Természettudomány
UNESCO.HU

Átadásra kerültek a L'ORÉAL-UNESCO "A nőkért és a tudományért" magyar ösztöndíjak / The Hungarian L'ORÉAL-UNESCO scholarships were handed out

2014. október 21.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

HU: 2014. október 14-én kedden 17 órakor a Művészetek Palotája Üvegtermében átadásra kerültek immár 12. alkalommal a L'ORÉAL-UNESCO "A nőkért és a tudományért" magyar ösztöndíjak. A három díjazottat Dr. Enyedy Éva Annát, Dr. Korponay-Szabó Ilmát és Dr. Valkó Orsolyát Prof Dr. Ádám Veronika, Dr. Réthelyi Miklós, Laurent Boukobza és Dr. Ránky Katalin köszöntötte. Tovább információk >>

 

EN: On 15 October 2014 in the Glass Hall of the Palace of Arts for the 12th time the Hungarian L'ORÉAL-UNESCO scholarships were handed out. The three prize winner, Dr. Anna Enyedy Éva, Dr. Ilma Korponay-Szabó and Dr. Orsolya Valkó was welcomed and greeted by Dr. Veronika Ádám, Dr. Miklós Réthelyi, Laurent Boukobza és Dr. Katalin Ránky. For more information >>


A L’Oréal a nemzetközi díjat (award) és ösztöndíjat (fellowship) 17 évvel ezelőtt alapította (idén került sor a 16. átadóra) az UNESCO-val karöltve, és Magyarország a 3. ország volt, ahol a nemzeti ösztöndíjprogram elindításra került. A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” elnevezésű program keretében immár 12 éve díjaznak minden évben három kiváló kutatónőt Magyarországon (az idei évvel együtt immár 37 díjazottja lesz a magyarországi programnak). A külföldön már évtizedes hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve az MTA kutatóintézeteiben dolgoznak és az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak. Az egyedülálló, csak nőket elismerő ösztöndíjprogram egyik célja, hogy a magyar kutatónők felkerüljenek a nemzetközi tudományos térképre, munkájukkal példát állítsanak az új generációk elé. Az idei díjakat Dr. Korponay-Szabó Ilma orvos (55 év alatti kategória), Dr. Enyedy Éva Anna vegyész (40 év alatti kategória) és Dr. Valkó Orsolya biológus-ökológus (30 év alatti kategória) vehette át.

Loreal_2

Dr. Réthelyi Miklós UMNB elnök köszöntője

2014. október 14. kedd 17 óra
Művészetek Palotája, Üvegterem,

A L’Oréal cég az UNESCO-val karöltve 17 évvel ezelőtt alapította a nemzetközi díjat (award) és ösztöndíjat (fellowship). Magyarország a 3. ország volt, ahol a nemzeti ösztöndíjprogram elindításra került. A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” elnevezésű program keretében immár 12 éve díjaznak minden évben három kiváló kutatónőt Magyarországon. Az idei díjazottakkal együtt immár 37 díjazottja lesz a magyarországi programnak.

Az egyedülálló, csak nőket elismerő ösztöndíjprogram fontos célja, hogy a magyar kutatónők és tudományos munkájuk eredményei részei lehessenek a nemzetközi tudományos életnek, munkájuk példaként állhasson itthon és külföldön egyaránt.

A nemzetközi díjat (award) minden évben 5 világrész kiemelkedő női tudósa, míg az ösztöndíjat 15 fiatal tehetség veheti át Párizsban. Két L’Oreal-UNESCO díjas, dr. Elizabeth Blackburn az orvosi, Dr. Ada Yonath pedig a kémiai Nobel díjat is átvehette már. A Nőkért a tudományban elnevezésű program világszerte igen népszerű, és igazi példaképeket mutat fel a fiatal női kutatók számára. Kiemelkedő tudományos siker Magyarországnak, hogy 2014. március 19-én először részesült magyar kutatónő a L’Oréal-UNESCO a Nőkért és a Tudományért nemzetközi ösztöndíjában (fellowship). Czöndör Katalin neurobiológus a párizsi Sorbonne Egyetemen vehette át a díjat az öt kiemelt díjazottal és további 14 ösztöndíjassal egyetemben.

Mi áll a díjak és a díjakat adó szervezet, vagyis a L’Oreal cég cégtáblája mögött? A küldetésnyilatkozat Érékeink és etikai elvek részletét érdemes elolvasni.

Az értékek közé tartozik a Szenvedély. Szenvedély aziránt, amit a kozmetikumok biztosítanak az embereknek, nőknek és férfiaknak: jó érzést, önbizalmat, mások iránti nyitottságot. És szenvedélyt a munka iránt, amely szorosan kapcsolódik az emberek világához és a kultúrához.

Az Innovatió. Ezen a területen innovatívnak, újítónak kell lenni, mert a szépség megtalálása csak végnélküli kutatás eredménye lehet, ami folyamatosan csak felsőfokon teljesíthető. A tudás határainak állandó tágítása úgy, hogy az eredmény valóban más és meglepő legyen.

A cégre jellemző Vállalkozói szellem az egyéneket támogatja a szervezetekkel szemben. A személyekre és a tudásukra épít a cég akkor, amikor az innovációhoz szükséges bátorságot és kezdeményezőkészséget várja el az alkalmazottaktól. A vállalkozói szellem része az autonómia, a kihívás és a kaland elismerése, sőt előfeltételezése.

Az értékek között találjuk a Nyitottságot, ami a vevők meghallgatását, az általuk képviselt különféle kultúrák megismerését jelenti.

És végül a Felelősség kérdése. Már a l’Oreal első gyártmánya, a „biztonságos hajfesték” megfelelt a hatékony, biztonságos és ártalmatlan termék fogalmának. A felelősség azonban messze tovább ér: Mint a szépségipar nemzetközi vezetője, mások előtt kötelességünknek tekintjük a Föld szépségének megőrzését, és alkalmazottainknak és a helyi közösségek jólétének biztosítását – olvashatjuk a küldetésnyilatkozatban.

A díj célja dicséretes: kiemelni, ismertté tenni és magjutalmazni azokat a kutatónőket, akik a kutatók – férfiakkal benépesített – világában kitűnnek. A díj adója mögött pedig olyan szervezeti értéket és etikai világot találunk, amely a díj társadalmi értékét is magasan jegyzi.

Kívánom, hogy a díjazottak továbbra is sok örömöt találjanak munkájukban, és össze tudják azt hangolni mindazzal, ami női hivatásuk szétszedhetetlen egységét jelenti. Személyük, munkájuk, elhivatottságuk mindannyiunk számára inspiráció, erőt adó példa.

Szívből gratulálok.

Dr. Réthelyi Miklós

Dr. Enyedy Éva Anna

„A betegek számára ez jelenti az egyetlen reményt a gyógyulásra, így mindent meg kell tennünk, hogy megóvjuk őket a végzetes mellékhatásoktól.”

A daganatos betegségek kezelésére használt kemoterápia sok esetben megmenti a beteg életét, viszont súlyos mellékhatásokat is okozhat, mint a hajhullás, a hányinger vagy a vérszegénység. A rákkutatók mindig újabb és újabb vegyületekkel kísérleteznek, remélve, hogy rábukkannak olyan anyagokra, melyek hatásosak a rákos sejtek ellen, ugyanakkor megkímélik az egészséges szöveteket. enyedyA kemoterápiás szerek sokféle kémiai anyagból állnak, ezeknek egy része tartalmaz fémiont, általában platinát. Ilyen fémvegyületeket és az emberi szervezet molekuláival való kölcsönhatásukat vizsgálja Dr. Enyedy Éva Anna. Kutatásának célja, hogy még a laboratóriumban fényt derítsen a lehetséges mellékhatások okaira, így a betegekhez már kizárólag olyan gyógyszerek jussanak el, amelyek nem okoznak súlyos rosszullétet. A fémvegyületek vizes oldatba kerülve megváltoztathatják eredeti formájukat. Egy korábban nem használt vegyület esetében alaposan fel kell térképezni, hogy hogyan viselkedik olyan vizes közegekben, mint amilyenek az emberi szervezetben is találhatók. Ebben a témában még sok a fehér folt a tudományos irodalomban, így bőven akad munka az Évához hasonló kutatók számára. Sok kutató összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy a betegekhez eljuthasson egy új gyógyszer – Éva is egy ilyen nemzetközi kutatócsoport tagjaként tevékenykedik. Emellett egyetemi adjunktusként nem csak a kutatás a feladata, hanem a hallgatók oktatása is. Továbbá küldetésének tekinti a tudomány szélesebb körben való népszerűsítését, hogy minél többen értsék és támogassák a kutatók munkáját.

Dr. Enyedy Éva Anna a Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének munkatársa.

Dr. Korponay-Szabó Ilma

„Minél korábban ismerik fel egy gyereknél ezt a betegséget, annál nagyobb esélye van rá, hogy felnőttként teljes életet élhessen.”

Minden századik embert érint hazánkban a hétköznapi nevén lisztérzékenységként ismert kórállapot, a coeliakia. Éppen ezért meglepő, hogy az érintettek 80 százaléka nem is tud a saját betegségéről. A lisztérzékenység egy autoimmun betegség, amelynél a búzában, árpában, rozsban előforduló glutén váltja ki a szervezet saját fehérjéi elleni immunreakciót. IlmaHosszú távon a bélrendszer károsodását eredményezi, illetve olyan szövődményei is lehetnek, mint a cukorbetegség, csontritkulás vagy gyermekkorban a növekedési zavar. A betegség nem gyógyítható, de gluténmentes diétával jól kezelhető, és korai felismerésével megelőzhető a szövődmények kialakulása. A felismerést megnehezíti, hogy a tünetek nem jellegzetesek, és nem közvetlenül a glutén fogyasztása után jelentkeznek. A betegséget teljes bizonyossággal megállapítani csak szövettani vizsgálattal lehet, azonban ma már létezik egy gyorsteszt, amellyel pár csepp vérből kideríthető, hogy van-e kóros immunreakció a szervezetben. Ennek a gyorstesztnek a kifejlesztésében vett részt Dr. Korponay-Szabó Ilma, aki évtizedek óta foglalkozik lisztérzékeny gyermekekkel. A gyorstesztet kollégáival együtt több megyében is alkalmazták az óvodákban és iskolákban, és számos gyereknél állapították meg a betegségre való hajlamot. Több olyan eset is előfordult Ilma praxisában, amikor az óvodás gyermek vizsgálata kapcsán derült fény az édesanya lisztérzékenységére. A coeliakia kialakulását részben örökletes, részben környezeti tényezők okozzák – ha egy családban valakiről kiderül a betegség, 10-15% az esélye, hogy a hozzátartozók közül más is érintett. Ilma kutatásainak célja most az, hogy feltárja az összefüggéseket a genetikai hajlam és a környezeti hatások között, amelyek a betegséget kiváltják.

Dr. Korponay-Szabó Ilma a Debreceni Egyetem Gyermekklinika és a budapesti Heim Pál Gyermekkórház munkatársa.

Dr. Valkó Orsolya 

„A Kárpát-medence gyepei-nek élővilága rendkívül gazdag, és olyan védett fajok számára ad otthont, mint a túzok vagy a földi-kutya. A természeti érté-keinket ne hagyjuk veszni"

Az elmúlt évtizedben a magyarországi szántóföldek közel 10 százalékán hagyták fel a művelést a gazdák, főként a gyengébb termőképességű szikes, ártéri és homokos területeken. Ha a parlagon maradt területeket nem kezelik, akkor hamar ellepik őket az olyan káros gyomnövények, mint például a parlagfű. OrsolyaDr. Valkó Orsolya 2003 óta dolgozik azon, hogy helyreállítsa a természetes ökológiai egyensúlyt ezeken a földeken. A felhagyott parlagterületeken a természetközeli gyepek telepítése jelenthet megoldást a természetes állapotok helyreállítására és a gyomok visszaszorítására. Orsolya a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékén vizsgálja a különböző növényfajok csírázásának biológiáját, valamint a természetes és az ember által károsított területek magbankját. A magbank a talajban megtalálható életképes magok összessége, amelyek meghatározzák a növényzet összetételét, és rengeteget elárulnak az adott terület történetéről is. Esetenként több mint 100 éves magok tanúskodnak az egykor a területen élt, de valami okból eltűnt fajokról. Fiatal kora ellenére Orsolya már számos sikertörténettel büszkélkedhet. Részt vett például a Hortobágyi Nemzeti Park területén található Egyek-Pusztakócs környékének rehabilitációjában, ahol 800 hektárnyi szántóföld helyére telepítettek gyepet, ezzel pedig egy egész tájat sikerült helyreállítani. Egy ilyen eredmény mögött rengeteg munka van, hiszen egy szántóföld gyepesítéséhez legalább 3 évre van szükség, és utána még hosszú időbe telik, mire újra eléri eredeti állapotát. Az újratelepített gyep lehetőséget ad a háziállatok legeltetésére, így a vidéki közösségek számára is haszonnal jár a tájak újraélesztése.

Dr. Valkó Orsolya a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének munkatársa.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet