Kultúra
UNESCO.HU

Ybl Miklós és Lechner Ödön emlékév

2014. január 22.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás


Ybl


HU: Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, amely Alkotmánya bevezető mondatát használja szlogenjeként: "Mivel a háborúk az emberek tudatában keletkeznek, az emberek tudatában kell a béke védelme érdekében munkálkodni”. Ezen célkitűzés megvalósításához alkalmazott egyik eszköze a nemzetközi napok, évek, évfordulók, évtizedek megünneplése, amelyek az ENSZ-család egyéb szakosított szerveivel együttműködésben kerülnek kihirdetésre, hogy a nemzetközi béke-prioritást népszerűsítsék.

Az UNESCO a nemzetközi évfordulók kiválasztásának folyamatába bevonja tagállamait is. A szervezet kétévente vár javaslatokat kiemelkedő személyek születésének vagy halálának, illetve eseményeknek 50., 100., vagy ezek többszöröse évfordulójának megünneplésre, amiket így a nemzetközi közösség figyelmébe ajánlhat.

A Magyar UNESCO Bizottság javaslatára, az UNESCO 36. Általános Konferenciája - több más nemzetközi felterjesztés mellett - 2012-ben Solti György és Szentágothai János születésének 100. évfordulóját, valamit 2013-ban Robert Capa születésének 100. évfordulóját felvette azon évfordulók közé, amelyeket a szervezet megünneplésre méltónak talált. Erről számos hazai és nemzetközi rendezvény is megemlékezett. A következő felterjesztési ciklus során az időközben újjáalakult UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága négy javaslattal élt a 2014-2015-ös évekre. 2013 novemberében az UNESCO 37. Általános Konferenciája teljes egyetértéssel döntött a négy újabb magyar kezdeményezésű, az UNESCO mandátumához kapcsolódó nemzetközi évforduló befogadásáról, aminek köszönhetően a szervezet 2014-ben ünnepli Ybl Miklós építész (1814-1891) születésének 200., Lechner Ödön építész (1845-1914) halálának 100., valamint 2015-ben Semmelweis Ignác orvos (1818-1865) halálának 150. évfordulóját és Rómer Flóris régész (1815-1889) születésének 200. évfordulóját. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága törekszik az aktuális évfordulók és egyéb kiemelt ünnepek hazai népszerűsítésre, együttműködve szakmai és civil szervezetekkel.

EN: According to the decision of UNESCO’s 37th General Conference, in 2014-2015 four Hungarian anniversary proposals will be associated with the organisation. In 2014 UNESCO will commemorate the 200th anniversary of the birth of Miklós Ybl, architect (1814-1891); the 100th anniversary of the death of Ödön Lechner, architect (1845-1914); the 150th anniversary of the death of Ignás Semmelweis, physician (1818-1865); the 200th anniversary of the birth of Flóris Rómer, archaeologist and professor (1815-1889). Further information is available on the website of UNESCO.

Ybl Miklós

A magyarországi emlékév Ybl Miklós halálának 123. évfordulóján, január 22-én, egyben a magyar kultúra napján vette kezdetét. A csaknem 200 programot felvonultató emlékév széles körű összefogás eredményeként valósul meg, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 100 millió forinttal támogat. Az emlékév a ma élő magyar építőművészek és építészek munkásságára is ráirányítja a figyelmet. Az emlékév programjainak sora megemlékezéssel vette kezdetét a Nemzeti Sírkertben, az építész sírjánál. A bicentenáriumi események az Ybl Egyesület koordinálásában valósulnak meg számos civil szervezet és intézmény részvételével. A szakmai konferenciákat az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete, Budapest Főváros Levéltára, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke, a Forster-központ Építészeti Múzeuma és a Hild-Ybl Alapítvány közös programja nyitja, majd az Ybl Egyesület konferenciája zárja.

További információk és a részletes program elérhető a Ybl Egyesület honlapján: http://www.ybl2014.hu/

http://www.kormany.hu/hu/hirek/ybl-emlekev-szerdan-kezdodik-a-programsorozat

Ybl Miklós Székesfehérváron, 1814. április 6-án született Székesfehérváron, osztrák gyökerekkel rendelkező családja a XVIII. század elején telepedett le Magyarországon. Édesapja jómódú székesfehérvári kereskedő, a megyei választmány tagjaként a városi kereskedőcéh irányításában is részt vett. Ybl Miklós 1825 és 1832 között a bécsi művészeti akadémián tanult, majd Münchenben, Prágában és Olaszországban folytatott építészeti tanulmányokat. Előbb Koch Henrik és Pollack Mihály műépítész vezetése alatt dolgozott, majd 1841-ben Pollack fiával, Pollack Ágostonnal Építészeti Intézetet nyitottak Pesten.

Első jelentősebb megbízását 1845-ben kapta a Károlyi-család fóti kastélyának átépítésére, majd a város szívében ma is álló templom megtervezésére. Ezek a munkák tették ismertté, és lett a XIX. század második felében a magyar főúri körök kedvelt építésze. Olyannyira, hogy 1860-ban Széchenyi István is felkérte a nagycenki birtokán templom tervezésére, aminek elkészültét a legnagyobb magyar már nem élhette meg.

Ybl munkásságát még életében elismerték. Elnöke volt a Magyar Mérnők- és Építészegyletnek, tagja a Fővárosi Törvényhatósági Bizottságnak, majd 1885-ben a főrendiház tagjává nevezték ki. Megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét (1866), 1882-ben pedig a Lipót-rend lovagkeresztje kitüntetést. Felesége Lafite Franciska, házasságukból 1864-ben egy fiú született. Ybl Miklós 1891. január 22-én, Budapesten hunyt el.

Legismertebb alkotásai

Szakrális: Szent István Bazilika (Budapest), Bakáts téri Assisi Szt. Ferenc templom (Budapest-Ferencváros), Fóti r.k. plébánia templom, Kecskeméti evangélikus templom, Ganz Ábrahám mauzóleum, Kazinczy mauzóleum, Szapáry síremlék, Wenckheim kripta

Középületek: Budai Takarékpénztár Székháza, Fővámház (Corvinus Egyetem), Gloriette (Széchenyi kilátó), Képviselőház (Olasz Intézet), Magyar Állami Operaház, Pesti Hazai Első Takarékpénztár Székháza (Ybl Palota), Rác Fürdő, Várkert Bazár épületegyüttes

Kastélyok: Wenckheim vadászkastély (Fáspuszta-Bélmegyer), Károlyi kastély (Fót), Károlyi kastély (Füzérradvány), Károlyi kastély (Parádsasvár), Cziráky kastély (Lovasberény), Wenckheim kastély (Szabadkígyós-Ókígyós)

Paloták: Gr. Pálffy Pálné palotája (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), Degenfeld-Schomburg palota (Bp. VIII. Bródy Sándor u.) Gr. Károlyi Alajos és Gr. Festetics palota (Bp. VIII. Pollack M. tér)

Bérházak: Ganz ház (Bp. V. Akadémia u.), Róth Zsigmond bérháza (Bp. V. Múzeum krt.) Balassa János bérháza (Bp. VI. Bajcsy-Zsilinszky út), Kreische Antal bérháza (Bp. VI. Dalszínház u.), Unger-ház (Bp. VIII. Múzeum krt.), Dlauchy-ház (Bp. IX. Vámház krt.), Gr. Károlyiak palota-bérháza (Bp. VIII. Üllői út)

http://www.amiotthonunk.hu/aktualis/8648 

http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/ybl_miklos_keresztelesi_anyakonyve.html

Lechner Ödön

Lechner


1845. augusztus 27-én született Pesten. Jómódú polgárcsaládból származott, ügyvéd apjának téglagyára is volt, így korán megismerhette az építőanyagokat. 1865-től a József Ipartanodában (a későbbi Műegyetemen) Skalnitzky Antal tanítványa volt, majd a berlini építészeti akadémián képezte magát. Itt lett a klasszicizmus híve s került kapcsolatba Pártos Gyulával és Hauszmann Alajossal. 1868-ban társult Pártossal, akivel 1896-ig dolgozott együtt. 1875-78 közt Clément Parent párizsi irodájában reneszánsz kastélyok helyreállításán dolgozott, ezután egy időre a francia reneszánsz híve lett. Huszka József hatására a keleti, indiai és perzsa stílusokat is tanulmányozta, ezek révén jutott el egy magyar stílus igényéhez.

Hazatérése után Pártossal több pályázaton nyertek: a szegedi Városházát, a budapesti Drexler-palotát (MÁV Nyugdíjintézet, később Állami Balett Intézet) és több pesti bérházat is építettek eklektikus stílusban (Thonet-palota, Váci utca 11.). Lechner 1889-ben Angliában tett tanulmányutat Zsolnay Vilmossal. Barátságuk és ottani tapasztalatai - a Kensington Múzeum kerámiagyűjteménye, és vidéki angol kastélyok megismerése, az angol koloniális, "indus stílus" - segítették egyéni kifejezésmódjához.

Saját művészi alkata keleties, romantikus, színes ornamentikájú, de fegyelmezetten komponált épületeket eredményezett. E stílus leglátványosabb eredményei Pártossal közösen a kecskeméti Városháza, az Iparművészeti Múzeum, továbbá a Magyar Állami Földtani Intézet és a Hold utcai Postatakarékpénztár. Ez utóbbi a századforduló magyaros ízlésének legjellegzetesebb példája, mégis, újszerűségét mutatja, hogy Lechner ezután több állami megbízást nem kapott, mesteriskoláját sem engedélyezték, s követőinek alkotásai (Pl. a Korb-Giergl-féle Zeneakadémia) is csak redukálva valósulhattak meg. Az is jellemző, hogy az Iparművészeti múzeumot a cigánykirály palotájának csúfolták. Hatása mégis továbbterjedt, a stílus elfogadott lett, Komor Marcell, Jakab Dezső és mások révén.

Visszafogottabb művei Zala György műteremvillája Budapesten és a szegedi Deutsch-ház homlokzata. A gyönyörű kőbányai Szent László plébániatemplom több tervvariánson át jutott az első, bizáncias elképzelésektől a megépült bazilikális, keresztházas, egy fő és két kísérőtoronnyal díszített, gótizáló végleges változatig. Utolsó megvalósult alkotása a pozsonyi Katolikus Főgimnázium s a mellette álló Kék templom, Erzsébet királyné emléktemploma. Fontos műve a nagybecskereki (ma: Zrenjanin, Szerbia) városháza s az Ernst Múzeum homlokzata és előcsarnoka is.

Lechner egyedül és másokkal együtt rengeteget dolgozott, több mint 30 pályázaton vett részt, s többnyire nyert vagy díjat kapott. 26 épülete valósult meg, ezeket anyaghasználati és szerkezeti újítások jellemzik. Formavilága egyéni, gazdag és újszerű, legkarakteresebb, iskolateremtő építészünknek tartják, aki egy sajátos magyar nemzeti stílus megteremtéséért fáradozva népi elemekkel gazdagította művészetét. Szecessziójának fő jegyei a pécsi Zsolnay-gyárban készült színes majolika-, pirogránit- és eozindíszek. Modern épületszerkezeteivel, festői tércsoportosításával a korszerű építészeti törekvések európai rangú képviselőjének tekintik.

Rengeteg tanítványa és követője volt, ők azonban inkább formai, mint tartalmi megoldásait vették át. Lechner a korszerű építészet egyik kezdeményezője volt hazánkban, a népművészet formavilágát a magas építészet, a monumentalitás szférájába emelte, elveit írásaiban is kifejtette. 1914. június 10-én Budapesten halt meg. Szobra az Iparművészeti Múzeum - a magyar szecesszió egyik legszebb épülete - előtt áll. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal ismerték el a magyar építészetet megújító munkáját.

A szecesszió elválást, elszakadást jelent, a múlttal való szakítás igényét a technikai fejlődés és a társadalmi változások hozták létre. Az építészet, a többi művészethez hasonlóan, elfordult a múlt felületi, külsőségekre építő másolásától, s főleg stilizált formákat alkalmazott, de tartalmilag, a tér- és tömegalakításban nem tudott újat teremteni. Lechner művészete e téren is többet nyújt a szecesszió átlagos alkotásainál.

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=10555



 

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet