Természettudomány
UNESCO.HU

Fenntartható Fejlődés Csúcskonferencia

Link küldés
.
Cikk nyomtatás

Tíz évvel Rió után Johannesburgban gyűltek össze a világ vezetői a Fenntartható Fejlődés Világ csúcsértekezletre, hogy értékeljék az elmúlt tíz év eredményeit és meghatározzák a további teendőket. Itt már egyértelműen a környezeti, gazdasági és szociális problémák kölcsönhatását, együttes megoldásuk lehetőségét tárgyalták.

N.B.: 1. Az összefoglaló Czippán Katalin, a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda vezetője jelentése alapján készült.

2. A konferencia a fenntartható fejlődés átfogó kérdéseit vitatta meg. Ez alkalomból számos, az UNESCO tevékenységi területeit, így a nevelésügyet érintő problémával is foglalkozott.

A Világkonferencián több mint hatvan-ezren, a hivatalos tárgyalási és ENSZ közgyűlési delegáltak mellett a Nagy Társadalmi Érdekcsoportok képviselői, civil szervezetek, nagy gazdasági vállaltok képviselői, szakértők, újságírók, helyi kiállítók, szolgáltatók vettek részt.

A 26 fős magyar delegációt, a köztársasági elnök megbízásából és képviseletében dr. Szili Katalin, az országgyűlés elnöke vezette; titkára dr. Faragó Tibor, a Fenntartható Fejlődés Bizottság titkára. A bizottság további tagjai: dr. Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a Fenntartható Fejlődés Bizottság elnöke; dr. Schmuck Erzsébet, helyettes államtitkár (KvVM); Pordány László, pretoriai magyar nagykövet; minisztériumi tisztviselők; országgyűlési képviselők; Prof. Láng István akadémikus, az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) főtitkára; az OKT több tagja; valamint, a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda vezetője Szili Katalin szeptember 3-án 16 órakor tartotta Magyarország képviseletében beszédét és utána - a magyar tárgyalófelek munkájának elismeréseként felkérték, hogy két óra hosszat elnökölje a találkozót.

A konferencia előzményei:

Az ENSZ első környezetvédelmi világértekezletét 1972-ben, Stockholmban tartották. 1984-ben megalakult az ENSZ Közgyűlés Környezet és Fejlődés Világbizottsága (22 tagja között ott volt Láng István akadémikus), mely 1987-re elkészítette "Közös Jövőnk" című jelentését. Ennek hatására hívta össze az ENSZ közgyűlése 1992-ben, Rio de Janeiróban a Környezet és Fejlődés Világkonferenciát. A Közös Jövőnk jelentésben szerepel először a fenntartható fejlődés fogalma, amely közvetlenül ugyan nem beszél az erőforrások takarékos használatáról, illetve a természet és környezet védelméről, de a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítése ezt közvetetten tartalmazza. Tíz évvel Rió után Johannesburgban gyűltek össze a világ vezetői a Fenntartható Fejlődés Világ csúcsértekezletre, hogy értékeljék az elmúlt tíz év eredményeit és meghatározzák a további teendőket. Itt már egyértelműen a környezeti, gazdasági és szociális problémák kölcsönhatását, együttes megoldásuk lehetőségét tárgyalták.

 

A konferenciára hazánk felkészülését a Környezetvédelmi (később Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) által működtetett Fenntartható Fejlődés tárcaközi bizottság illetve ennek titkársága koordinálta. Ennek lépéseként 2002. februárjában aktualizálták Magyarország jelentését a Rióban elfogadott "Feladatok a XXI: századra" dokumentumban foglaltak végrehajtásáról. Közvetlenül a konferenciára elkészült a Fenntarthatóság tervezésének és a szociális, környezeti és gazdasági változások alapvető jellemzői és indikátorai (Hungary: Basic Features and Indicators of Social, Environmental and Economic Changes and Planning for Sustainability) jelentést, melynek elkészítésébe az idő rövidsége miatt a tárcák nem tudtak érdemben bekapcsolódni.

A konferencia eredményei az oktatás területén:

 

A konferencián két záródokumentum született, a Végrehajtási Terv és a Politikai Nyilatkozat.

 

A Végrehajtási Terv (Plan of Implementation) a Riói világkonferencia záródokumentumának, a Feladatok a XXI. Századra (Agenda 21) végrehajtási terve. A konferencia kitűzött célja az volt, hogy a résztvevők konkrét programokat, vállalásokat, értékeket, határidőket fogalmazzanak meg a tíz évvel korábban megfogalmazott feladatok végrehajtása érdekében. A végrehajtási terv 54 oldalból, 10 fejezetből, valamint 153 számozott bekezdésből áll, a fenntartható fejlődés számos kérdése került szabályozásra.

A Politikai Nyilatkozat (Political Declaration) egy állásfoglalás, elvi meghatározása annak, mit tartanak a konferencia résztvevői a legfontosabbnak az elkövetkező időszakban. A Nyilatkozat 4 oldalból, és 37 pontból áll.

Mindkét dokumentum letölthető, angol nyelven, a Világkonferencia hivatalos honlapjáról (www.johannesburgsummit.org).

A Konferencia záródokumentuma, a Végrehajtási Terv IX. fejezete (Végrehajtás eszközei) külön szakaszt szentel az oktatásnak, a részvételre képesítésnek, valamint az információnak. Az is jól mutatja az oktatás jelentőségét, hogy horizontálisan, minden szabályozott kérdésnél külön hangsúlyozzák szerepét a megvalósításban

Hála számos érdekcsoport komoly erőfeszítésének, a fenntartható fejlődésre oktatás fontos részét képzi az államfok által aláírt dokumentumnak, annak ellenére, hogy a Világkonferencia előtt hat hónappal, még hiányzott ez a terület a szövegből.

 

A Konferencia Politikai deklarációja is kijelenti, hogy az oktatás elengedhetetlen eszköze a fejlődésnek.

 

A kormányok; ENSZ szervek és Nagy Társadalmi Érdekcsoportok (Major Groups) részvételével tartott Kerekasztal megbeszéléseken többször is elhangzott, hogy a fenntartható fejlődéshez képzett és a társadalmi életben aktív állampolgárokra van szükség, melynek kialakításában az oktatás kulcsfontosságú szerepet tölt be, és ehhez növekvő anyagi és infrastrukturális támogatást kell biztosítani.

 

Kofi Annan, az ENSZ-főtitkára által meghirdetett WEHAB program foglalja össze a ma legégetőbb feladatait. WEHAB-név angol mozaikszó, öt prioritás kezdő betűiből tevődik össze (víz és egészségügy - water and sanitation; energia - energy; egészség és környezet - health and environment; mezőgazdaság - agriculture; biológiai sokféleség - biodiversity). Az egyik kerekasztal beszélgetésen elhangzott az a javaslat, hogy hatodik prioritásként kerüljön be az oktatás, illetve, hogy az ENSZ által hivatalosan elismert társadalmi érdekcsoportok között jelenjenek meg az oktatók önálló csoportban. Mindez mutatja, hogy a világ vezetői látják, hogy az oktatás kulcsszerepet játszik a fenntartható fejlődésnek megfelelő érékek, és viselkedés kialakításában. A Világkonferencián több a hivatalos tárgyalások és közgyűlés mellett ún. kísérő valamint párhuzamos rendezvényeken folyt intenzív szakmai munka a fenntartható fejlődésért.

 

Az UNESCO kísérő rendezvénye, az Oktatás egy fenntartható jövőért: cselekvés, kötelezettségvállalás és partnerség

Ez a tanácskozás az UNESCO valamint Dél- Afrika Oktatási Minisztériuma szervezésében került megrendezésre.

 

Az UNESCO volt és maradt a felelőse a Rióban elfogadott "Feladatok a XXI. századra" dokumentum 36. "Az oktatás, a társadalmi tudatosság és a képzés fejlesztése" fejezetének. A rendezvény célja volt az UNESCO által összeállított, a 36. fejezet világméretű végrehajtásának értékelését és a további feladatokat meghatározó munka eredményét bemutassák, és megfelelő platformot biztosítsanak a különböző partnerségi megállapodások létrejöttéhez magán és kormányközi résztvevőkkel. Emellett szó volt az oktatók számára kiemelkedő fontosságú japán javaslatról, amely még a Végrehajtási Tervben is bekerült, eszerint az ENSZ nyilvánítsa 2005-2015 időszakot a Fenntarthatóságra Nevelés Évtizedének.

 

Az előadók hangsúlyozták, hogy az oktatás az egyik leghatékonyabb eszköz egy fenntartható jövő eléréséhez, azonban ehhez a jelenlegi oktatási politika, a rendszerek és gyakorlatok megújítása, átformálása szükséges. Az elsajátítandó készség és tudás, legyen holisztikus és tudományközi megközelítésű, tegyen képessé a döntéshozatalra és cselekvésre a fenntartható jövő érdekében. A résztvevők egyet értettek abban, hogy a reformoknak ki kell terjedni a fejlett és a fejlődő országok oktatási politikájára egyaránt. A fejlődő országok a nemzetközi források becsatornázását sürgették erre a területre.

Az UNESCO három fontos partnerségi megállapodást jelentett be: 1. UNESCO és FAO (ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) Oktatási program ritkán lakott településeken élők számára (Education for rural people programme)

 

A program célja az elmaradott, elszigetelt térségek, falvak felzárkóztatása, a szegénység felszámolása, az elvándorlás megakadályozása, a fenntarthatóságra oktatás azáltal, hogy a helyi életkörülményeknek megfelelő és szükséges, elérhető és megfizethető oktatást biztosítanak anyanyelvükön az ott élők számára.

 

2. UNESCO és J. Walter Thompson marketingkommunikációs ügynökség,

Az összefogás célja a fenntartható fejlődés társadalmi ismertségének, elfogadottságának erősítése, felismerve annak jelentőségét, hogy oktatás nem csupán az iskolák falain belül folyik. A felnőttek számára is közvetíteni kell azokat az ismerteket, készségeket, melyeket a gyermekek megszereznek az intézményes oktatás keretében.

 

3. UNESCO, Egyetemek Nemzetközi Szövetsége (International Association of University), Európai Egyetemi Rektorok Tanácsa (Comité de recteurs des Universtés d'Europe), valamint Egyetemi Vezetők Egy Fenntartható Jövőért (University Leaders for a Sustainable Future)

 

A megállapodás célja egy etikai és morális szemlélet meghonosítása a felsőoktatásban, melynek megfelelően nyújtanak az egyetemek a fenntarthatósághoz szükséges elméleti és gyakorlati képzést. Az együttműködésben résztvevő felsőoktatási szervezetek vállalták, hogy képzési rendszereiket átalakítják a fenntarthatóság figyelembe vételével.

 

Megjelent az UNESCO - Fenntarthatóságra nevelés - Riótól Johannesburgig: A tíz éves kötelezettségvállalás tanulságai (Education for sustainability - From Rio to Johannesburg: Lessons learnt from a decade of commitment)" című kiadványa. A kiadvány angol nyelvű változata hozzáférhető www.konkomp.hu honlapon is. Ebben a dokumentumban fogalmazódik meg, hogy a fenntarthatóságra nevelés feladata egy ökológiailag, szociálisan, gazdaságilag és politikailag fenntartható társadalom létrejöttéhez szükséges emberi képességek és magatartások kialakítása.

 

IUCN CEC (Természetvédelmi Világszövetség, Oktatás és Kommunikáció Bizottsága) - Hogyan vonjuk be az embereket a fenntarthatóságba? Műhely

 

Az IUCN és a WWF, a világ két legnagyobb természetvédelmi szervezete a konferencia központtól tíz perce, külön épületben rendezte be "főhadiszállását" a konferencia idejére. Itt minden nap különböző témakörökről beszélgettek, vitázhattak, cserélhették ki tapasztalataikat a résztvevők. Figyelemre méltó az a fogalmi váltás, hogy a szakemberek itt már nem oktatásról, hanem az emberek elköteleződésének segítéséről, bevonásáról, bevonódásáról beszélnek. Ez jobban kifejezi azt a célt, hogy csak az öntevékeny, maguktól felelősen gondolkozó és cselekvő emberek képesek megváltoztatni fogyasztási szokásaikat, értékrendjüket és gondos gazda módjára, hosszú távon tartamos életvitelt kialakítani.

 

IUCN keretében korábban megrendezésre került az Észak Amerikai Környezeti Nevelési Egyesület (North American Association of Environmental Education, NAAEE) találkozóján 73 ország írt alá egy megállapodást, arról, hogy pénzügyi források növelését kéri, ahhoz, hogy az oktatás hozzá tudjon járulni a fenntartható fejlődéshez szükséges társadalmi változásokhoz. A megállapodást felolvasták a Világkonferencia plenáris ülésén.

 

A rendezvény fontos eleme volt, mikor a résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség van egy elvi és etikai kódexre, ami tartalmazza a fenntarthatóság alapeszméit. Ez a kódex a Föld Karta (Earth Charter). A Karta elveinek beépítése az intézményi és nem-intézményi oktatásba már megkezdődött szerte a világon. További információ található a www.earthcharter.org weblapon.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet