Természettudomány
UNESCO.HU

Elhunyt Bálint Gábor, a VITUKI szakági igazgatója, az UNESCO/WMO hazai NHP-OHP bizottság szakértője

2014. február 5.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

64 éves korában elhunyt Bálint Gábor, a VITUKI szakági igazgatója, tudományos főmunkatárs (Dunaharaszti, 1950. március 31.-Budapest, 2014. január 30), adta hírül a Magyar Hidrológiai Társaság.

Bálint Gábor 1980-tól több éven át volt az UNESCO, International Post Graduate Courses in Hydrology, Budapest, tanára.


 

64 éves korában elhunyt
Bálint Gábor,
a VITUKI szakági igazgatója, tudományos főmunkatárs

(Dunaharaszti, 1950. március 31.-Budapest, 2014. január 30)

Bálint Gábor elemi és középiskolai éveit követően 1968-1973 között a Leningrádi (jelenleg Szentpétervár) Hidrometeorológiai Műszaki Egyetem, Hidrológia Kar, kontinentális hidrológia szakán, okleveles hidrológus mérnöki diplomát szerzett, amit 1974-ben a Budapesti Műszaki Egyetem, Építőmérnöki Karán vízépítő mérnöki oklevélként honosítottak.

Négy évtizeden át megszakítás nélkül (1973-2013) a VITUKI Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben, illetve annak Országos Vízjelző Szolgálat (OVSZ) osztályán dolgozott tudományos segédmunkatárs, munkatárs, majd főmunkatárs beosztásban. 1990-2008 között osztályvezető helyettesi, majd osztályvezetői minőségben és az OVSZ vezetőjeként tevékenykedett. 2008-tól a VITUKI Felszíni vizek szakágazat igazgatója lett.

Az OVSZ-nél a hidrológiai és meteorológiai adatgyűjtés és előrejelzés napi irányítója volt. Részt vett a jelenleg is használt előrejelzési modellek kidolgozásában, fejlesztésében. Közreműködött a magyarországi folyók mértékadó árvízszintjeinek meghatározásában, hidrometeorológiai vizsgálatokban.

Közreműködött vagy témafelelőse volt számos VITUKI tanulmánynak, projektnek: pl. a Szamos és Dráva előrejelzés kidolgozása (1978-79), a Közép- és Kelet-Európa vízmérleg térképeinek összeállítása (1979-80), a csapadék lefolyás modellek fejlesztése (1980-1985), a távérzékelés vízügyi alkalmazása program (1986-87), csapadék lefolyás modellek értékelése és alkalmazása (1986-1990), a szélsőséges csapadék okozta árvizek vizsgálata (1997). Projekt menedzser nemzetközi projektekben, így a Kuvaiti Tudományos Kutató Intézet által a Kuwait City felszíni vízháztartás vizsgálata projektben (1985); a Kelet-európai országok párolgásmérő hálózatának műszaki felmérését végző kutatásban (1986-1991). Szakértő PHARE projektekben, többek között a 905/W "Development of Surface Water Monitoring Based on the EU Practice in Hungary” projektben(1995-1996).

1993-tól közreműködött, illetve témafelelőse volt több az éghajlatváltozás hidrológiai következményeivel foglalkozó vizsgálatnak. Az utóbbi években közreműködött az éghajlatváltozással kapcsolatos IPCC jelentések hidrológiai fejezetének megírásában, véleményezésében is.

Szakmai munkáságának eredményeit több tucatnyi színvonalas közleményben adta közre úgy hazai tudományos rendezvényeken, mint külföldi nemzetközi konferenciákon. Nemcsak vízügyi szakfolyóiratokban közölt, de írásai nagy olvasottságú tudománynépszerűsítő lapokban is megjelentek, pl. az Élet és Tudományban.

Széleskörű szakmai ismereteinek, kitűnő nyelv tudásának (jól beszélt angolul és oroszul, de német, litván, lengyel nyelvismerettel is rendelkezett), nemzetközi projektekben való részvételének köszönhetően az utóbbi évtizedekben a magyar hidrológia egyik nemzetközileg is legismertebb szakemberévé vált.

Hosszú éveken át oktatta a hidrológiai előrejelzés és modellezés tárgyakat az ELTE és BME hallgatóinak. Az OVSZ-nél számos végzős hallgató vett részt gyakorlaton, illetve készítette el diploma dolgozatát, de volt gyakorlatvezető a Bajai Vízügyi Főiskolán (1972-1989). 1980-tól több éven át volt az UNESCO, International Post Graduate Courses in Hydrology, Budapest, tanára. Vendégkutatói tevékenységet folytatott 1984-ben Kuvaitban, 1985-ben Finnországban (Helsinki), 1989-ben Kanadában, 1990-ben Hollandában (Wageningen Agricultural University) vendégkutató, illetve vendégtanár.

1993-ban a Meteorológiai Világszervezet (WMO), Hidrológiai és vízkészletek osztályán, Genfben volt kiküldött szakértő.
1995-től néhány szemeszteren át a Kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem, Földrajzi Karán volt vendégtanár. Szintén 1995-ben a Meteorológiai Világszervezet (WMO) Caspian Sea Project, kiküldött szakértője volt.

1985 óta az MHT aktív tagja. A Társaság rendezvényein számos előadást tartott, illetve előadóülést szervezett. Ezek közül igen sikeresek voltak a kétévenként megtartott közös MHT és MMT (Magyar Meteorológiai Társaság) előadóülések.

1990-2002 között az MHT Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának tagja, 2004 óta a Hidraulikai és Műszaki hidrológiai szakosztály vezetőségének tagja. 1999-ben Vitális Sándor szakirodalmi nívódíjat kapott, 2011-ben Pro Aqua emlékérmet.

A Magyar Meteorológiai Társaság (a Választmány tagja) és az International Association of Hydrological Sciences (IAHS) tagja is volt.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet