Kultúra
UNESCO.HU

Öt ország közösen terjeszti fel a kékfestés hagyományát az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára

Link küldés
.
Cikk nyomtatás

Öt ország, hazánk mellett Ausztria, Csehország, Németország és Szlovákia kulturális vezetője közösen írta alá a kékfestés felterjesztését az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listára. Az ünnepélyes eseményen hazánkat Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára képviselte.

IMG_1244

A Szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt 2003-ban fogadta el az UNESCO közgyűlése, és 2016 őszéig 172 állam csatlakozott hozzá. Az egyezmény célja az élő közösségi gyakorlatok megőrzése, a kulturális sokszínűség kölcsönös elismerése, valamint a nem tárgyiasult és gyakran kihalással fenyegetett kifejezési formák jelentőségének tudatosítása, az ilyen örökség-elemek védelme. A védőintézkedések részeként a részes állam a területén található szellemi kulturális örökség-elemeket azonosítja és nyilvántartja, így hazánkban létrejött A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke.

A reprezentatív listára a részes államok nyújthatnak be fölterjesztést önállóan vagy más államokkal közösen, ez utóbbit abban az esetben, ha egy adott örökség-elem gyakorlata közös kulturális örökségként más-más területen is jellemző. Magyarország már a második alkalommal vesz részt közös felterjesztésben, hiszen a Solymászat mint élő emberi örökség 18 országgal közösen szerepel a reprezentatív listán 2012 óta.

A kékfestés magyarországi hagyományát 2015-ben vették fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

A festőmesterséget Európában a flamandok terjesztették el, akik már a 8. századtól gyakorolták. A legkorábbi festőcéh 1208-ban, Bécsben jött létre. Hazánkban először 1608-ban Lőcse, Eperjes, Igló és Késmárk társulásával kezdte meg működését. A kékfestés a 18. század végétől meghonosodó festőmesterség egyik speciális ágát a rezerv eljárású dúcnyomást és az indigóval történő textilfestést jelenti. A magyarországi kékfestés hagyományának képviselői a magyarországi kékfestőműhelyek, kutatók és kulturális intézmények.

A 20. század elején mintegy 400 műhely működött Magyarországon. A textilipar átalakulása, a gyárak megszaporodása a 20. század második felétől a kis műhelyek, manufaktúrák létét is bizonytalanná tette, így kevés műhely tudott talpon maradni. Az 1970-es években számuk már a harmincat sem érte el. Ma nyolc, berendezéssel együtt fellelhető műhelyből hat működik aktívan.

A magyarországi kékfestés közösségét a ma még meglévő, családi alapon működő kékfestőműhelyek alkotják. A mesterség már csak e keretek között tud fennmaradni, mivel oktatás híján a szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása csak műhelyekben lehetséges. Ezek sorsa a fiatal generáción múlik, de az elmúlt időszak azt mutatja, hogy van érdeklődés a szakma továbbfolytatására.

A kékfestés hagyományának öt országgal közös előterjesztését formai és szakmai értékelést követően az UNESCO Kormányközi Bizottsága fogja tárgyalni 2018 novemberében sorra kerülő ülésén.

 

Forrás: kormany.hu (EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság) 

IMG_1255

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet