Kultúra
UNESCO.HU

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Réthelyi Miklós, az UMNB elnöke átadta A Kodály módszer az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Jó Megőrzési Gyakorlatok Jegyzékébe történt felvételét tanúsító dokumentumot

Link küldés
.
Cikk nyomtatás

A Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága 2016 decemberében A népzenei örökség Kodály koncepció szerinti megőrzését felvette a szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött egyezmény céljait legjobban tükröző programok, projektek nyilvántartásába. Az UNESCO főigazgatója, Irina Bokova által aláírt jegyzékre vételt megerősítő dokumentumot Balog Zoltán EMMI miniszter és Réthelyi Miklós, az UMNB elnöke adta át a módszert Magyarországon képviselő és nemzetközi szinten is terjesztő kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet képviseletében Ittzés Mihálynak, a Magyar Kodály Társaság elnökének a Budapest Music Centerben, a mindennapos éneklés témájában rendezett konferencián.
A táncház módszer 2011-es felvétele után immár a második magyar jó megőrzési gyakorlat kerül a regiszterre, melyen összesen 17 tétel szerepel szerte a világból.

H0918542
Fotó: Bartos Gyula/EMMI

 

Kodály Zoltán munkásságának és koncepciójának alapja a vokális és hangszeres népzenei anyag szisztematikus gyűjtése, lejegyzése Magyarországon és a határon kívüli magyar nyelvterületen. Ezt a módszert alkalmazták kortársai és alkalmazzák követői mind a mai napig az örökségüket hordozó közösségek zenei hagyományának feltérképezése során. Kodály Zoltán és Bartók Béla nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a felgyűlt zenei anyagot rendszerezze és tipizálja. Így jött létre a Bartók-rend és a Kodály-rend, mely rendszereket később továbbfejlesztették. Az így létrejött áttekintések alapján összehasonlító vizsgálatokat végeztek, amelynek során feltárták a magyar népdalanyag európai és Európán kívüli kapcsolatait, párhuzamait. A zenei örökség megőrzése érdekében dokumentációs tárakat hoztak létre, amelyek közül kiemelkedő az MTA Zenetudományi Intézetének Népzene- és néptánckutató Osztály és Archívuma. A népdalkincs összességében ma mintegy 200 ezer dallamot tesz ki, jelenleg már digitalizált formában is. A Kodály koncepció hatására új zenei közösségek alakulnak. E közösségi művelődési formák segítik a helyi örökség jelentőségének fiatalok körében történő elismertetését, aktív gyakorlatát. A program az egyezmény szellemében messzemenően biztosítja az érintett közösségek szellemi kulturális örökségének tiszteletét, a bennük résztvevő különböző korcsoportok identitásának erősítését, a helyi kulturális örökség sokszínűségének megőrzését, és az emberi kreativitás kiteljesedését. A Kodály koncepción alapuló módszer rendszerének nyitottsága és széleskörű gyakorlati megvalósulása, valamint tömeges mozgalmakat eredményező hatása segíti a szellemi kulturális örökség és annak kölcsönös elismerése jelentőségének tudatosítását helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.

Kodály Zoltán zenepedagógia koncepciója a magyar népzenei hagyományra épül, és annak az eszménynek jegyében fogalmazódott meg, hogy a magyar gyermek leginkább saját hazája népzenéjének, saját „zenei anyanyelvének” megismeréséből kiindulva juthat el az európai műzene elsajátításához, s válhat mindenre nyitott gyermekből zeneileg is művelt felnőtté. A kodályi elvekre épülő rendszeres zenei oktatás – különösen, ha komolyan vesszük a zeneszerző-zenepedagógus eredeti szándékát, a mindennapos énekóra bevezetését – egyszerre fejleszti a gyermek intellektusát, a dalhoz társuló tánc révén mozgását, illetve stiláris sokfeléségének köszönhetően kulturális látókörét, s tanít meg a közösséggel-társakkal való szoros együttműködésre.

A Kodály-módszer filozófiája magában foglalja a zenei hagyományokra épített újszemléletű zenekutatás, zenealkotás és zenepedagógia kimunkálásának gondolatát, amelynek fő szinterei a helyi közösségek, a nemzeti zenei intézmények-szervezetek és az emberiség zenei kultúrája. A három szintet az emberi muzikalitás eszméje foglalja egységbe.

Kodály zenepedagógiai koncepciója tehát messzemenően túlmutat a szűkebben vett zeneoktatás területén: össztársadalmi hatása a ma Magyarországán éppoly páratlanul jelentős, mint születése – a harmincas évek – illetve kibontakozása – az ötvenes-hatvanas évek – idején.

A Kodály koncepció felvétele az UNESCO szellemi kulturális örökség jó megőrzési gyakorlatainak regiszterére segítheti a nemzetközi és hazai ismertség és főként a gyakorlati alkalmazás erősítését, széles körű terjesztését.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet