Kultúra
UNESCO.HU

Konferencia az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából / Conference on the occasion of the International Mother Language Day

2015. február 25.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

HU: Az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából február 20-án egynapos konferenciát tartottak Budapesten, amelynek központi témája a jelnyelv volt. Az MTA Nyelvtudományi Intézete az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságával (UMNB), valamint a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ) közösen hirdette meg a tanácskozást „Jelnyelvek mint anyanyelvek: a kifejezés, a megismerés és az esély szabadsága”címmel.

EN: On the occasion of the International Mother Language Day, a conference was held in Budapest on 20 February which focused on sign language. The Research Institute for Linguistics of the Hungarian Academy of Sciences, in cooperation with the Hungarian National Commission for UNESCO and the Hungarian Association of the Deaf and Hard of Hearing (SINOSZ), organized the event entitled „Sign languages – mother tongues: access to (self-)expression, insight and opportunities”

"Az anyanyelvek nemzetközi napját 2000 óta ünnepeljük február 21-én, hogy előmozdítsuk a nyelvi változatosságot és a kulturális sokszínűséget, valamint a többnyelvűséget, küzdjünk a nyelvek kihalása ellen és támogassuk az anyanyelvi oktatást" - hangoztatta Géher Mariann, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára a konferencia megnyitóján.

Kiemelte, hogy az UNESCO idén nagy hangsúlyt helyez a 2015 utáni fenntartható keretrendszer kialakítására, és ezen belül a mindenki számára elérhető minőségi oktatást helyezi előtérbe.

A főtitkár felhívta rá a figyelmet, hogy ma Magyarországon a harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbségét a siketek alkotják. "A jelnyelv a siketek anyanyelve, ezáltal a nyelvhez való jog alapvető emberi jog" - emelte ki a Géher Mariann, majd hozzátette, hogy az UNESCO az anyanyelvi oktatást különösképpen a gyerekek fejlődésének korai szakaszában ajánlja, így elengedhetetlen a jelnyelvhez való minél korábbi hozzáférés és egy olyan oktatási rendszer kialakítása, amely támogatja a jelnyelv minél korábbi elsajátítását.

"Az anyanyelv nemzetközi napja nagyszerű lehetőség, hogy kiemeljük a nyelv egyéni és csoportos identitásban játszott szerepét, hisz a nyelv a társadalmi, gazdasági és kulturális élet alapja" - hangoztatta.

Kósa Ádám európai parlamenti képviselő, a Sinosz elnöke beszédében a siketek és nagyothallók számára a jelnyelv mint elsődleges anyanyelv elismerésének fontosságát emelte ki, hiszen, mint mondta, enélkül a siketek nem tudnak érvényesülni a társadalomban.

A képviselő emlékeztetett rá, hogy az európai parlament több alkalommal is elfogadott olyan határozatokat, amelyek felszólították a tagállamokat, ismerjék el az adott ország jelnyelvét a siketek elsődleges anyanyelvének.

"A Sinosz fennállása óta folyamatosan harcol azért, hogy a siket emberek anyanyelve a magyar jelnyelv legyen" - emelte ki Kósa Ádám hozzátéve, hogy Magyarországon 20 év után született meg a jelnyelvet a siketek elsődleges nyelvének elismerő jogszabály. "Ez világos és egyértelmű utat mutat a siket és nagyothalló emberekkel foglalkozóknak" - tette hozzá.

A jelnyelvi törvény szabályozza a siketek és nagyothallók jogait, és rendelkezik arról is, hogy a siket gyermekeknek elsődleges nyelve a magyar jelnyelv. A törvényi szabályozásokat 2017-től kell bevezetni a bilingvális (jelnyelvre és a magyar nyelvre egyaránt építő) oktatásba. Ennek módszertani alapját az MTA Többnyelvűségi Kutatóközpontja által vezetett JelEsély projekt keretében zajló kutatások képezik.

Mint ahogy azt Kósa Ádám kiemelte, a felsőoktatási végzettség tekintetében ma Magyarországon a siket emberek száma csaknem az értelmi sérültekéhez hasonló, és csak 4,2 százalékuk tud diplomát szerezni. Ennek az aránynak a javulását is várják a törvény bevezetésétől.

A pénteki konferencián nemzetközi előadók számolnak be a jelnyelvek mint anyanyelvnek társadalmi, szociolingvisztikai, kognitív, jogi és kulturális vonatkozásairól, valamint áttekintik a jelnyelvekkel kapcsolatos legfontosabb magyarországi és nemzetközi kutatásokat és gyakorlatokat.

Az UNESCO általános konferenciája 1999-ben nyilvánította február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává. Célja, hogy felhívja a figyelmet a világszerte beszélt mintegy 7000 nyelv sokszínűségére és védelmére.


A világnap az 1952-es bangladesi eseményekhez köthető: 63 éve az akkor még Pakisztánhoz tartozó országban február 21-én nyilvánították hivatalos nyelvvé az urdut, annak ellenére, hogy a bangladesiek hivatalos anyanyelve a bengáli. A pakisztáni rendőrség a rendelet ellen tüntető egyetemisták közé lőtt, az akcióban több fiatal is meghalt.

forrás: hirado.hu

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet