Természettudomány
UNESCO.HU

Rio+20

2012. április 12.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

Húsz évvel az első Föld-csúcs után, 2012. június 20-22. között, állam- és kormányfők részvételével kerül megrendezésre az Egyesült Nemzetek Szervezetének konferenciája a fenntartható fejlődésről. A Rio+20 konferencia a korábbi globális csúcstalálkozókra épül: az ENSZ emberi környezetről folytatott stockholmi konferenciájára (1972), az ENSZ környezetről és fejlődésről tartott rio de janeirói konferenciájára (Föld-csúcs, 1992), továbbá a fenntartható fejlődésről tartott johannesburgi csúcstalálkozóra (2002).


A Rio+20 konferencia kivételes lehetőséget kínál kölcsönös függőségben lévő világuk számára a fenntartható fejlődés iránti politikai elkötelezettség megújítására. A konferencia keretében sor kerül az elért eredmények értékelésére, valamint a végrehajtási nehézségek és az új kihívások megvitatására. A konferencia két összefonódó téma köré épül: „a zöld gazdaság lehetőségei a fenntartható fejlődéssel és a szegénység felszámolásával összefüggésben” és „a fenntartható fejlődés intézményi keretei”.

A Rio+20 konferencia az első állomása lehet a zöld gazdaság felé való felgyorsított, mélyreható és globális átmenetnek. A zöld gazdaság bolygónk hosszú távú fennmaradásának alapját képező természeti erőforrásokba való beruházásokkal, illetve e források megőrzésével ösztönzi a növekedést és a munkahelyteremtést, és számolja fel a szegénységet. A konferencia egyben megindíthatja a fenntartható fejlődés nemzetközi irányításának szükséges reformját is.

 

A Rio+20 sikere és az UNESCO hozzájárulása:

A 2012-es ENSZ Fenntartható fejlődés konferencián meg kell határozni egy fenntartható 21. századra vonatkozó új napirendet. Az alapelvek az elmúlt húsz év alatt nem változtak, azonban új kihívásokkal – a társadalmi egyenlőtlenség, a népesség növekedése, klímaváltozás, a környezetszennyezés, a vízkészlet felhasználásával kapcsolatos problémák, a növekvő számú, ember- és természet okozta katasztrófák – kell szembenézni. A legszegényebb, legmarginalizáltabb csoportok a leginkább érintettek.

A fejlődés és annak mérése érdekében az emberi növekedést, a mindenkire vonatkozó és a környezetet megóvó fenntartható fejlődést középpontba állítva új mutatókra van szükség. Az inkluzív, zöld társadalmak és gazdaságok létrehozásához az emberek fejlődésébe kell fektetni, ehhez kíván az UNESCO az oktatás, kultúra, tudomány és kommunikációhoz kapcsolódó mandátumán és tevékenységén keresztül hozzájárulni.

Az UNESCO 5 kiemelt médiaüzenete a Rio+20 konferenciához:

  1. Oktatás – Education is the engine that will achieve sustainable development.
  2. Tudomány – Science must drive the green transition.
  3. Kultúra – Culture accelerates the transition to sustainable development.
  4. Kommunikáció – The green transition needs an information revolution.
  5. Óceánok/vizek – A green future must be blue.

 

  • Az oktatás területén:

Az oktatás az egyik legfontosabb eszköz a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség elleni harcban. A különböző készségek elsajátítása és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudás megszerzése mind hozzájárulnak a zöld társadalmak létrehozásához.

  • EFA (Education for All) program (2000-2015), melynek legfontosabb célja a 6 EFA cél végrehajtása, az emberi jogok tiszteletben tartására alapozó oktatás színvonalának javítása, a béke kultúrájára való nevelés, az innováció előmozdítása, az oktatásból kimaradó általános iskolás gyerekek integrálása és a nemek közötti különbség megszűntetése.
  • ESD (Education for Sustainable Development) legfontosabb elemei: a hagyományos és nem hagyományok képzési rendszerek újraorientálása, a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó témák oktatása, az UNESCO tagállamokban az ESD-nek a nemzeti programokba történő integrálásának elősegítése. Az UNESCO az Oktatás a fenntartható fejlődésért ENSZ évtized (2005-14) fő felelőse.

Az UNESCO a témában side event-tel készül a riói konferenciára „Educating for a sustainable future” címmel.

  • TVET (Technical and Vocational Education and Training) a zöld munkaerőért és munkahelyekért - a munka világába való beilleszkedést és professzionális karrier megvalósítását segíti elő. A program figyelmet kíván fordítani a fenntartható fejlődés aspektusaira, így a munkaerő környezettudatos képzésben részesül, melyet a zöld szektorokban aktív magánszektorral, cégekkel való együttműködésnél kiválóan lehet hasznosítani.
  • Életen át tartó tanulás kezdeményezés, az írástudatlanság csökkentése, különösen a lányok és nők körében.

 

  • A tudomány területén:

A zöld társadalom kiépítése és fejlesztése érdekében elengedhetetlen a tudomány és a technológia fejlesztése, a tudományos információkhoz történő szabad hozzáférés biztosítása, a kapacitásfejlesztés, az egyetemekkel és kutatóközpontokkal történő együttműködés, a vizek védelme, a biodiverzitás megőrzése.

  • Tudományos, technológiai és Innovatív (STI) szakpolitikák alkalmazása a fenntartható fejlődés kihívásainak kezelése érdekében, a különböző tudományterületek, szakértők, a politikai döntéshozók és a gazdasági világ szereplői, valamint a társadalom közötti párbeszéd elősegítéséért.
  • Kapacitásfejlesztés, nők képzése a tudományban, mérnökképzés a zöld technológiák alkalmazása, a megújuló energiaforrások kihasználása és az energiagazdaságosság elősegítése vonatkozásában, a tiszta ivóvíz biztosítása, valamint a munkahelyteremtés érdekében.
  • UNESCO Nemzetközi Földtudományi Program (IGCP), mely a klíma és földtani változásokat vizsgálva nyújt hozzájárulást a fenntartható fejlődés elősegítéséhez.
  • COSTIS kezdeményezés a fejlődő és fejlett országok közötti együttműködést segíti elő.
  • Az ICSU és az UNESCO közös szervezésében megvalósuló 5 regionális találkozó, természet- és társadalomtudósok, mérnökök részvételével a Rio+20 konferenciára való felkészülésként.
  • Ethics of Science and Technology Programme a zöld társadalom számára kíván etikai és elvi iránymutatást adni.
  • UNESCO Bioszféra rezervátumok fenntartása a biológiai és kulturális sokszínűség megóvása érdekében.

Az óceánok és a vizeink kérdése:

  • Szükség van egy egységes koncepcióra az óceánok és a Föld vizeit érintő kérdésekben, a „zöld-kék gazdaságok” eléréséhez, melynek legfontosabb alkotó elemei: az óceánok és vizek biodiverzitásának és ökoszisztémájának védelme, a tiszta ivóvíz biztosítása.
  • UNESCO Kormányközi Oceanográfiai Bizottsága (UNESCO-IOC) sikeres, 50 éves tevékenysége az óceánokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködés, kutatás, kapacitásépítés előmozdítása érdekében.
  • Az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja (IHP) a vízzel kapcsolatos kutatással, oktatással és kapacitásfejlesztéssel foglalkozik.
  • WWAP program, mely a víz szerepét emeli ki a zöld gazdaságokban és a szegénység csökkentésében.
  • IHE (Institution for Water Education) Delft-ben a legnagyobb vízügyi posztgraduális oktatási és kutatási központ – igazgatója Szöllősi-Nagy András.

A klímaváltozás enyhítése:

  • Klímaváltozás kezdeményezés (Climate Change Initiative) a klímaváltozás hatásai miatt a legveszélyeztetettebb területek számára kíván segítséget nyújtani.
  • Klímaváltozási oktatási program a fenntartható fejlődésért.
  • A világörökségi helyszínek, bioszféra rezervátumok és a klímaváltozással foglalkozó programok összekapcsolása.

Katasztrófa megelőzés, előrejelzés és a katasztrófa sújtotta országok helyzete:

  • Oktatási program, szakpolitikai tanácsadás és technikai segítségnyújtás a vészhelyzetek kezelése és helyreállítás érdekében.
  • Kapacitásfejlesztés a katasztrófák bekövetkezésének csökkentéséért (pl. tsunami előrejelző rendszer fejlesztése).
  • Kulturális örökség védelme a veszélyeztetett területeken.

 

  • A kultúra területén:

A kultúra és a fejlesztés szorosan összekapcsolódik. A fenntartható fejlődés kulturális dimenziója a téma emberközpontú megközelítésére koncentrál. A fenntartható fejlődés előmozdításához a kulturális örökséget megőrző fejlesztések, a helyi közösségek tudásának átörökítése, a kultúrák közötti párbeszéd, a fenntartható turizmus, a kulturális és kreatív iparágak és ezen keresztül a munkahelyteremtés mind hozzájárul.

 

  • A kulturális sokszínűségnek fontos szerepe van az ökológiai kihívások kezelésénél, a biodiverzitás védelmében és a környezet fenntarthatóságának biztosításában.
  • Az MDG-F kultúra és fejlesztés c. tematikus programot az UNESCO vezeti az MDG-k elérése érdekében.
  • Világörökségi helyszínek és bioszféra rezervátumok - védett területek létrehozása a kulturális és biológiai sokszínűség megőrzése érdekében.

 

  • A média területén:

A kommunikációs terület fejlesztése hozzájárul a társadalmi tudatosság növeléséhez és a zöld szakpolitikai prioritásokról történő tájékoztatáshoz. A jól informált és professzionális média platformot jelent a párbeszédhez, vitához és gondolatnyilvánításhoz.

  • Átfogó újságíró képzés a fenntartható fejlődés témájában (workshop-ok, gyakorlati képzések).
  • Regionális és nemzetközi együttműködés fejlesztése a klímaváltozással kapcsolatos kérdések megválaszolása érdekében.
Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet