Természettudomány
UNESCO.HU

A Krisztallográfia Nemzetközi Éve: ülés a Magyar Tudományos Akadémián / International Year of Crystallography: scientific meeting at the Hungarian Academy of Sciences

2014. május 15.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

HU: A Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztálya, Kémia Tudományok Osztálya és Biológiai Tudományok Osztálya közös tudományos ülést szervezett 2014. május 8-án a Krisztallográfia Nemzetközi Éve alkalmából az MTA székházában. Az eseményt Faigel Gyula Széchenyi-díjas magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja nyitotta meg, az UNESCO üzenetét Dr. Réthelyi Miklós UMNB elnök tolmácsolta. A részletes program és az elnöki beszéd elérhető itt.

 

EN: The Section of Physical Sciences, the Section of Chemical Sciences and the Section of Biological Sciences of the Hungarian Academy of Sciences organised a joint scientific meeting on the occasion of the International Year of Crystallography. The event was opened by Gyula Faigel, member of the HAS. Dr. Miklós Réthelyi, Chairperson of the Hungarian National Commission for UNESCO gave a speech on the involvement of UNESCO. The programme can be reached here.


IMG_6341

A FIZIKAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA, A KÉMIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA ÉS A BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA

KÖZÖS TUDOMÁNYOS ÜLÉSE
2014. május 8. (csütörtök) 10 óra
A KRISZTALLOGRÁFIA NEMZETKÖZI ÉVE: 2014

Levezető elnök:
Faigel Gyula, az MTA rendes tagja

A Krisztallográfia Nemzetközi Éve az UNESCO szervezésében
Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke

Egy kísérlet, amely megváltoztatta a természettudományok fejlődését
Kálmán Alajos, az MTA rendes tagja

A preventív DNS-hibajavítás szerkezeti biológiája
Vértessy Beáta, az MTA doktora

Miért jó a kristály, ha hibás?
Kovács László, az MTA doktora

11.00 Szünet

Levezető elnök:
Náray Szabó Gábor, az MTA rendes tagja

A komplement-rendszer aktiválásának molekuláris szintű anatómiája
Závodszky Péter, az MTA rendes tagja

Csináld magad algoritmusok
Oszlányi Gábor, az MTA doktora

Kémiai krisztallográfia: kristály építészet
Bombicz Petra, PhD

12:15 Szünet

Levezető elnök:
Náray Szabó Gábor, az MTA rendes tagja

Önszerveződés és hajlékonyság: szubsztrát szelekciós stratégiák
oligopeptidázokban
Harmat Veronika, PhD

Egy szimmetrikus homodimer Ca-kötő fehérje, az S100A4 aszimmetrikus kölcsönhatásai
Nyitrai László, PhD, egyetemi tanár

A szerkezetkutatás új útjai
Faigel Gyula, az MTA rendes tagja

Az ülés helyszíne: MTA Székház, Nagyterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. II. em.


***


Réthelyi Miklós UMNB elnök beszéde
A Krisztallográfia Nemzetközi Éve, 2014

MTA, 2014. május 8.

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének döntése értelmében a 2014-es év a Krisztallográfia Nemzetközi Éve. Az ENSZ az UNESCO-t és a Nemzetközi Krisztallográfiai Uniót bízta meg az év koordinálásával és megünneplésével.

A kristálytan, idegen szóval krisztallográfia lényegéről és helyéről a tudományok közösségében ebben körben nem nekem kell beszélnem.

IMG_6349Az is bizonyára ismert a konferencia résztvevői számára, hogy a klasszikus kristálytan után a modern krisztallográfia születését az 1912-ben Max von Laue és asszisztensei Walter Friedrich és Paul Knipping által elvégzett első röntgendiffrakciós kísérletekhez kötik. Az anyag szerkezetének atomi felbontású megismerése a tudománytörténet egyik legfontosabb felfedezése, amely forradalmasította a természettudományok minden ágát: a fizikát, a kémiát, a biológiát, a föld- és anyagtudományokat. Az anyag fizikai-kémiai, makroszkopikus tulajdonságának megértéséhez ismerni kell szerkezeti felépítését is.

A kezdeti időkben az egyszerű sók és ásványok szerkezetének felderítése zajlott. 1914-ben Max von Laue Nobel-díjat kapott az első diffrakciós kísérlet elvégzéséért, "for his discovery of the diffraction of X-rays by crystals" indoklással. A kristályszerkezet a kutatásának fontosságára és eredményességére utal, hogy egy évvel később, 1915-ben, Sir William Henry Bragg és William Lawrence Bragg, apa és fia kapta a Nobel díjat "for their services in the analysis of crystal structure by means of X-rays" munkájukért. 100 vagy 99 év elteltével a krisztallográfia még mindig a tudomány élvonalában van. Ez is magyarázza, hogy az ENSZ döntése értelmében 2014 a krisztallográfia éve.

Idézek Irina Bokova, az UNESCO főigazgatójának az emlékév alkalmára kiadott nyilatkozatából:

„Minden országnak be kell fektetnie ebbe a területbe/tudományba, ezért az UNESCO ösztönzi is a tagállamokat – a krisztallográfia mindenki számára hozzáférhető és egyetemi környezetben, kevés anyagi ráfordítással elvégezhetők a vizsgálatok. Minden ország, mérsékelt befektetéssel kiaknázhatja a krisztallográfia társadalmi és gazdasági előnyeit – a Krisztallográfia Nemzetközi Éve be fogja mutatni, hogy miképp.

Az UNESCO magáncégek bevonásával számos úgynevezett nyitott labort (open labs) szervez a fejlődő országokban, annak érdekében, hogy bemutassa, hogyan működik a krisztallográfia. Az első laborok Argentínában, Elefántcsontparton, Marokkóban, Dél-Afrikában és Uruguayban nyílnak.

Az UNESCO minden tagállamot arra bíztat, hogy a krisztallográfia fontosságát hirdesse és ne csak a 2014-es évben, hanem azután is.”

A kristályok tanának, illetve a munkában részt vevő kutatókkal kapcsolatos eseményeknek vannak magyar vonatkozásai is.

Benedikt Móricz (1835-1920) Bécsben működő magyar neurológus, akiről a középagy vérellátási zavarából kialakuló tünetegyüttest is elnevezték (Benedikt-syndroma) 1904-ben, vagyis 110 éve, Krystallisation und Morphogenesis, címmel német nyelven írt, és Bécsben kiadott munkáját később spanyolra és franciára is lefordították. Sajnos, nem tudtam kézbe venni a könyvet, így a tartalmáról nem tudok szólni.

Szilárd Leóra halálának 50. évfordulóján emlékezünk ebben évben. Szilárd a húszas évek elején Berlinben a Műszaki Egyetemen (Technische Hochschule), majd irányt változtatva a Berlini Egyetemen folytatta tanulmányait Max von Laue tanítványaként. További mesterei: Albert Einstein és Max Planck voltak.

Hevesy György, aki 1943-ban kapott kémiai Nobel díjat, az 1962-ben megjelent The collected papers of George Hevesy című munkájában számol be Max van Laue, és a szintén német James Franck Nobel érmének a sorsáról. Az érmeket Németországból, a 30-as évek közepén kimenekítették, és biztos helyen, Niels Bohr intézetében, Dániában őrizték. Dánia német megszállása után, 1940-ben, attól tartva, hogy az érmeket a németek megtalálják, ami életveszélyes helyzetbe hozhatta volna a tulajdonosakat, mivel az arany kivitele az országból szigorúan tiltott volt, - az anekdota szerint – Hevesy királyvízben oldatba vitte az aranyat. Laboratóriumi polcokon, lezárt üvegekben vészelték át az „érmek” a háborút. A háború után Hevesy visszanyerte az oldatba vitt nemesfémet, és a Nobel Bizottság nagyvonalúságának köszönhetően, ebből újra öntötték az érmeket, és így kapták meg azokat másodszor is a díjazottak.

Ezen anekdotázás után sikeres konferenciát kívánok szervezőknek és résztvevőknek egyaránt, bízva abba, hogy Irina Bokova üzenete - In conclusion, I wish to invite all governments to join us in raising the flag for crystallography throughout 2014 and beyond – visszhangozni fog az előttünk álló hónapokban és években Magyarországon is.

Dr. Réthelyi Miklós

***

A Krisztallográfia Nemzetközi Éve


Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének döntése értelmében a 2014-es év a Krisztallográfia Nemzetközi Éve. Az ENSZ az UNESCO-t és a Nemzetközi Krisztallográfiai Uniót bízta meg az év koordinálásával és megünneplésével. A kristálytan, idegen szóval krisztallográfia azokkal a szilárd anyagokkal foglalkozik, amelyekben az anyagot fölépítő részecskék (atomok, ionok, molekulák) térrácsszerkezettel rendelkeznek. Az ilyen anyagokban az atomok, az ionok vagy a molekulák meghatározott rendben, egy térbeli rács (a kristályrács) rácspontjaiban helyezkednek el. A térbeli rácsban elrendezett anyagok külső megjelenése is utalhat a belső szerkezetre.


A klasszikus kristálytan után a modern krisztallográfia születését az 1912-ben Max von Laue és asszisztensei Walter Friedrich és Paul Knipping által elvégzett első röntgendiffrakciós kísérlethez kötik. Az anyag szerkezetének atomi felbontású megismerése a tudománytörténet egyik legfontosabb felfedezése, amely forradalmasította a természettudományok minden ágát: fizikát, kémiát, biológiát, föld- és anyagtudományokat. Az anyag fizikai-kémiai, makroszkopikus tulajdonságának megértéséhez ismerni kell a szerkezeti felépítését. A kezdeti időkben az egyszerű sók és ásványok szerkezetének felderítése zajlott. 1914-ben Max von Laue Nobel-díjat kapott az első diffrakciós kísérlet elvégzéséért, és 100 év elteltével a krisztallográfia még mindig a tudomány élvonalában van. Az ENSZ döntése értelmében 2014 a krisztallográfia éve.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet