Kultúra
UNESCO.HU

Újabb három elemmel bővült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke

2011. szeptember 15.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

A bólyi Emmausz-járással, a mendei pünkösdi templomdíszítéssel és a mohai tikverőzés hagyományával bővült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke. (MTI, 2011. szeptember 13.)


Tikverozes_jpgÚjabb három elemmel, a bólyi Emmausz-járással, a mendei pünkösdi templomdíszítéssel és a mohai tikverőzés hagyományával bővült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke.
A nemzeti jegyzékre felvett örökség-elemeket Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter hirdeti ki a Kulturális Örökség Napjait megnyitó ünnepségén pénteken Székesfehérváron - közölte Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
A kihirdetés alkalmából szombaton és vasárnap bemutatkoznak a nemzeti jegyzéken szereplő örökség-elemeket éltető közösségek, a kétnapos program szervezője és lebonyolítója a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága.
Zöld ágakkal, kézzel hímzett terítőkkel, kendőkkel és virágokkal díszítik fel a templomot Mendén pünkösd ünnepén. A férfiak dolga a fák kivágása, szállítása, elhelyezése, az asszonyok és gyermekek elkészítik a fákra kerülő textileket, majd díszítenek. A zöld ágak "erdővé varázsolják a templomot" - mondta el Labadics Istvánné, a Mendei Evangélikus Egyházközség képviselője. A háromnapos ünnepi időszakhoz kapcsolódó hagyomány elsősorban a helyi, szlovák eredetű evangélikus közösség tagjait érinti, de a mendei katolikusok és a környező települések evangélikusai is gyakori résztvevői az eseménynek.
A tikverőzés farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódó alakoskodó szokás. A fiúk a szokáshagyomány által meghatározott maskarákban, házról házra járva adományt - tojást, szalonnát, sonkát - gyűjtenek, emellett bekormozzák az emberek arcát - ismertette Kovács Sándorné, Moha polgármestere. A szokás a nevét a tojásadomány begyűjtése közben végzett "tyúkverésről" kapta: a tyúkok fenekét a bottal jelképesen megütögetik, hogy elősegítsék a jószág termékenységét.
Az Emmausz-járás a német nemzetiséghez kapcsolódó szokás, amely a mai napig aktívan él a Baranya megyei Bólyon. Húsvéthétfőn a délelőtti kálvária-dombi szentmise után megtelnek a bólyi pincefalu présházai, a látogatók pincéről pincére járnak" - mondta el Rafa-Gyovai Dániel, a város képviseletében.
A sajtótájékoztatón bejelentették azt is, hogy Szabó Eszter tervezőgrafikus alkotását választották a szellemi kulturális örökség magyarországi logójának.
A három népszokással immár tizenegy örökségi elem szerepel a listán. Az első nyolc elemet - a mohácsi busójárás, a népművészet mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége, a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, a Kalocsa kulturális terében élő hagyományok (hímzés, viselet, pingálás, tánc), a mezőtúri fazekasság, a magyar solymászat, a halasi csipkevarrás élő hagyománya, valamint a matyó örökség (hímzés, viselet, folklór) - 2010 szeptemberében hirdette ki Réthelyi Miklós. A mohácsi busójárás 2009-ben az emberiség szellemi kulturális örökségei közé került.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) kezdeményezésére 2003-ban jött létre az a nemzetközi egyezmény, amely egységes szellemű útmutatóként és jogi keretként szolgál a világ számára a szellemi kulturális örökség védelméhez. Az egyezményhez Magyarország 2006-ban csatlakozott. A cél az, hogy az épített és természeti örökséghez hasonlóan a kulturális örökség szóban, tudásban, készségben vagy szokásokban élő elemeinek védelmére is felhívják a figyelmet, megőrizve azokat az egyetemes emberi kultúra és a helyi közösségek számára.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet