Természettudomány
UNESCO.HU

Dr. Wohner Nikolett és Dr. Tóth Szilvia Zita a L’Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért magyar ösztöndíj pályázat idei nyertesei

2017. szeptember 26.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

Az idei esztendőben immár 15. alkalommal hirdették meg a L’ORÉAL - UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj pályázatot, melynek ünnepélyes díjátadó rendezvényére 2017. szeptember 25-én a Magyar Tudományos Akadémia épületében került sor. A díjátadón az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság képviseletében Dr. Réthelyi Miklós elnök úr köszöntette a díjazottakat, majd részt vett az elismerések átadásában.


Az idei díjazottak: 35 év alatti kategóriában Dr. Wohner Nikolett, a Semmelweis Egyetem belgyógyásza, 45 év alatti kategóriában pedig Dr. Tóth Szilvia Zita növénybiológus a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetéből. A díjazottak szabadon felhasználható 2-2 millió forintos ösztöndíjban részesültek.

Az idei díjazottak

oreal
Forrás: L'Oréal Magyarország Facebbok oldala

Toth_SzilviaDr. Tóth Szilvia Zita

„Ahhoz, hogy valaki magas beosztásba kerülhessen, a szakmai felkészültség mellett szükség van egyfajta elhivatottságra, igen nagy önbizalomra, és egyfajta „én majd megmutatom” hozzáállásra.”

Viszlát GMO, helló C-vitamin

Génmódosítás nélkül, egy újfajta eljárással magas C-vitamin tartalmú zöldség- és gyümölcsfajták előállítása válhat lehetővé a jövőben, amihez Dr. Tóth Szilvia Zita, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársának kutatásai jelentős mértékben hozzájárulhatnak. Szilvia és csoportja a
C-vitamin termelődését, szerepeit és a növényeken belüli szállítási folyamatait vizsgálja, valamint azt, hogyan lehetne a jövőben egy újfajta eljárással, idegen fajok génjeinek bevitele nélkül abból többet előállítani. Az elmúlt évtizedekben a termesztett növények C-vitamin tartalma a nemesítési eljárásoknak, az üvegházas termelésnek és a tárolási módszereknek tulajdoníthatóan sokat csökkent és előfordulhat, hogy mire egy saláta vagy körte az asztalunkra kerül, már alig tartalmaz aszkorbinsavat. Dr. Tóth Szilvia Zita kutatásai teljesen új megvilágításba helyezik a problémát, ugyanis nem csak a C-vitamin termelődéséért felelős folyamatokat vizsgálják, hanem azt is, hogyan lehetne úgy megváltoztatni a növények működését, hogy azok a C-vitamint a termelődés helyéről elszállítsák és a megfelelő sejtalkotókban raktározzák el. Ez az új, az ökoszisztémára veszélytelen megoldás táplálkozástudományi, mezőgazdasági és élelmiszeripari szempontból is jelentős előrelépést jelenthet.

Dr. Tóth Szilvia Zita a növények C-vitamin termelésének tanulmányozása mellett más fontos eredményt is elért. Munkatársaival felfedezték, hogy a C-vitaminnak jelentős szabályozó szerepe van a zöldalgák hidrogéntermelésében. Az algákon végzett kutatások során arra is rájöttek, hogy a hidrogéntermelést hogyan lehetne úgy megvalósítani, hogy közben az algák ne károsodjanak és ezáltal a folyamat hosszú távon is fenntartható legyen. Az európai szabadalom, amely a nevéhez kötődik, lehetővé teheti, hogy a jövőben megújuló energiaforrásként hasznosítható hidrogén előállítására alkalmas algafarmok jöjjenek létre.

Dr. Tóth Szilvia Zita, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársa

Wohner_NikolettWohner Nikolett

„Különösen fontosnak látom a női kutatók elismerését, akik gyakrabban kerülnek szerepkonfliktusba a munka és a család között egyensúlyozva, mint férfitársaik, teljesítményük ezért hatványozottan értékes.”

Vérrög: jókor, jó helyen

A szív- és érrendszeri megbetegedéseket a világ vezető halálokai között tartják számon. Érfalunkat számos károsító hatás érheti, de az egészséges emberek ereiben csak akkor keletkezik vérrög, amikor szükség van rá: sérülés esetén. Dr. Wohner Nikolett, a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikájának munkatársa azt kutatja, hogy mi történik akkor, ha felborul az egyensúly és nem indul be a véralvadás, vagy éppen ellenkezőleg, az érfalon sérülés nélkül is vérrög keletkezik, mely az eret elzárja. A vérzékenység egy típusa, a von Willebrand betegség, a lakosság 1-2 százalékát érinti, az egészen súlyos esetek mellett enyhe, nem diagnosztizált fajtái is előfordulnak. A betegség oka, hogy érsérüléskor a vérlemezkék nem képesek az érfalhoz tapadni és a vérzést ideiglenesen elállítani a von Willebrand faktor nevű fehérje hiányában. Nikolett kutatásai során felfedezte, hogy a fehérje hiányáért egy olyan receptor felelős, amelyről voltak ugyan korábbi adatok, de a véralvadásban betöltött szerepe ismeretlen volt. A receptor az említett, véralvadáshoz elengedhetetlen fehérjét kivonja a keringésből, amely folyamatot a fehérje bizonyos mutációi még fel is gyorsítanak. Dr. Wohner felfedezése a későbbiekben lehetőséget ad arra, hogy a vérzékenység kezelésében olyan gyógymódok jelenjenek meg, amelyek ezt a receptort megakadályozzák tevékenységében. A véralvadás során azonban az egyensúly a másik irányba is eltolódhat, ilyenkor vérrög keletkezik, amely kialakulása során számos sejt és egyéb komponens, például vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és akár DNS is csapdába esnek és a vérrög felépítését módosítják. Az ilyenkor keletkezett vérrög feloldását hatékonyabban végezhetjük, ha ismerjük a pontos szerkezetét, Nikolett kutatása ebben hozott új felfedezést és ezzel segítheti a trombózis kezelését, a stroke-os, infarktusos betegek gyógyítását.

Dr. Wohner Nikolett, a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikájának munkatársa

 

A díjazottak bemutatkozását a L'Oréal Magyarország Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet