Társadalomtudomány
UNESCO.HU

Az első világháború információtörténete - publikálási lehetőség / Information history of the First World War - call for papers

2014. augusztus 29.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

HU: A centenárium alkalmából a Szegedi Tudományegyetem az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Kommunikációs és Információs Szakbizottságának védnökségével, egy nemzetközi részvétellel megvalósuló tanulmánykötet szerkesztésébe fogott, hogy az egyes tagországokban dolgozó történészek számára közös tematikus platformot, párbeszédet lehetővé tévő fórumot és publikációs lehetőséget teremtsen a különösen sok izgalmas metszéspontot ígérő információtörténeti megközelítés középpontba állításával. Az absztraktok beküldésénének a határideje: 2014. október 1. További információk >>

 

EN: On the occasion of the centenary of the Great War, the University of Szeged with the patronage of the Communication and Information Sub-Committee of the Hungarian National Commission for UNESCO initiates the publishing of an edited volume with international participation in order to create a joint platform and publication opportunity for historians to discuss the details of information history of the First World War. The deadline for submitting abstracts to the Hungarian National Commission for UNESCO is 1 October 2014. More information >>


Az első világháború információtörténete
Call for Papers


Noha Dave Muddiman brit történész néhány közleménye már felhívta a figyelmet az első világháború információtörténeti vonatkozásainak fontosságára, tanulmánykötet még sehol a világon nem választotta tárgyaként ezt a témakört.

A centenárium alkalmából a Szegedi Tudományegyetem az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Kommunikációs és Információs Szakbizottságának védnökségével, egy nemzetközi részvétellel megvalósuló tanulmánykötet szerkesztésébe fogott, hogy az egyes tagországokban dolgozó történészek számára közös tematikus platformot, párbeszédet lehetővé tévő fórumot és publikációs lehetőséget teremtsen a különösen sok izgalmas metszéspontot ígérő információtörténeti megközelítés középpontba állításával.
Az információs nézőpont alkalmazása módot ad arra, hogy a korszakkal foglalkozó szakemberek saját kutatásaik felhalmozott eredményeiből kiemeljék az információtörténeti vonatkozásokat, és közösen újragondolják az információs folyamatok szerepét a háború során egy lektorált, tudományos kiadó által megjelentetett angol nyelvű könyvben.
Az átfogó, konceptuális tanulmányok mellett az alábbi hat témakörben várunk hosszabb vagy rövidebb hozzájárulásokat, tanulmányokat, esszét, forrásközlést, esetleg zsánerfotót illetve dokumentumok képeit:

  • Világháborús információpusztulás és információveszteség
  • A világháború „pozitív” információs hozadéka
  • Információáramlás a fronton, a hátországban és a kettő között
  • Az információáram parazitái
  • Vizuális világháború - ami látható, ami olvasható
  • Sémák, kulturális minták, mentális modellek átrendeződése

Részletesen:

  • Világháborús információpusztulás és információveszteség

Könyvek, könyvtárak, múzeumok, levéltárak, iskolák, laboratóriumok, a szellemi kulturális örökség tárgyi emlékeinek pusztulása. Innovációs ciklusok leáll(ít)ása. Kutatás-fejlesztési tevékenység visszaszorulása a pénzügyi prioritások változásai miatt. Tudásvagyon-megsemmisülés: a katonák és a polgári áldozatok halála mint tudásvesztés. A tudástermelésből való kiesés következményei, a folyóirat-és könyvbeszerzések akadozása. A levélforgalom visszaesése a háborús ellenségek között. A békekötéseket követő területi rendezés etnikai anomáliái, a határok átjárásának megnehezítése, mint az információs vérkeringésben előidézett zavarok.

  • A világháború „pozitív” információs hozadéka

Az idegen országokban harcoló és onnan hazatérő katonák kibővült ismeretei kultúrák, városok, nyelvek, emberek, helyzetek megismerését és feldolgozását követő élmények tömegével, „tapasztalati-megismerési rádiuszuk” hirtelen megnövekedésével. A hadifogság mint újszerű közösség-közi érintkezésből származó információs többlet forrása, nyelvek és szakmák kölcsönös elsajátítása. A világháború szerepe információtechnológiai újítások létrejöttében (amelyeket aztán a békeidőben is használtak, mint a vezeték nélküli jelátvitelt, tengeralattjárók piezoelektromos hanglokátorait vagy a Curie-féle mobil röntgengépeket) és elterjedéséhez (a gramofont a lövészárkokban operát hallgató brit katonák tették népszerűvé, a mozi mint szórakozási forma iránt a háborús tudósítások miatt nőtt meg az érdeklődés). Tapasztalati (pl. frontsebészeti, lélektani) tudások felhalmozódása és átszivárgása a civil életbe. Hadtudományi, haditechnológiai és tudástechnológiai innovációk (pl. kiképzési módszerek) és hatásuk.

  • Információáramlás a fronton, a hátországban és a kettő között

Katonai és polgári információs intézmények, hivatalok. Információs rendszerek a diplomáciai érintkezésben. Nyelvi érintkezés, tolmácsolás, fordítás. A katonai döntéshozatal (praxeológia) és csapatrészek közti kommunikáció hatékonysága mint a koordináció és a katonai siker záloga. Hírközlési csatornák a fronton (a szikratávírótól a futárokon át a postagalambokig ill. hírvivő kutyákig). Levelek, levelezés katonák és az otthon maradottak között, postaszolgálat, búcsúlevelek, katonanaplók. Haditudósítók. A katonai szleng és humor mint védekező mechanizmus és az érzelmi túlélés eszköze. Katonai újságok, hadifogoly-lapok. Kommunikáció és ismerkedés az ellenséggel. A sajtónyelv és a sajtóműfajok átalakulása a hátországban. A háború könyvészete (kiadványok, kisnyomtatványok, plakátok). Irodalmi és művészeti reflexió.

  • Az információáram parazitái

Pletyka, rémhír, rágalom, szóbeszéd, híresztelések. Tudatos megtévesztés, manipuláció, befolyásolás, dezinformáció, „fekete propaganda” és ezek hatáskövetkezményei. Városi legendák, mítoszok, miszpercepciók és előítéletek születése és újratermelődése, ezek maradandó hatása, továbbélése. Tájékoztatáspolitika, cenzúra, titkosság. Kémkedés és információszerzés. Titkosítás és rejtjelzés.

  • Vizuális világháború - ami látható, ami olvasható

Tábori és harci világítástechnika. Haditérképek. Távcsövek és használatuk. Jelzéskoordináció és jelezés (információépítészet). Légi fényképezés. Háborús paleográfia (dokumentumtípusok katonáknál, a hadvezetésben, a katonai logisztikában, később levéltárakban). Front-epigráfia (katonafeliratok alagútrendszerekben és másutt). Képeslapok, képregények, karikatúrák. Képek, mozgóképek, filmhíradók és dokumentumfilmek (A somme-i csata). Háborús ikonológia: legendás képek, rajzok, szimbólumok, vizuális toposzok.

  • Sémák, kulturális minták, mentális modellek átrendeződése

A háború támogatottságát növelő propaganda-és médiahatások (hősiesség, patriotizmus, erőszakmintázatok) jelenléte és döntés-ill. cselekvésbefolyásoló szerepe. Az erkölcsi és társadalmi normákra, illetve azok elfogadására és kontrolljára vonatkozó behuzalozások átalakulása. Emlékezet, emlékművek, emlékoszlopok, emléktárgyak, gyűjtemények – és a révükön felépülő ill. megerősödő újfajta identitásközösségek.

Az absztraktok megküldésének határideje: 2014. október 1.

A kötet nyelve angol. Kivételes esetben más nyelven is befogadjuk ill. megjelentetjük a tanulmányt. Eredeti és átdolgozott tanulmányokat egyaránt fogadunk, erős relevancia esetén másodközléseket is szívesen beszerkesztünk. A formai tudnivalókat közvetlenül a jelentkezőknek küldjük el.

Szerzők ill. társ-szerkesztők az alábbi címen jelentkezzenek:
Z. Karvalics, László zkl@hung.u-szeged.hu

 

Information history of the First World War
Call for Papers

Although the renowned British historian, Dave Muddiman already emphasized the importance of the information history aspects of the First World War in a few of his communications, no synthetic work has been written on the subject.

On the occasion of the centenary of the Great War, the University of Szeged with the patronage of the Communication and Information Sub-Committee of the Hungarian National Commission for UNESCO initiates the publishing of an edited volume with international participation in order to create a joint platform and publication opportunity for historians to discuss the details of information history of the First World War.

The adaptation of the information-centered viewpoint makes it possible for the scholars to highlight the information history aspects of the covered era from their own research and to collectively discuss the role of information flow during the war in a proofread volume written in English and overseen by an academic publisher.

Beside comprehensive, conceptual studies the editors expect longer or shorter contributions, essays, accounts of sources, genre art or perhaps images of documents in the following six categories:

  • destruction or loss of information during the war;
  • positive impact of the war on information creation/generation;
  • flow of information on the frontlines, in the hinterland or in-between;
  • parasites of the information flow;
  • visual war; which can be seen and read
  • realignment of schemas, cultural patterns and mental models.

Detailed explanation of the topics:

  • The destruction or loss of information during the war

The destruction of books, libraries, museums, archives, schools, laboratories, the material records of intangible cultural heritage. The termination of innovation cycles. The setback of research and innovation due to the change of priorities of financing. The loss of knowledge as the result of the loss of life (both civil and military personnel). The consequence of the pause of knowledge production, supply difficulties of books and journals. The fall-back of postal services among opposing parties. Ethnical anomalies in the aftermath of the territorial settling of the peace-making process, and the difficulties of border crossing seen as the disturb of the information circulation.

  • The positive impact of the war on information creation/generation

Soldiers fighting in foreign countries gather knowledge and experience about different cultures, cities, languages, people and situations. Soldiers held in custody (PoW) had the opportunity to exchange information thus creating a new kind of communication platform. The role of the war in creating new means of communication technologies (e.g. wireless signal transmission, piezoelectricity, Curie’s mobile radiology installation) or the mass dissemination of existing technologies (e.g. gramophone, cinema). Accumulation of practical experiences which can be used in civil life (e.g. surgery in the front line). Innovations relating to the warfare and their impact (e.g. training).

  • The flow of information on the frontlines, in the hinterland or in-between

The military and civil institutions of information, bureaus. Information systems in respect of diplomacy. Language contact, interpretation and translation. Military decision making processes (praxeology) and the effectiveness of the communication between troops and bands – seen as the key to military success. Communication channels on the frontlines (e.g. spark-gap transmitters, couriers, homing pigeons, messenger dogs). Letters, exchange of letters betweensoldiers and their loved ones, postal services, farewell letters, diaries of soldiers, war correspondents. The slang of soldiers, humor as defense mechanism and the tool for emotional survivor. Military press, custody papers. Communication and getting to know the enemy. The development of press language and genres in the hinterland. The bibliography of the war (publication, prints, posters). The manifestation of the war in literature and art.

  • The parasites of the information flow

Gossip, rumor, aspersion. Intentional delusion, manipulation, influencing behavior, disinformation, black propaganda and their effect. Urban legends, mythologies, the formation of misinterpretations and stereotypes their permanent effect. Information policies, censorship, secrecy. Espionage and information gathering. Encryption and cryptology.

  • The visual war – which can be seen and read

Field and combat lightning techniques. Military maps. Binoculars and their use. Signals and coordination (information architecture). Aerial photography. Wartime paleography (document types used by military personnel, during leadership, for logistics and at archives). Epigraphy on the frontlines (writings, graffiti left by soldier in tunnels, etc.) Postcards, cartoons, caricatures. Pictures, films, newsreels and documentaries (e.g. battle of Somme). War iconography: famous photos, drawings, symbols, and visual tropes.

  • Realignment of schemas, cultural patterns and mental models

Propaganda in favor of the war, the effects of the media on decision making processes (heroism, patriotism, patterns of compulsion). The transition of civil norms and ethics. Appearance of new kind of community identities through remembrance, monuments, memorials and souvenirs.

TIMESCALES

The deadline for submitting abstracts to the Hungarian National Commission for UNESCO is 1 October 2014.

The language of the volume is English although in certain cases the editors accept studies written in other languages. Original and – in the case of strong relevancy – revised studies can be also submitted. The expected format of the studies and the deadline for submitting the manuscripts will be directly communicated to the authors.

Please send submissions and any queries to László Z. Karvalics, Chair of the Communication and Information Sub-Committee of the Hungarian National Commission for NESCO: zkl@hung.u-szeged.hu



 

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet