A program (angol nevén Man and Biosphere, MAB) az UNESCO régóta eredményesen folyó programja. Működtetése - hazai hasznán felül - nemzetközi kötelezettséget is jelent a Rio-i, Johannesburg-i konferencák értelmében, a védett területek és bioszféra-rezervátumok, a Natura 2000 Program, a Pán-európai Ökológiai Hálózatokban való részvétel adta kötelezettségeken keresztül.
A programot 1972. június 5-én, a Stockholmban tartott, „Ember és bioszféra” címet viselő ENSZ környezetvédelmi világkonferencián szentesítették a résztvevô országok, valamint ezt a napot határozatukban a nemzetközi környezetvédelem világnapjává nyilvánították.
A program keretében ún. bioszféra-rezervátumokat jelöltek ki, melyek létesítésének fô célja a Föld nagy ökoszisztéma-típusait reprezentáló, kiemelkedően értékes területek védelme, a rajtuk tapasztalható emberi és természetes folyamatok megfigyelése volt. A program első ízben hívta fel a figyelmet arra, hogy a természeti értékek megőrzése önmagában nem elegendô, hanem további kiemelt cél az ember és természet kapcsolatának javítása.
Az 1995-ben Sevilla-ban megtartott Nemzetközi Bioszféra-rezervátum Konferencia kinyilvánította, hogy a bioszféra-rezervátumok a tájak, ökoszisztémák, fajok és azok genetikai sokféleségének megőrzésén kívül szolgáljanak a fenntartható fejlődés modellterületeiként is, tehát lokális szinten segítsék elô az olyan jellegű gazdasági fejlesztést, mely biztosítja a kulturális, szociálisés ökológiai javak fenntarthatóságát.
A MAB program napjainkra világméretűvé szélesedett, a Föld legkülönbözôbb pontjain 114 országban összesen 580 bioszféra-rezervátumotjelöltek ki.
A bioszféra-rezervátumok olyan szárazföldi és tengerparti ökoszisztémákat felölelô területek, melyek fő funkciója, hogy a biológiai sokféleségés a természeti értékek megőrzése mellett az optimális összhang biztosításával egyben a fenntarthatógazdasági fejlődés mintaterületei is legyenek. Tulajdonképpen „élő laboratóriumként” szolgálnak a természeti értékekkel és természeti erőforrásokkal való hosszú távon fenntartható gazdálkodás módszereinek kidolgozására, megvalósítására és bemutatására. Nagy szerepe van e célok elérésében a helyi társadalmi körülmények között jellemzô hagyományos földhasználati és gazdálkodási módok és kulturális értékek fenntartásának és támogatásának.
A bioszféra-rezervátumokat ugyan nem nemzetközi egyezmény hozza létre, ugyanakkor a rezervátumok céljai, kialakításuk, védelmük és fenntartásuk több más nemzetközi kezdeményezéssel van összhangban (pl. Riói egyezmény), a területeik számos esetben bizonyos nemzetközi egyezményekhez tartozó élőhelyek is egyben(pl. Ramsari- és Világörökség területek). A bioszféra-rezervátumok az egyes országok védett területeinek részét is képezik (pl. nemzeti parkok,természetvédelmi területek), vagy egyidejűleg ún. Natura 2000 területek is.
Bioszféra-rezervátumok Magyarországon:
-
Aggteleki Bioszféra-rezervátum
-
Fertő-tavi Bioszféra-rezervátum
-
Hortobágyi Bioszféra-rezervátum
-
Kiskunsági Bioszféra-rezervátum
-
Pilisi Bioszféra-rezervátum
további információk: www.termeszetvedelem.hu
