Természettudomány
UNESCO.HU

2015. szeptember 7-én adták át az idei L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíjakat az MTA épületében – On 7 September 2015 the Hungarian L’Oréal–UNESCO scholarships for Women in Science were awarded at the Hungarian Academy of Sciences

2015. szeptember 9.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás


HU: 2015. szeptember 7-én adták át immár 13. alkalommal a L'ORÉAL-UNESCO A nőkért és a tudományért magyar ösztöndíjakat. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia. A díjazottakat, Dr. Kóspál Ágnest és Dr. Farkas Esztert Prof. Dr. Ádám Veronika (a zsűri elnöke), Prof. Dr. Freund Tamás (az MTA alelnöke), Dr. Réthelyi Miklós (az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke), Laurent Boukobza (a L’Oréal Magyarország, Csehország, Szlovákia ügyvezető igazgatója) és Dr. Ránky Katalin (a L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a tudományért program tiszteletbeli elnöke) köszöntötték.

 

EN: On 7 September 2015 the Hungarian L'ORÉAL-UNESCO for Women in Science scholarships were awarded for the 13th time. The Hungarian Academy of Sciences is the patron of the Programme. The prize winners, Dr. Ágnes Kóspál and Dr. Eszter Farkas were welcomed and greeted by Dr. Veronika Ádám (president of the jury), Dr. Tamás Freund (vice-president of the Hungarian Academy of Sciences), Dr. Miklós Réthelyi (president of the Hungarian National Commission for UNESCO), Laurent Boukobza (CEO of L’Oréal Hungary, Czech Republic and Slovakia) és Dr. Katalin Ránky (honorary president of the Programme).


A L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj elnevezésű program keretében immár 13 éve díjaznak tudománnyal foglalkozó hölgyeket. Ezen időszak alatt a program keretében 39 magyar kutatónő kapott elismerést, közel 150 000 eurós összértékben. Az 1998 óta hagyománnyal rendelkező L’Oréal-UNESCO Nemzetközi Ösztöndíjprogram hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak és az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak. Az akadémikusokból álló zsűri a rangos elismerést idén Dr. Farkas Eszter agyi keringés kutató és Dr. Kóspál Ágnes csillagász számára ítélte meg.

csoport

Dr. Réthelyi Miklós UMNB elnök köszöntője
2015. szeptember 7.

Magyar Tudományos Akadémia, Felolvasóterem



A 2015-ben már tizenharmadszor megjelent pályázatért – L'OREAL-UNESCO MAGYAR ÖSZTÖNDÍJ a Nőkért és a Tudományért – a L’Oréal Magyarország vállalatot és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságot illeti az elismerés. A minta – minden évben – a nemzetközi L'ORÉAL-UNESCO FOR WOMEN IN SCIENCE program. A Magyar Tudományos Akadémia vállalta a védnökséget. Örülhetünk annak is, hogy a pályázatokat elbíráló bizottság tagjai a magyar tudományos élet jeles képviselői. Külön öröm, hogy a pályázatot nem hiába jelentették meg, volt kiemelkedő pályázó a természettudományok, az élet- és anyagtudományok területén dolgozó magyar kutatók soraiban, és most itt vagyunk, hogy együtt örüljünk a díjazottakkal. Az sem mellékes, hogy a díj - az elismertség mellett - jelentős pénzjutalommal is jár.

A pályázatot meghirdetők szilárd meggyőződése, hogy a kutatónők munkája jelentős társadalmi hatással van világunkban, és a jövőt alapozza meg. Ezért is biztosítani kívánják elismertségüket és így akarnak hozzájárulni ahhoz, hogy a tudomány iránti elhivatottságukat megőrizzék, és kutatásaikat energikusan és szenvedéllyel folytathassák.

Az UNESCO ebben az évben ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. Novemberben – a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködve – a Tudomány Hónapjának programjához illeszkedő konferencián - nemzetközi részvétellel - fogunk megemlékezni a tudomány szerepéről az UNESCO munkájában.

Most, hogy a tudományban élenjáró nagyszerű kutatókat köszöntünk, röviden szeretnék szólni arról, hogy az S betű – science – az utolsó pillanatban került be a szervezet nevébe a nevelés és a kultúra közé, illetve azok kiegészítéseként. Érdemes felidézni azoknak az érveit, akik a tudomány bevonása mellett érveltek.

1945-ben, az atombombák alkalmazása után egyértelmű volt, hogy a tudományos fejlődés abszolút kritikus szerepet kap a jövőben. A kutatók kiemelkedő szerepet játszottak a háború kimenetelében, tehát jelentős elvárás, hogy ugyanazzal a lendülettel vesznek majd részt a béke fenntartásában – így érveltek egyesek.

Ezekben a napokban – vélekedett Ellen Wilkinson brit oktatási miniszter 1945 novemberében – amikor talán aggódva figyeljük, hogy vajon mit fognak a kutatók csinálni legközelebb, nagyon fontos, hogy szorosan kapcsolódjanak az emberi dolgokhoz, humán értékekhez és érezzék, hogy felelősséggel tartoznak munkájukkal az emberiség jövőjének.

Ugyanezt a parancsoló szükségszerűséget olvashatjuk mások véleményeként is: It was vital that scientists be in touch with those who saw the world in ‘human’ terms. Életbevágóan fontos volt, hogy a kutatók kapcsolatban legyenek azokkal, akik a világot emberi léptékben látják.

Julien Huxley, az UNESCO alapító főtitkára a UNESCO, its purpose and its phylosophy című munkájában kiemelte, hogy a tudomány gyakorlatának és megértésének integrálódnia kell más emberi tevékenységek gyakorlatával és megismerésével – the practice and the understanding of science need to be integrated with that of other human activities.

A tudomány és az élet teljességének összekapcsolása természetesen minden kutató feladata, de úgy gondolom és remélem, hogy sokak véleményét képviselem azzal, hogy a kutató nők e kapcsolat fenntartásában – már csak családi és társadalmi helyzetük alapján is – kitüntetett helyzetben vannak.

Gratulálok a pályázat nyerteseinek, sok sikert kívánok kérve őket az emberi értékek és erkölcs további képviseletére munkájukban.

Dr. Réthelyi Miklós



Dr. Kóspál Ágnes

„Óvodás koromban sokszor kérdezgettem anyukámat, hogy melyik csillagot hogy hívják. Ismert ugyan pár csillagképet, de a nevekkel már bajban volt. Így aztán magam jártam utána a dolgoknak.”

kospalNaprendszerünk és bolygónk keletkezésének részleteiről még ma is kevés tudományos adatunk van. Dr. Kóspál Ágnes csillagász a napjainkban születő csillagok és bolygók keletkezési folyamatának részleteit kutatja, és tudományos megállapításaival nemcsak a csillagkeletkezés sok nyitott kérdésére adott magyarázatot, hanem arra is következtetni enged, hogy mi zajlott le 4,6 milliárd évvel ezelőtt, Napunk, Naprendszerünk és bolygónk keletkezésekor.

A csillagok akkor jönnek létre, amikor a csillagközi por- és gázfelhők legsűrűbb részei a gravitáció hatására összeomlanak. Az anyag egy korongszerű struktúrát hoz létre, mely táplálja a csillagot, a benne lévő porszemcsék pedig összetapadnak és bolygókat hoznak létre. Ágnes arra jött rá, hogy a csillagkörüli korongok belső szerkezete befolyásolja a bolygók keletkezését, mert amikor a tömegátadás megnő és a csillag fényesebb lesz, megváltozik a korong hőmérséklete, sűrűsége, és összetétele is. Az égitestek születésének körülményei szabják meg további sorsukat, hogy milyen méretűek lesznek vagy milyen fényesen fognak ragyogni a következő pár milliárd évben.

Kutatásai segítik és formálhatják a tudományág jövőbeni fejlődését is, hiszen olyan új műszerek és távcsövek létrejöttét ihletik, melyek akár a csillagkeletkezésről alkotott egész elképzelésünket átírhatják.

Dr. Kóspál Ágnes az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa.


Dr. Farkas Eszter

„Kisfiam születése után az eddiginél is hatékonyabban és fókuszáltabban tudok a munkámra tekinteni, az otthon töltött szülési szabadság új lendületet
adott.”

farkasMagyarországon a halálesetek több mint felét a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák. Közéjük tartozik a stroke, amely az agyban található kisebb vagy nagyobb erek falának megrepedése vagy elzáródása miatt jön létre. Ez gyakran bénulással, látászavarral vagy a beszédkészség elvesztésével jár a betegek számára.

A balesetet követően, az agyban olyan hullámszerűen bekövetkező vérhiány jöhet létre, amely súlyosbíthatja a kezdeti sérülést. Dr. Farkas Eszter ezeket a
folyamatokat, úgynevezett agykérgi depolarizációs hullámokat kutatja egy általa
kifejlesztett agyi képalkotó rendszer segítségével. „Ha ismernénk a depolarizációs hullámok kialakulásának okát és meg tudnánk őket előzni, akkor jelentősen csökkenteni lehetne a stroke által okozott károsodás mértékét. Adott esetben a beteg megőrizhetné a mozgás- és beszédképességét is” – mondja a kutatónő. Dr. Farkas Eszter példaértékű kutatása eredményeként, a jövőben lerövidíthető lenne a hosszú hónapokon át tartó mozgás- és beszédképességet fejlesztő rehabilitáció, ami jelentősen javítaná a betegek és a családtagok életminőségét.

Ez a nyugodt környezet és a gyermekvállalás együttesen jó hatással volt a tudományos karrierjére. A kutatással töltött időt sokkal jobban tudja hasznosítani, és az emberi kapcsolatokban is sokkal érzékenyebbé vált.

Dr. Farkas Eszter a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetének tudományos munkatársa.



Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet