseményeket, illetve a két kiadást.

 

Hoppál Mihály, a MUB Kulturális Albizottság elnöke: A Magyar UNESCO Bizottság kulturális albizottsága tulajdonképpen a Párizsban kétévenként ülésező közgyűlés kulturális szekciójában hozott határozatokból következő feladatok hazai végrehajtásában vesz részt. A 2008 januárjában leírt (és elfogadott kétéves (2008-2009) munkaterv pontjainak megfelelően végeztük munkánkat.

Így 2009 októberében részt vettünk a közgyűlés munkájában, ahol a többek között a szellemi kulturális örökség megőrzését régiónként irányító-központok megalapításáról szóló határozat előtti vitában szólaltam fel – talán elmondhatom sikerrel, mert a dél-koreai és a kínai küldöttség vezetője megköszönte hozzászólásunkat.

A kultúrák közötti dialógus megvalósítása az UNESCO egyik kiemelt feladata. Ennek keretében rendezzük meg immár évek óta az azeri-magyar tudományos konferenciákat. Ebben az évben néhány hete már a negyediket, ahol az összevont történeti, néprajzi, régészeti szekciót elnököltem két napon keresztül. Ehhez kapcsolódik egy könyvsorozat is, amelyet A világ eposzai címet viseli, és amelyben eddig négy kötet jelent meg és rövidesen további három kötet megjelenése várható. Ezek a fordításkötetek távoli népek narratív folklórját mutatják be, elsőként Magyarországon.

Ugyancsak a kultúrák közötti dialógust szolgája az Európai Vallástudományi Társaság által megfogalmazott és egy másik nemzetközi valláskutató társaság által elfogadott, előterjesztés, amelynek címe: „Endangered Ethno-confessions: Dialogue on the religious culture of ethnic minorities”.(Ezt a programot a sikeres UNESCO program az „Endangered Languages” mintájára lehetne elképzelni – a felterjesztés végleges szövegén még dolgozunk.)

Mint a kulturális albizottság elnöke több felkérést kaptam az elmúlt évben különféle kulturális eseményeken való részvételre (pl. kiállítás megnyitás a külföldi magyar kulturális évad programjának kialakítása, konzultáció határon túli magyar szervezetekkel). Ezek elsősorban a bizottság elnökének szóltak, de biztos vagyok abban, hogy a bizottság tagjai a maguk területén ugyanúgy végzik munkájukat – így például: Monok István, Fejérdy Tamás, Csernus Sándor vagy Cselényi László, aki Európa egyik legjobb kulturális televízióját vezeti.

A fentiekben a nemzetközi kulturális diplomácia terén elért sikerekről számoltunk be, ha csak vázlatosan is. A következőkben a hazai tevékenységről és röviden a tervekről is szólunk.

Albizottságunk, mint munkabizottság tevékenyen részt vett az UNESCO által 2003-ban elfogadott a szellemi kulturális örökség védelméről szóló egyezmény előkészítésében, alapelveinek kimunkálásában. (Az elmúlt évtizedben, évente többször is nemzetközi tanácskozásokon vettek részt tagjaink közül többen mint, pl.: Felföldi László, Kovácsné Bíró Ágnes, Voigt Vilmos, és jó magam). Ezt a munkát koordinálta és nagyobb részét végezte az általam vezetett Európai Folklór Intézet, mégpedig a Magyar UNESCO Bizottság és a minisztérium felkérése/megbízása alapján.

2008 szeptemberében el is készítettük az első magyar felterjesztést a szellemi kulturális világörökség reprezentatív listájára. Nevezésünk a mohácsi busójárással sikeres volt, melynek eredményeként 2009-ben van hazai elem, egy sokac, vagyis kisebbségi reprezentáció a nemzetközi listán. Ez volt az elmúlt év (2009) legnagyobb sikere – és ez teljesen az Európai Folklór Intézetnek és munkatársainak köszönhető. A több száz beterjesztett pályázatból csak ötöt nem küldtek vissza kiegészítésre, s ezek között volt a miénk.

Mindezek után teljességgel érhetetlen, hogy a sikeres felterjesztés elkészítése után néhány héttel elvették ezt a közfeladatot az Európai Folklór Intézettől – holott az Egyezmény szövegében világosan benne van (a 11. cikkelyben), hogy „a szellemi kulturális örökség különböző elemeit a megfelelő közösségek, csoportok, és nem kormányzati szervezetek segítségével azonosítja és határozza meg”. Vagyis NGO-k, magyarul civil szervezetek, vesznek részt a listára felvett kulturális elemek védelmében. Az Európai Folklór Intézetben tíz éve ezen a témán dolgoztunk. Erről többet nem kívánok szólni.

Nem véletlen, hogy a Magyar UNESCO Bizottság és Európai Folklór Intézet, mint a kulturális albizottság háttérintézménye sikeresen együttműködött (pl. 2008-ban kiadtuk Bartók algériai népdalgyűjtéseit CD Rom formában ez évben az alapításunk óta eltelt 15 évben végzett munkáról egy új CD Romon adtunk számot. Az Európai Folklór Intézet másik büszkesége a Hungarian Heritage c. angol nyelvű folyóirat, mely ez évben tizedik évfolyamához érkezett, az utolsó kötet egyébként a XIX. században Magyarországon írt angliai utazók feljegyzéseiből adott szemelvényeket.

Ami az albizottság terveit illeti, a kulturális sokszínűség erősítését kívánjuk elősegíteni – a Duna TV-hez benyújtott tematikus napok (koreai, kínai) terveinket elfogadták, hiszen az elnök a kulturális albizottság tagja. Még ez évben az ősszel terveztük megrendezni a magyarországi Világörökség helyszínek vidéki képviselőinek és koordináló testületeknek tanácskozását – hiszen a mostani nyolc örökség helyszínből, ahogy az látszik a kiadványból is, legalább hatnál a kulturális aspektus kiemelkedő jelentőségű.

Sajnos, időpont egyeztetési problémák miatt, a Kulturális Albizottság ez évi ülését nem tudtuk megtartani, a jövő év elejére kellett halasztani. Össze kell hangolni ugyanis azokat a törekvéseket, amelyek az egyes helyszínek kulturális arculatát megjelenítik, ebben segít majd az albizottság. A lokális kulturális értékek megőrzését alapvető emberi/és közösségi jognak tekintjük – ez eddig elkerülte a jogalkotók figyelmét, ennek tudatosítása szintén az albizottság egyik jövőbeni feladata.

Szintén időpont egyeztetési nehézségek miatt ez évről a jövő év első negyedévére halasztottuk annak a nemzetközi konferenciának megrendezését, amely az „Élhető hagyomány/Sustainable Tradition” címet viseli, és amelyre több neves külföldi kollégát várunk, a hazaiak között pedig várjuk a kulturális albizottság tagjait is.

 

Madarász Gábor projektvezető, Információs Társadalomért alapítvány, Karvalics László helyett, az Info-kommunikációs Albizottság munkájáról számol be:

 

Az UNESCO, és annak Information for All Programja (IFAP) egyik kiemelt tevékenységterülete a szabad szoftverek népszerűsítése, saját programok fejlesztése és támogatása.

Erre tudatosan alapozva egyetemi szakemberek, kutatók, és szoftverfejlesztők egy kis csapata megálmodta és megtervezte azt a folyamat, amelynek révén Szeged a szabad szoftver (és természetesen: a nyílt adat, a nyílt tudomány, és tovább más „Open” területek) egyfajta szellemi és szolgáltatási központjává, spirituális centrumává válhat, sok-sok járulékos hasznot termelve a városnak,a régiónak és az országnak is, nemcsak a szabad szoftveres közösségnek.

 

A program megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséhez és a mögé szerveződő közösség megszervezésének feladataihoz a MUB nyújtott egyedi támogatást. Arról számolunk be, hogy mi történt ebben ez ügyben a negyedik negyedévben. . Három szakmai konferencián népszerűsítettük az Open Szeged gondolatot. Létrehoztunk egy „munkahonlapot” http://openszeged.sed.hu/ , amelyen megkezdődött a „szegedikumok” összegyűjtése (Szegedi Open sajátosságok, pl. a nagysikerű és nagyhírű önkormányzati fejlesztések, Cascadoss egyesület, szabad szoftver minőségbiztosítási kompetenciaközpont, fejlesztő cégek, stb.).A fórumokon a beszélgetések megkezdődtek, sok hozzájárulás érkezett a meglévő elképzelésekhez. Két előkészítő találkozót követően november 17.-én megalakult a kezdeményezés társadalmi irányító testülete (boardja). Tagok: Bézi Balázs (titkár) SZTE GTK, Gyenise Pál Neumann János Számítógéptudományi Társaság, Csongrád megyei elnöke, Gyimóthy Tibor SZTE Szoftverfejlesztési tanszék tanszékvezető,, Havasi Ferenc Szoftverfejlesztési tanszék, Kármán László Monguz Kft., Z. Karvalics László . Kokas Károly SZTE Egyetemi Könyvtár igazgatóhelyettes, Majó Zoltán SZTE TIK, Sinkovicz Attila Ikron Kft., Szegfű László Szeged MJV Önkormányzata).

A „Board” iránymutató és kontroll szerepet fog betölteni az Open Szeged kezdeményezésben. A jelenlévők megosztották elképzeléseiket az Open Szeged kulcslépéseiről, és megegyeztek abban, hogy az elkövetkező időszakban a fókuszpontot a Szoftverfejlesztési tanszék Open source szoftverekre kidolgozott szoftver minőségbiztosítási kompetenciájának támogatása. Ez egy olyan közös pont lehet, amit az Open Szeged a később zászlójára tud tűzni. Az info pólus klaszter képviselője révén a klaszterben szereplő cégek (mintegy 45 klasztertag) bevonását is tervbe foglalták.

 

Ezt követte november 24.-én egy háromórás brainstorming, 20 fő részvételével. Ezen képviseltette magát mind az egyetem, mind az üzleti szféra, és az év végéig megszülető háttértanulmányokkal együtt jó kiindulópontot jelent egy erős megvalósíthatósági tanulmány megszületéséhez. A program összefoglalóját az IFAP januári ülésén javasoljuk IFAP-védnökség alá helyezni.

 

Bloom of Information Society Knowledge Flower, or making international network of learning and education - Szakmai beszámoló

 

Az információs társadalom megértése napjaink társadalomtudományi paradigmáinak egyik legfontosabbika. Az információs társadalom holisztikus megközelítése, kutatása és oktatása iránt hatalmas igény mutatkozik mind az állami, mind az üzleti, de leginkább az akadémiai, főként az oktatási szférában. Mind a diákok (saját versenyképes tudásuk érdekében), mind pedig az oktatók rendkívüli módon igénylik az elérhető szakanyagokat. A mindinkább növekvő igény ellenére mind a képzett oktatók, mind az elérhető tudásanyag mértéke nagyon csekély.

Magyarországon elvétve, a környező országok magyar nyelvű felsőoktatási intézményeiben pedig egyenesen lehetetlen az információs társadalom oktatásával kapcsolatos magyar nyelvű tudást szerezni, megosztani. Az ITOK hálózat az elszigetelten, egymástól függetlenül, magára hagyottan működő, az információs társadalom témakörébe sorolható kutató- és oktató közösségeket fogta egybe, adta meg nekik a hálózatosodás erejét. A projekt célja a magyar viszonylatban sikeres, nemzetközi viszonylatban egyedülálló ITOK hálózat nemzetköziesítése volt, új, határon túli partnerek bevonásával, közös kutatásokkal, oktatási és képzési anyagok megosztásával, tapasztalatcserével.

A projekt egyértelmű siker, kitűzött céljait teljesítette, sőt, egyes területeken (szakmai cikkek) túl is teljesítette. Ugyancsak jellemzi a projektet, hogy hála a támogatásnak és a sikernek, a hálózat azóta is élő, és további nemzetközi bővülést indukál. Így a támogatás eredményei nem hogy fenntarthatóvá tették a projektet, de bővíthetővé is. A projektre jellemző a multikulturalitás, sőt, pontosan ez a határokon és nyelveken átívelő nyitottság, és szakmai tartalom vonzza azóta is az új partner-jelölteket. A szakmai tapasztalatcsere platformja elsősorban a hálózat levelezőlistája és az on-line kapcsolattartás volt. Az új ITOK tagok hármas célt tűztek maguk elé: oktatási tevékenység, kutatási tevékenység, mentorálási tevékenység.

A partnerek a fenti három terület mindegyikén aktív tevékenységet fejtettek ki: az oktatási tevékenység az együttműködés egész ideje alatt zajlott (egy év alatt kb. 1400 diákot érve el), és azóta is tart, a kutatási tevékenység eredményeképpen nemzetközi tankönyv és számos cikk is született, a mentorálási tevékenység leginkább a szakdolgozni vágyók szakmai támogatásában merült ki, ennek során kb. 500 diákot értünk el. Mindösszesen a projektben kb. 30 szakember együttműködése jött létre, ennek során közel 2.000 diákot értünk el közvetlenül, közvetetten pedig jóval többet, ez azonban nem mérhető, megbecsülni sem tudjuk.

Külföldi partnereink mind a három célt meg tudták valósítani úgy, hogy éveken keresztül végezték munkájukat. Az ITOK-ok létrejötte a közvetlen eredményeken túl számos közvetett sikerrel is járt: egyöntetűen beszámolhatunk a kultúra- és véleményformáló hatásról, az anyaintézményekben megjelent a tudományos paradigma, és a nemzetközi kutatóhálózatokkal való együttműködés követhető jó példája is. Az UNESCO támogatásának eredménye az is, hogy ennek segítségével jött létre az a konzorcium, mely az Európai Unió első információs társadalom tankönyvét hozta létre vezetésünkkel. Ezt a tankönyvet azóta angolra és görögre is lefordították.

A projekt sikerét jól mutatja, hogy az UNESCO támogatásának eredményeire támaszkodva tovább bővítettük a hálózatot, szoros együttműködés alakult ki a Middlesex Egyetemmel Londonban (School of Computing Science) és az észt Praxis Centerrel. Közeli terveink szerint hálózatunk az előbbi újabb tagokkal bővülhet. Távolabbi tervünk pedig egy nagy pályázat segítségével össz-európai, formalizáltabb, on-line interaktív felületeken keresztül együttműködő hálózat kialakítása. Ennek a technikai feltételei mára már nem jelentenek problémát, bővülő kapcsolataink és tapasztalatunk pedig bátorítanak a sikerre.

FIHRDIC projekt megvalósításának tapasztalatai

Az UNESCO Information for All Programme (IFAP) 2008-2009. Részvételi Program jóváhagyott kérése, a magyarországi Információs Társadalomért Alapítvány által megpályázott AUDIOVISUEL HERITAGE RESTORATION AND DIGITISATION CENTER (ARRADIC) felállításáról szóló tanulmány elkészítése.

Eredeti célkitűzés

Az ARRADIC, a nitrocellulóz alapú filmek, továbbá a nitrocellulóz alapú képalkotó eljárások által keletkezett fotók (direktpozitívok, pozitívok és negatívok) anyagainak restaurálását és digitalizálását tűzte ki célul, amelyet egy szolgáltató központ létrehozásával javasol megvalósítani.

Az ARRADIC projekt egyik lépése az UNESCO szempontjai szerint rendszerezett, az örökségvédelem szempontjából különösen fontos nitrocellulóz alapú filmek és fotók feltérképezése. A kutatómunkát két típusú módszerrel kezdtük meg:internetes filmes adatbázis kutatási módszerrel; illetve internetes filmes adatbázis direkt címzett elektronikus levelekkel történő kutatási módszerrel.

Az internetes filmes adatbázis kutatási módszer értékelése

Az alapkoncepció az volt, hogy az ingyenesen, az interneten hozzáférhető adatbázisokból adatokat gyűjtünk ki a veszélyeztetett sorsú nitrát alapú filmek adataira illetve fellelhetőségére vonatkozóan. Kutatásaink során közel 500 adatbázist (részletesen megjelölve lásd tanulmány anyag) vizsgáltunk át, és próbáltunk választ adni a felvetett koncepcionális kérdésekre:

Hány darab ilyen film létezik, és azok hol találhatók.

Az összes átvizsgált ingyenes adatbázisban elenyésző mértékben találtunk olyan információkat, amelyek arra vonatkoztak, hogy mi a film alapanyaga. További problémát okozott, hogy nem tudtuk meghatározni egyik alapvető célkitűzésünket, nevezetesen, hogy hány ilyen alapanyagú film található. Így arra sem tudunk válaszolni, hogy mekkora az a film darabszám mennyiség, amelynek felújítását meg kellene kezdeni, és arra sincsenek információk, hogy ezeknek a filmeknek mekkora a romlottsági állapota.

Tovább nehezítette a munkánkat, hogy azoknál az országoknál, amelyek a LDCs, LLDCs illetve nem donor országok közé tartoznak egyáltalán nincs filmes nyilvántartó adatbázisa. Ezért nem csak azt nem tudjuk megmondani, hogy ezeknek az országoknak létezik-e egyáltalán ilyen alapanyagú filmjük, hanem, hogy egyáltalán önállóan készítettek-e ilyen filmeket.

Megjegyzés: ezen országok jelentős része (pl.: Algéria, Nigéria, Dél-Afrika, stb.) gyarmatosítás alatt álltak. Ezért nem tisztázott az sem, hogy ezek az országok nem készítettek-e akár a gyarmatosító országgal, akár más országgal koprodukciós filmet, és a filmeknek nem ismert a feltalálási helye sem.

Kutatási tevékenységeinket első körben a nagy európai, ázsiai és távol-keleti filmes adatbázisaiban kezdtük (FIAF, FIAFC, DFI, CFA, SFA, NFC stb. - részletesen lásd a tanulmányban). Ezeknek az adatbázisoknak azonban az elérése számunkra is meglepő módon fizetős. Ennek ellenére sikerült információkat szerezni arról (http:linkcim), hogy a rendelkezésre álló nyilvántartások szerint a filmek alapanyaga nincs nyilvántartva.

Kutatásainkat folytatva amerikai filmes adatbázisokban (NFPF, CN, FPFC, stb. – részletesen lásd a tanulmányban). Bár ezek zömmel nyilvánosak, és át tudtuk tanulmányozni a nyilvántartások struktúráját, nem találtunk információt a filmek alapanyagára vonatkozóan, még a világ legnagyobb filmes adatbázisában sem (IMDB). Természetesen kutatásokat folytattunk a világ számos egyéb filmes adatbázisában (lásd tanulmány anyag 3. melléklet, illetve tanulmány anyag második fejezet), és ezekben sem találtunk sem a filmek összes darabszámára, sem pedig a felújítandó filmek darabszámára vonatkozó információt.

Arra tekintettel, hogy nem tudjuk megmondani, hogy az előfizetős filmes adatbázisokban létezik-e a filmek alapanyagára vonatkozó nyilvántartás, ezért az elektronikus elven működő kutatást teljes egészében eredménytelennek kell definiálnunk.

Következetetések

Az internetes filmes adatbázis direkt címzett elektronikus levelekkel történő kutatási módszer értékelése:

Az elektronikus levélben történő filmes adatbázisok megkeresésére összesen 287 db e-mailt küldtünk ki (lásd: xy melléklet), amelyekre 4 db a projekt szempontjából értékelhető választ kaptunk. Ezeknek a filmeknek a listája az xz mellékletben található. A keresési hibaszázalékot tovább növelte, hogy számos e-mail hibajelzés végett visszajött, illetve illetéktelenségre hivatkozva az érdemi választ elutasították. Jellemző példa, - általunk ismeretlen okok miatt - , hogy számos esetben előfordult, hogy még egy szervezeten belül is az elektronikus levelet tovább küldözgették, érdemi információkat így sem szolgáltattak, mentségükre szolgál, hogy legalább tájékoztattak az informálódás állapotáról.

Annak ellenére, hogy igyekeztünk a kutatás jogszerűségét bizonyítva megkezdeni feladatainkat (csatoltuk azt a webcímet, ahol az UNESCO dokumentumok között jelen projekt felvételt nyert) a filmes adatbázis tulajdonosok elenyésző támogatást nyújtottak a feladatunk elvégzéséhez.

Az eltelt egy év alatt az a hipotézisünk alakult ki, hogy a filmes adatbázisok konkurenciának gondolták a kutatást; illetve a fizető filmes adatbázisok számossága okozta kutatómunkánk ellehetetlenülését. Figyelemmel arra, hogy a nitrát nem vár („Nitrat won’t wait!”) azt a megállapítást tehetjük, hogy bármilyen állagmegóvási intézkedéseket hoznak szerte a világ filmes adatbázisaiban, a nitrát alapú filmek megőrzése 85 év múlva amúgy is befejeződik, az ecet szindróma beindulása különböző tárolási megoldásokkal eddig tolható ki ezek a filmek örökre megsemmisülnek.

 

Kutatásaink során tapasztaltuk, hogy számos országban ennek a veszélynek a tudatában igen komoly megőrzési tevékenység folyik, azonban az esetek zömében nem archiválási tevékenységet végeznek, hanem „csak” digitális másolást. A nitrát filmek alaptulajdonságait figyelembevéve (lásd tanulmány anyag első fejezet pontja) a digitális másolatok nem képesek visszaadni a nitrát alapú filmek rendező által filmre vitt koncepcióját, ugyanis a digitális másolat nem rendelkezik a nitrátfilm alaptulajdonságaival (lásd tanulmány anyag első fejezet).

Annak ellenére, hogy számos országban igyekeznek ezeket a filmörökségeket valamilyen úton-módon a jövő számára megmenteni, a filmgyártás szempontjából ezek nem képeznek az eredeti filmet megközelítő „hiteles” másolatot. A nitrát filmek csak nagyon szigorú követelmények teljesülése mellett felelnek meg azoknak a követelményeknek, amelyek birtokában kijelenthetjük, hogy a filmet biztosan át tudjuk menteni az utókor számára.

Mi tehát a teendő? Támogatva azt az elképzelést, amely szerint minél rövidebb időn belül fel kell állítani egy olyan filmarchiváló központot, amely képes az eredeti elképzelések szerint filmeket archiválni, a projekt szempontjából az első lehetséges lépés mégsem ezen technológia megjelenésének biztosítása, hanem valamennyi film nonprofit nyilvántartási célokra létrehozott informatikai adatbázisának felállítása.

Nonprofit filmes adatbázis felállításának jellemzői:Az informatikai adatbázis felállítása, amelybe a világon található olyan filmes nyilvántartások kerülnének átmásolásra, amelyek a „NITRÁT KORSZAK-ba” esnek.Az informatikai adatbázis, az UNESCO (esetleg az európai parlament – mint amerikában) fennhatósága alá tartozó olyan nonprofit nyilvántartó rendszer, amely senkinek semmiféle célból semmiféle információt nem szolgáltathat.Az intézmény alapító okiratának nyilvánvalóan egyik pontja a bármi nemű információ szolgáltatás más intézmények, vagy magánszemélyek számára, így esetleg elérhetővé válik, hogy úgy a fizetős adatbázisok, mint az ingyenes adatbázisok teljes adatállományának másolata átkerüljön ebbe az informatikai rendszerbe.Az UNESCO nyilván meg tudja értetni valamennyi adatbázistulajdonossal, hogy amennyiben nem bocsájtja teljes adatbázisát (természetesen annak csak másolatát) a projekt rendelkezésére, akkor nem tudjuk sem azt megmondani, hogy hány darab ilyen film létezik, sem azt, hogy hány darab filmet kellene átmenteni az utókor számára, illetve ezek sürgősségi sorrendjét sem. A projekt szempontjából releváns kultúrák (informatika, információtechnológiák, filmes kultúrák, filmfelújítási kultúra, menedzselési technológia, stb.) Magyarországon rendelkezésre áll, így ezeken a hagyományokon elindulva ez jó táptalajra lelhet egy ilyen informatikai-filmfelújítási rendszer - intézmény létrehozása.

A képalkotó eljárások kutatási eredményeinek értékelése

A kutatómunkát két típusú módszerrel kezdtük meg: internetes filmes adatbázis kutatási módszerrel; internetes filmes adatbázis direkt címzett elektronikus levelekkel történő kutatási módszerrel.

Az internetes filmes adatbázis kutatási módszer értékelése:

A képalkotó eljárások által előállított fényképfelvételek internetes keresésében első problémaként azzal kellett szembenéznünk, hogy a képalkotó eljárások által előállított fényképek tárolásával kizárólag gyűjtemények, múzeumok, és bemutatótermek foglalkoznak.

Európában egy darab olyan szövetséget találtunk, amely a képalkotó eljárások által létrehozott fényképek valamilyen szempont szerinti létrehozásával egyáltalán foglalkozik (lásd tanulmányi anyag harmadik fejezet), a tengerentúlon illetve egyéb országokban ilyen szövetségek nem jellemzők, vagy ezek tematikus elv szerint szerveződnek.

Annak ellenére, hogy töménytelen mennyiségű nitrát alapú képalkotó eljárások segítségével előállított fényképet tárolnak (lásd pl.: Dán királyi múzeum, ahol a légifelvételek becsült mennyisége körülberül 15 tonna), semmilyen módon nem foglalkoznak közös törekvés mentén működő örökségvédelemmel, hanem ezeken a helyeken egyéni módszereket alkalmaznak (lást pl.: tanulmányi anyag harmadik fejezet). Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy példátul a New York-i nemzeti múzeum rendelkezésünkre bocsájtotta egy rész-nyilvántartását, azt az excel táblát, amelyben mintegy 35 000 db kizárólag nitrát alapú fényképfelvétel tárolási adatbázisát helyezték el. Ez az adatbázis azért is jelentős, mert nem csak Amerika múltjával illetve fejlődéstörténetével kapcsolatos felvételek találhatók benne, hanem számos európai illetve a világ fényképezési technológiájában neves fotóművész számos alkotása is.

A múzeumok, gyűjtemények és bemutatótermek igyekeznek azért az örökségeket átmenteni, ehhez a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák – ezeket a felvételeket korszerű feltételek mellett igyekeznek konzerválni.

Sajnálatos tény azonban, hogy ezek a felvételek ugyanúgy előbb utóbb az enyészeté válnak, amint azt a nitrát filmek körében jeleztük. Természetesen ezen fotógyűjtemények tulajdonosai tisztában vannak azzal, hogy folyamatosan csökkenő pénzügyi kereteik között nincs lehetőségük a teljes állomány átmentésére.

Konklúzió

Tisztában vagyunk azzal a súlyos problémával, hogy ezen nagymérvű fényképmennyiség mozgatása nem csak veszélyes (nitrát), hanem óriási kockázatot is magába foglal.

Ennek ellenére az amúgyis létrejött információs-filmfelújítási központ körébe javasoljuk utalni a képalkotó eljárások által előállított nitrát alapú fényképek megőrzésének elvégzését is. Javaslatunkat a következő érvekkel kívánjuk alátámasztani:Az egyetlen olyan szövetség Európában, amely ebben a témában szakmai támogatást képes nyújtani a projektnek éppen Magyarország vezetésével valósult meg, amely szövetség 1962 óta működik (lásd tanulmány anyag). A képalkotó eljárások terén Magyarország nemzetközi szintű fotóművészekkel rendelkezik, akik a szakmai munka támogatására garanciát jelenthetnek.A magyar távirati iroda (MTI) 2009-ben a magyar kormánytól kb. 1 Millió dollár összeget kapott fotótárának korszerűsítésére, amelybe beleértendő a nitrát alapú fényképek archiválása is.

Végső összegzés

Javaslatunk, hogy a megfogalmazott feladatok elvégzésére a majdani informatikai-filmfelújítási és fénykép felújítási központ Magyarországon kerüljön megvalósításra, hiszen bemutattuk, hogy Magyarország rendelkezik azokkal a tudásbázisokkal, technológiákkal, amelyek az eredeti célkitűzés megvalósításához és eléréséhez szükségesek.

 

Hámori József, a MUB elnöke, most, hogy meghallgattuk az öt albizottsági elnök beszámolóját, lehetőség van, hogy kérdéseket tegyenek fel.

 

Gyürei Vera, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója: tisztlettel és nem kis meglepetéssel hallgatta az Info-Kommunkációs Albizottság jelentését. Hozzászólásában a Magyar Nemzeti Filmarchívumban folyó munkáról és a magyar nemzeti filmállományról, és nem a külföldi anyagokról beszél. A nitró alapú játékfilmek teljes egészében biztonságosan kerültek elmentésre, majd hagyományos felújításra és digitalizálásra. Nagyon sajnálom, hogy erről nem rendelkeznek információval, de ez nemcsak a magyar játékfilmekre vonatkozik, hanem a legalább olyan értékes társadalompolitikai, történelempolitikai szempontból legalább olyan fontos filmhíradókra is, hiszen a napi filmhíradók 1924 óta léteznek az 1980 éves végéig, és a magyar híradó állomány legjelentősebb részét 27-től 69-ig, ezeket mind megmentettük biztonsági anyagra. Majd közel 2000 híradó anyagot digitalizáltunk. Magyarországon ez a munka 1987 óta szisztematikusan, részben nagy állami támogatással, részben a filmarchívum saját bevételeiből folyik. A magyar nitró állományú filmállomány tekintetében senkinek sem kell izgatnia magát csak, nekünk, hogy megszerezzük azokat a támogatásokat, melyek a nitró alapú anyagok támogatására szükségesek. De ott is a legértékesebb anyagok megmentésre kerültek, pl a 10-es évek közepén készült anyagok és a 20-a éves anyagai. Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

Madarász Gábor reagálása a hozzászóláshoz: Magyarország, technológiai eredmények szempontjából élen jár, és nem a magyar állományt kell megmenteni, hanem Magyarországon kell létrehozni egy olyan központot, ahol ezt a fajta technológiát alkalmazzák, amelyet a magyar Filmintézet használ. Tavaly sikerült áttanulmányozni és láttam, hogy 100 ilyen film elkészült, mindez a száz oldalas tanulmányba bele is került. Valóban azt nem mondtam, hogy az IFAP-program a fejlődő országok, a kis szigetek és az abszolút kapó országok filmművészetének megmentésére irányul. A világon 30-40 olyan ország van, ahol hasonló eredményekkel rendelkeznek, mint Magyarország. Ezekre alapozva vettük a bátorságot, hogy javasoljuk az UNESCO-nak, hogy Magyarországra tegye ezt a filmfelújítási központot, így tudunk egy-két munkát szerezni a Filmintézetnek, és ezzel lehetőséget teremtve, hogy egy-két magyar filmet felújítsanak.

 

Miklósi László, a Magyar Történelem Tanárok Egylete igazgatója: Tisztelt közgyűlés: Én a tankönyvekhez szeretnék hozzá szólni, csak utalás jelleggel. Szó volt az Oktatási Albizottság beszámolójában, a szlovák-magyar tankönyvek helyzetéről és az együttműködéséről. Részt vettem a novemberi két napos konferencián, Balassagyarmaton, ahol arról volt szó, hol tart ez a munka. A legelején elszomorodtam, de ahogy hallgattam az előadást, rész-optimizmus töltött el. Egyre több rész siker volt, kiderült, hogy az egyes korszakokkal foglalkozó magyarországi és szlovákiai történészek üdítően tudnak közös hangon beszélni egyes esetekben, egyes témákról, erről nem szoktunk hallani, jó lenne erről többet tudni. Lassan, de megy előre a munka. Az a véleményem, hogy jó lenne, ha a Magyar UNESCO Bizottság ezzel a négyoldalú és magyar-szlovák együttműködési csoporttal továbbiakban szorosan együttműködnie és hogy érdemes lenne a szlovákiai és magyarországi civil szervezeteket még inkább bekapcsolni a munkába. Röviden, ezt inkább magunknak mondom, csak áttételesen az UNESCO házi feladata a magyarországi történelem tankönyvek ügye, áttanulmányozni, milyen módon tanítunk az itteni kisebbségeknek. Úgy tanítunk-e, ahogy az helyes, és célszerű, vagy inkább a konfliktusokat emeljük ki. Nem kerül-e háttérbe a jó példák bemutatása? Nem megy-e egyik a másik rovására? Helyi kulturális örökség kapcsán is lehet olyan lehetőség és feladat, hogy a Kulturális és Oktatási Albizottság működésében sok-sok szál összeköthető legyen.

 

Szegedi-Maszák Mihály, a MUB Oktatási Albizottság elnöke: lehetünk derűlátóak, és kevéssé azok. Pozsonyban járt egy ilyen megbeszélésen, szlovák történészekkel és történelemtanárokkal. A történelem bizonyos jelenségeinek megítélésében közel álltunk egymáshoz, de 1849 megítélésében lényegében véve egyelőre nem közeledtek az álláspontok. A magyarországi tanárokkal is összehasonlítottunk tankönyveket, ezek alapján én is elismerem, a részleges közeledést. Rudolf Merle, maximálisan megérti, ő tud magyarul, de a szlovák és szlovák között is különbség van. Azt el kell ismerni, hogy Magyarországon is vannak olyan vélemények, amelyek támadási felületre adnak lehetőséget. Egyik folyóiratban szlovák tanárok erre hivatkoztak, bár én nem olvasom a Hitel-t, de maximálisan megértem az érzékenységüket.

 

Hunya Péter az Open Szegedhez kellene inkább szólnom, az közelebb áll hozzám, de a kérdésem a kulturális területhez szól. Van-e, illetve elképzelhető-e, hogy Pécs, mint Európa Kulturális Fővárosa 2010 és a MUB, illetve az UNESCO közösen együttműködjön?

 

Hoppál Mihály, a Kulturális Albizottság elnöke: most született egy elképzelés, dolgozunk rajta.

 

Szegedy-Maszák Mihály, MUB Oktatási Albizottság elnöke: Csontváry Múzeum és Pécs, mint Európa Kulturális Fővárosa, illetve a MUB törődik-e a múzeummal? Lementem Pécsre és megnéztem. Botrányos állapotok vannak.

 

K. Udvari Katalin: Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület vezetője: a közoktatásban az énekoktatás a perifériára szorult. Egyesületünk évek óta azon küzd, hogy ezen próbáljunk változtatni. A tisztelt érdeklődőket szeretné meghívni Kodály Zoltán születésének évfordulója alkalmából december 16-án megrendezésre kerülő Művészeti nevelési konferenciára. Igen fontos tény, hogy az UNESCO és a MUB támogatásával sikerült létrehozni egy Konzultációs Központot, melyet Grescizki Péter is megtisztelt. Most egy kis előre lépés, hogy tavaly alakult meg Csermely Péter Tehetségpont Hálózata. Ennek egyesületünk is tagja. Most remény van arra, hogy Egyesületünk januártól a Tehetségpont Hálózat művészeti részének a szakértői legyünk. Ez azt is bizonyítja, hogy a Kodály módszernél hatékonyabb tehetséggondozás a magyar közoktatásban még nem volt, és megpróbálunk ezen a vonalon tovább menni. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elvállalta a rendezvény fővédnökségét, a konferenciát Kovácsné Bíró Ágnes főtitkár asszony nyitja meg. A programot kitettünk az asztalra, mindenkit szeretettel várunk.

 

Hármori József, a MUB elnöke: jó programról van szó, kiváló előadókkal és performance-szal is.

 

Gróf Klébelsberg Éva, a Klébelsberg Kunó Alapítvány képviseletében: Péccsel kapcsolatban elmondja, hogy a Klébelsberg Kunó Pécsért Alapítvány keretében, jövőre, nagybátyja születésének 135. évfordulója alkalmából, Király Ferenc professzor úr társelnökségében, a várossal, az egyetemmel több évvel ezelőtt eltervezett konferencia megrendezésére kerül sor, többek között a Cistercita Gimnáziummal. Ugyancsak ifjúsági rendezvényekre, koncertre, fejtágító konferenciára kerül sor. A nemzetközi kapcsolatainkkal kapcsolatban megemlíti, hogy Essenben is, itt az Akadémián is volt egy műemléki konferencia, az isztambuli, azaz a konstantinápolyi Történelmi Intézettel, melyet a nagybátyja alapított, törökök bevonásával. Ez egy hármas nemzetköz megmozdulás, megnyugtatásra mondom.

 

Hámori József, a MUB elnöke felkéri Lakatos András nagykövet urat, hogy az elmúlt 5 és fél év munkájáról, a VT-ről, illetve a mostani Általános Konferenciáról is számoljon be a közgyűlésnek

 

Lakatos András nagykövet először is köszönetet mond az 5 és fél év közös munkáért, a VT tagságban végzett munkáért, a kollégák bizalmáért, Elnök úrnak, Főtitkár asszonynak, Gresiczki Péter főtitkár úrnak a közösen megfogalmazott feladatokért, a kiváló Mihály Máriának, Kamuti Jenőnek, Fejérdy Tamásnk, nagyon hosszú lenne a lista. Azért, hogy méltón képviselhettük hazánkat, és nagyon hittem és reméltem, hogy ebben a periódusban, olyan japán vezette az UNESCO-t, aki szerette Magyarországot, mert ha nem szerette volna, akkor nemet mondott volna Tokióban a WSF-re. Megemlíti két kiváló kollégáját Krisztinát és Julit, Soós Gábort, Kálmán Róbertet, aki önkéntesként segítette a VT munkájában. Megköszöni mindenkinek, mert Magyarország ezekben az években fontos szerepet töltött be az UNESCO-ban, és nem azért mert büszke vagyok, hanem azért, mert közös volt a siker. Magyarország sokszor lett elismerve. Köszönet Nagy Évának, aki a közgyűlés alkalmából Párizsban segítette a munkánkat, és mindenkinek, aki nincs itt. Amiről beszéltek azt az elnök urak, főtitkár asszony együttesen valósították meg, és nagy örömömre szolgál, hogy a mi hazánk lett a legismertebb a közös tevékenység kapcsán. Röviden végig szaladva, néhány területet ki kell emelnem: Fejérdy Tamásra nézek, éveken keresztül elismerést szerzett az UNESCO-ban, aki segítette a világörökséggel kapcsolatos magyar elismertségek fennmaradását, ez azért is lényeges, mert ez egy állandóan változó folyamat, amelyben mindenkinek meg kell újulnia. Ez olyan személyeket feltételez, akik ebben a munkában részt vesznek, mellyel olyan aktivitás jár, amiért nem jár fizetség. Én, mint köztisztviselő kaptam fizetést, de az Önök nagy része társadalmi munkában csinálta. 2004. februárjától kezdődően, minden évben elmondtam, hogy az együttműködés, a dialógus, az együttes tevékenység foglalta el a főszerepet. Magyarországot az UNESCO elismerte, megbecsülte, a magyar szakértők a legkülönbözőbb fórumokon megjelentek. Külön kell beszélni a főigazgató választásról, arról, hogy Magyarország milyen helyzetben volt, arról,hogy a főigazgató választás során a jelöltek között milyen hatalmas különbségek voltak, Meg kell említeni a 81 éves algériai professzor leiskolázását, és arról, hogy a sok fejlődő ország elkötelezte magát Egyiptom mellett, ahol a főigazgató-jelölt, 22 éves minisztersége alatt, nem volt képes felkészülni, hogy pl. mi az, hogy Education for All, akkor, amikor 98 ezer személy foglalkozik Egyiptomban ezzel a témával. A regionális csoportok 1-1 kérdést tehettek fel. Az UNESCO korábbi igazgatója megírt egy nagyon jó beszédet az egyiptomi jelöltnek, aki egyetlen kérdésre sem tudott válaszolni, de a fejlődő országok támogatták, akiket megvettek, pénzes borítékkal próbáltak befolyásolni egyiptomi részről. Ezzel szemben a mi földrajzi régiónkból kikerülő Bokova asszony nagymamája írástudatlan volt, és ez az asszony nem akárhogyan bizonyította rátermettségét. Kezdettől fogva bírta Magyarország támogatását. Emlékszem, amikor Magyarország elsőként támogatta a bolgár jelöltet. Akkor azt mondtam, hogy korainak tartom, mert nem ismerem a jelöltet. Nagyon nehéz helyzetbe kerültünk, amikor Ausztria megszólított, akkor azt kellett mondani, hogy megállapodtunk a bolgárokkal. Nagyon tehetséges, felkészült személyt választott meg a VT javaslata alapján a közgyűlés, ez egy új lehetősége nyújt Bokova asszony számára, és mi is élünk ezzel a lehetőséggel.

 

Hámori József, a MUB elnöke: megköszöni, hogy elismerően szólt Bokova asszonyról, jót tett a magyar delegációnak és Lakatos Andrásnak, hogy az egyiptomi jelölt csak néhány szavazatot kapott.

 

Zárásként engedjétek meg, hogy ne csak verbálisan dicsérjük az itt jelenlévő Gresiczki Pétert, akinek átadok egy gyönyörű könyvet, és Lakatos András nagykövet úrnak is hasonlóképpen szeretném átnyújtani, köszönetképpen azért, amilyen elhivatottsággal képviselték az ügyeinket.

 

Megköszöni a jelenlétet, és átadja a szót Kovácsné Bíró Ágnesnek.

 

Kovácsné Bíró Ágnes, a MUB főtitkára, meggyújtottuk már az első adventi gyertyát, egy háromszéki köszöntővel kívánok mindenkinek meghitt, szép ünnepet, sikeres és eredményes újesztendőt:

 

„Adjon Isten minden jót ez újesztendőben.

Vegye el mind a nem jót ez újesztendőben.

Mitől félünk, mentsen meg.

Amit várunk, legyen meg ez újesztendőben.”ámori me”.”

„”2””

 

K.m.f.

 

 

A jegyzőkönyvet a helyszínen készült hangfelvétel, és az albizottsági elnökök írásbeli beszámolója alapján készítette: Nagy Éva

 

Jóváhagyta: Kovácsné Bíró Ágnes



[1]: 753 db (2009.XII.31-ig)

 
Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet