Kultúra
UNESCO.HU

Kiosztották az Ybl-díjakat / The Ybl awards were handed out

2014. április 7.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

HU: 2014. április 6-án, Ybl Miklós születésnapjának 200. évfordulóján a Operaházban Dr. Réthelyi Miklós UMNB elnök köszöntője után Dr. Pintér Sándor belügyminiszter átadta az Ybl-díjakat. Dr. Réthelyi Miklós emlékeztetett rá, hogy Ybl Miklós születésének 200. és Lechner Ödön halálának 100. évfordulója az UNESCO védnökségét is élvezi. A teljes beszéd elérhető itt.

EN: On the occasion of the 200th anniversary of Miklós Ybl, 6 April 2014, in the Hungarian State Opera after the welcome speech of Miklós Réthelyi, chairperson of the Hungarian National Commission of UNESCO, Sándor Pinter minister of interior handed out the Ybl awards. In his speech Dr Miklós Réthelyi recalled that the 200th anniversary of the birth of Miklós Ybl and the 100th anniversary of the death of Ödön Lechner are celebrated not only by Hungary, but also by the whole UNESCO. The text of the speech can be reached here.


For the English version 

Ybl Miklós élete és kora
Előadás az Operaházban, 2014. április 6.

Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján első alkalommal adják át az Ybl-díjakat gyönyörű Állami Operaházunkban, az építőművész legismertebb épületében. A megtisztelő felkérésnek eleget téve Ybl Miklós munkásságának és a magyar építészetnek a méltatásával szeretnék az ünnepi alkalomhoz hozzájárulni.

Noha a magyar építészet egyidős a magyarok megérkezésével a Kárpát medencébe, ugorjunk át több évszázadot, és érkezzünk meg a magyar építészet fénykorát jelentő 19. századba.

D_SOS20140406021-681x1024

Ebben az időben indult meg a jelentéktelen és poros Duna-parti Pest nagyvárossá fejlődése. 1808-ban József nádor a „legmagyarabb Habsburg”, létrehozta a Szépítő Bizottságot. A Bizottság feladata volt az új építkezések jellegének és a stílusegységének – városépítészeti szempontból átgondolt – biztosítása.

A 19. század első évtizedében felépül Pesten a Deák téri evangélikus templom, majd néhány évtizeddel később a Magyar Nemzeti Múzeum. Középületek, bérházak épülnek, az arisztokrácia köreiben is divattá válik pesti házak és paloták építtetése. A Tänzer-házat, a korábbi Nemzeti Erőforrás Minisztérium központi épületét, 1836-ban építették – hogy egy példát is említsek. – Ez volt a klasszicista építészet kora, amikor is az épületeket a puritanizmus, a józanság, a mértékletes formamegoldás jellemezte. A korszak kiemelkedő építészei Polláck Mihály és a 16 évvel fiatalabb Hild József.

A század közepétől jelentkezik az építészetben a mór és bizánci elemeket is felhasználó romantika. Kiemelkedő mestere a következő építész generációt képviselő Feszl Frigyes. Fő műve, – az 1849-ben Henzi tábornok által szétlőtt Duna-parti tündérpalota, a Redout helyén –, az európai romantika jelentős alkotása, az 1865 januárjában megnyílt Pesti Vigadó. – Feszl Frigyes kísérelte meg először a magyar nemzeti építőművészet létrehozását. – Éppen napjaink felemelő ünnepe volt a romjaiból újjá születő, gyönyörűen felújított Pesti Vigadó megnyitása és átadása a művészetek számára.

Így jutunk el a magyar építészet fénykorát jelentő 19. század második feléhez, amelyet stílusjegyekben, egymást követően, illetve átfedésekkel a historizmus és a szecesszió jellemzett. A korszak zseniális építőművésze Ybl Miklós. 1814-ben született, az első nevezetes munkájának – Fóton, a tájat messziről uraló, gyönyörű plébániatemplomnak – az építkezése, 1845-ben kezdődött.

Ybl 75 éves korában, 1891-ben halt meg, a 19. század szülötte és formálója volt.

Hogyan látta Mikszáth Kálmán az 1844-45-ös évek Pestjét, abban az időben, amikor Ybl Miklós munkához látott?

„Pest még akkor pólyákban van. Kilencvenezerre szaporodott ugyan a lakosa, de azért korántsem nemzeti empórium . … A törzslakosság sört iszik, vagy rác-ürmöst, németül tratyog és nem törődik a közügyekkel. Aki valamire való ember benne, az mind nem hozzája tartozik. …Van ugyan néhány derék magyar ember, bírák, megyei tisztviselők … akadémikus tudósok, egyetemi professzorok, kiváló írók, de ezek is mind valahova másüvé számítják magukat. Pesten nincs odahaza senki … Kereskedelme, forgalma primitív; van négy országos vására, és megvan a Szent István jobb keze. Az egyetlen tiszta kéz, mely önzetlenül emeli a várost, idecsődítve egy évben egyszer az ország lakosságát…” Mikszáth: Jókai Mór élete és kora (1883)

Időben át kell ugranunk 1848. március 15-ét. A Petőfi Sándornál majdnem 10 évvel idősebb Ybl Miklós neve nem szerepelt a márciusi ifjak között. – Jobb, ha átugorjuk 1849-et is.

A már idézett művében Mikszáth Kálmán így ír 1851-ről.

„… a közönség, mély latergiájából felocsúdva, érdeklődéssel fordult nagy veszteségei után ahhoz, amije még megmaradt. … Hát bizony szűk világ ez. Nincsenek már hadvezéreik, akiknek a mozdulatai érdekelnék a közönséget, nincsenek államférfiaik, vagy ha vannak, isten tudja hol vannak, … mindenét elvették a magyarnak…..” (Mikszáth: Jókai Mór élete és kora)

De éppen ebben a történelmi és társadalmi közegben bontakozik ki Ybl Miklós munkássága. Remekműveinek már a felsorolása is hosszú időt tenne ki, méltatása napokat. A jól ismert hatalmas és maradandó munkák mellett néhány, a korabeli kedélyeket lázban tartó eseményt szeretnék most felidézni:

1865. december 11. Felavatják a Magyar Tudományos Akadémia velencei neoreneszánsz stílusú új székházát; az építési munkálatokat Ybl Miklós irányította.

1868. január 23-i megrendítő hír: Az épülő lipótvárosi bazilika kupolája tegnap a délutáni órákban beomlott. Négy óra felé a Dunára néző rész, később a másik oldal is összeroskadt. .. A Hild által elkezdett építkezés csak évek múlva, a tervek módosítása után, Ybl vezetésével folytatódott.

1879. április 24. Simor János hercegprímás felszenteli a gyönyörű ferencvárosi Assisi Szent Ferenc plébániatemplomot (köznyelven a Bakács téri templomot), Ybl Miklós alkotását.

Általános figyelem kísérte az Ybl Miklós tervei alapján neoreneszánsz stílusban, a francia és olasz függőkertek mintájára épülő királyi Várkert Bazár születését. Ezt a szépséges Duna-parti építményt, a sokak által nagyon szeretett Bazárt, súlyosan romos, tetszhalott állapotából éppen 3 napja vehettük végre birtokba, mi 21. századi polgárok.

1883. október 22. Felavatják a Kálvin téren a pazar Danubius kutat, amelynek terveit Ybl Miklós készítette. - A díszkút most az Erzsébet teret díszíti.

1884. szeptember 27-én Ferenc József jelenlétében, ünnepélyesen megnyitották a Magyar Királyi Operaházat – Ybl Miklós legismertebb, csodálatos alkotását, ahol most szerencsénk van együtt ünnepelni.

Ybl e világszínvonalú műalkotásában elsősorban a neoreneszánsz palota emberléptékű, mégis lenyűgöző arányait érzékeljük. Belépvén az épületbe, látjuk, hogy a tervező figyelme a gyönyörű tereken túl a belső díszítés legapróbb részletéig mindenre kiterjedt. Ezért mondhatjuk, hogy az Operaház a 19. századi virágzó magyar ipar és kézművesség példaértékű emléke, és a kortárs magyar képzőművészetnek is valóságos múzeuma, mivel az épületet Lotz Károly, Székely Bertalan, Than Mór és mások freskói, Huszár Adolf, Stróbl Alajos, és sok más kiváló művész szobrai díszítik.

Kötelességem azonban, hogy röviden a fiatalabb kortárs, Lechner Ödön munkásságáról is szóljak. Az emlékév - ugyanis - élvezi az UNESCO védnökségét is. A Magyar Nemzeti Bizottság javaslatára az UNESCO 2014-ben Ybl Miklós születésének 200, és Lechner Ödön halálának 100. évfordulóját felvette a megünneplésre méltó nemzetközi évfordulók közé. Így a magyar építészet e két briliáns alakját, Ybl Miklóst és Lechner Ödönt nemcsak Magyarország, hanem az egész UNESCO és ezáltal 195 tagállam és 9 társult állam is ünnepli

Lechner Ödön abban az évben született, amikor már épült Ybl fóti temploma. Lechner nemzeti szellemű építőművészetet akart létrehozni, ezért önálló formakincs létrehozására törekedett. A magyar nép keleti örökségét kutatva hozta be a magyar építészetbe a szamárhátívet és más keleti, indiai hatású elemeket. Ezeket a magyar népművészetből vett pompás formakinccsel elegyítve teremtette meg a sajátosan magyar szecessziót. – Munkásságának kiemelkedő alkotása Budapesten az egész világ által csodált Iparművészeti Múzeumunk és Kecskeméten a Városháza épülete.

Az Andrássy út 25. szám alatti telken – amely éppen az Operaházzal szemben található – épült fel a Lechner Ödön tervezte Drechsler palota. Amikor az építési engedélyt megkapták – 1883. májusában – az Operaház már majdnem készen állt. Lechner emberi nagyságát és szerénységét mutatja a megbízás elfogadása kapcsán tett kijelentése:

"Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon."

Végül pedig a két építész után idézzük meg a kort egy jellegzetes pesti épület történetével. Az Andrássy út 62 szám alatti háromemeletes palota – az Andrássy palota –1882-ben épült, építője és első tulajdonosa Johann Nepomuk Bobula, szlovák építőmester. Az elkészült épületről, amit nemcsak az építője, hanem a szakma is mestermunkának tekintett a korabeli sajtó – szabadon idézve – így írt:

Az épület olasz reneszánsz stílusú, az előtérben, a boltívek közét Lotz freskói díszítik. Az egész ház nyugalmat sugároz, Bobula építész úr palotája méltóképp emeli az út – a Sugárút – képét.

Bobula János apósa jó módú harangöntő mester volt, 1890-től Kollerich Pál szitagyáros, később Wiesenbacher Endre építőmester, majd Dr. Pillicz Ignácz orvos a ház tulajdonosai, lakói.

Az Andrássy palota történetében megtaláljuk nemcsak a főváros, hanem a sokkultúrájú, szomszédait befogadó magyar nemzet történetét. Az építő és első tulajdonos szlovák, az épület a magyar főváros dísze, az építő apósa harangöntő, a további – többségében német nevű – tulajdonosok között találunk szitagyárost és építészt, vagyis a polgárság rendkívül sokszínű képviselőit. Később az épület tulajdonosa egy orvos. Unokája, a vele együtt lakó Gosztonyi Péter történész az 1956-os forradalom leverése után Svájcba emigrált. Onnan figyelte, elemezte a magyarországi viszonyokat, s írta történeti munkáit. Végül pedig ebben az épületben ma a Yunus Emre Török Kultúra Házát találjuk.

Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján, a magyar építőművész szakma ünnepén, kiváló építészeink díjainak átadásakor, büszkén nyugtázhatjuk, hogy gazdagok vagyunk kultúránkban, építészeti kincsekben. Építőművészeink, kézműveseink, iparosaink fővárosunkat ragyogó világvárossá tették. Boldogok lehetünk, hogy ma nemcsak az emlékezés, nemcsak ragyogó örökségünknek megőrzése és megmutatása a dolgunk, hanem – saját korunk kiváló magyar alkotói által akiknek már előre szeretnék gratulálni – folytatói is lehetünk annak a kulturális és tudományos pezsgésnek, amely fővárosunkat és hazánkat Európában és az egész Földön elismertté tette.

The life and time of Miklós Ybl
Presentation at the Hungarian State Opera, 6 April 2014

It is the first time that the presentation of the Ybl Prize is to be held at the Hungarian State Opera, the most famous and beautiful building designed by the architect Miklós Ybl, on the 200th anniversary of his birth. It is my honour to present the work of Miklós Ybl and praise Hungarian architecture as a contribution to this special event.

Although Hungarian architecture is as old as our history in the Carpathian Basin, let us skip a few hundred years and begin with the 19th century, which is the golden age of architecture in Hungary.

The 19th century was the time when the rather insignificant, dusty Pest along the bank of the river Danube began to develop into a large city. Joseph, Palatine of Hungary, “the most Hungarian of the Habsburgs” established an architectural committee in 1808. The Committee was responsible for ensuring that from the aspect of urban development the new constructions would be rational in characteristics and uniform in style.

During the first decade of the 19th century the evangelical church on Deák square, then a few decades later the Hungarian National Museum were built in Pest. New blocks of flats emerged, and even in aristocratic circles houses and palaces built in Pest became fashionable. For example Tänzer House, the central building of the former Ministry of National Resources was erected in 1836. It was the era of classicistic architecture when buildings were characterised by simplicity, rationality and moderate features. The most prominent architects of this period were Mihály Polláck and József Hild, just 16 years of his junior.

From the middle of the century romanticism also using Moorish and Byzantine elements emerged in architecture. One of the outstanding representatives of the next generation of architects was Frigyes Feszl. His major work was Pesti Vigadó, a building of great architectural value of European romanticism which was opened in 1865 to replace the Redout, a fairy palace on the bank of the Danube destroyed in 1849 by General Henzi. Inside the building the frescos were painted by Károly Lotz and Mór Than. Feszl was the first to make attempts at creating Hungarian national architectural art. The recent opening of the beautifully refurbished Pesti Vigadó as an arts centre was a special occasion to celebrate.

And it is how we progress toward the second half of the 19th century representing the golden age of architecture in Hungary characterised by historicism and secession with features following and sometimes overlapping each other. A brilliant architect of this era was Miklós Ybl. He was born in 1814, and his first significant work was the beautiful Roman Catholic Church dominating the landscape around Fót, the building beginning in 1845.

Ybl died at the age of 75 in 1891 – he was a child of the 19th century.

How did the writer Kálmán Mikszáth visualise Pest in 1844-45 when Miklós Ybl began his career?

’At that time Pest was about to emerge. Although the population increased to ninety thousand, it was far from being a national emporium. ... The natives drink beer or wine, converse in German and care not about public matters. Nobody worthy would belong to them. … Although there are some decent Hungarians: judges, county officials … academic scientists, university professors, excellent writers, but they all consider themselves a different kind. Nobody is at home in Pest. Its trade and traffic are primitive: it has four countrywide markets and also the right hand of Saint Stephen. The only pure hand which unselfishly lifts the city and summons once a year the population of the whole country.’ Mikszáth: The life and time of Mór Jókai (1883)

At that point we’d better skip 15th March 1848. Miklós Ybl, who was almost 10 years older than the poet Sándor Petőfi was not involved with the youth of the March revolution. We'd better skip the year 1849 as well.

In his already quoted work Kálmán Mikszáth described 1851 in the following manner: '... the public recovering from its deep lethargy was turning with interest toward whatever was left following its severe losses. It is a narrow world, though. There are no military leaders left whose maneuvers would interest the audience and no statesmen, or if there are still any, God only knows where, … everything has been taken away from the Hungarians…’ (Mikszáth: The life and time of Mór Jókai)

But this is the historic and social context in which the career of Miklós Ybl reached its peak. Listing his works would take a long time, praising them would take several days. Beside the well known and lasting masterpieces let me recall a few events that stirred the general mood in those days:

1865, December 11: The new imposing and elegant building of the Hungarian Academy of Sciences was opened; the construction was supervised by Miklós Ybl.

1868, January 23, news of the day: ‘The dome of the basilica church in Lipótváros under construction collapsed yesterday afternoon. The side overlooking the Danube gave way around four o'clock, and the other side collapsed later.' The construction which was started by Hild resumed only years later, after the designs had been changed, under the supervision of Miklós Ybl.

1879, April 24: The beautiful Catholic Church of Saint Francis of Assisi in Ferencváros was consecrated by prince-primate János Simor (known by the public as the Bakács square church), a creation of Miklós Ybl.

The construction of the Várkert Bazaar was followed by great general interest. The building closing off the Castle Garden toward the Danube was based on the designs of Miklós Ybl in neo-renaissance style imitating French and Italian hanging gardens. This much loved beautiful building situated along the bank of the Danube had been resurrected from its badly ruined state and reopened just 3 days ago for the citizens of the 21st century.

1883, October 22: The beautifully decorated Danubius Well on Kálvin square, based on the designs of Miklós Ybl was dedicated on that day. In our days the Well is a special feature decorating Erzsébet square.

1884, September 27: The Hungarian Royal Opera was officially opened in the presence of Franz Joseph I, the emperor of Austria and king of Hungary. We are celebrating today in the same building, which is the best known beautiful creation of Miklós Ybl.

Standing outside the Opera House, and then entering the building, it is the magnificent proportions of this neo-renaissance palace that claim our attention when looking at this world-class piece of art created by Miklós Ybl. We can discover that beyond its beautiful spaces the designer paid attention to every tiny detail of the interior decoration. The building is an excellent example of Hungarian industry and crafts flourishing in the 19th century, and essentially a museum for contemporary Hungarian artist with frescos painted by Károly Lotz, Bertalan Székely and Mór Than, and statues made by Alajos Stróbl and other outstanding sculptors.

It is my duty, however, to mention also the work of a younger architect of the era, Ödön Lechner. It is because this memorial year is promoted by UNESCO as well. At the proposal of the Hungarian National Commission for UNESCO the General Conference of UNESCO in 2014 included the 200th anniversary of the birth of Miklós Ybl and the 100th anniversary of the death of Ödön Lechner among the international anniversaries worth celebrating. Consequently, these two brilliant Hungarian architects, Miklós Ybl and Ödön Lechner are celebrated not only by Hungary, but also by the whole UNESCO including 195 Member States and 9 Associate Members.

Ödön Lechner was born in the year when Ybl already started building his church in Fót. He intended to create an architectural art of national spirit and therefore aspired to create an individual treasure of forms. After researching the eastern heritage of the Hungarian people he brought ogee design and other eastern and Indian elements into Hungarian architecture. Combining these with the magnificent forms taken from Hungarian folk art he created a typical Hungarian secession style. His outstanding work includes the world famous building of the Museum of Applied Arts in Budapest and the Town Hall in Kecskemét

On the plot of land just opposite the Opera House, situated at number 25 Andrássy Road the Drechsler Palace designed by Ödön Lechner was built, formerly functioning as an apartment block of the MÁV (Hungarian State Railways) Institute for Pensions. By the time the building permit was issued on 31 May 1883 the Opera House had been almost fully completed. The human greatness and humility of Lechner is shown by his words when accepting his appointment:

‘My ambitions have been great, but I have to be careful not to be obtrusive compared to the masterpiece of Ybl, for although the lady in attendance may be more beautiful than her queen, it is only fitting that the queen should always remain queen.’

Beside the work created by these two architects let us take a look at a typical building – one of the many – in Pest. The three-storey palace at number 62 Andrássy Road – the Andrássy Palace – is an excellent example of an era with its slowly rising middle class which faithfully describes the distant and the more recent past of Hungary. The building was completed in 1882 by János Bobula senior, a Slovakian architect who was also the first owner of the house. The palace which was considered to be a masterpiece not only by its builder but by the professional world as well was described by the contemporary press in these, liberally quoted, terms:

The building is of Italian renaissance style, with frescos painted by Lotz decorating the hall among the vaults. The whole building radiates serenity, the palace created by the architect Mr Bobula is a worthy addition to the Avenue.

János Bobula’s father-in-law was a wealthy bell founder. From 1890 the house was the property of Pál Kollerich, the owner of a sieve making factory, and from 1894 it was the property of Endre Wiesenbacher, a master builder. In 1908 a physician, Ignácz Pillicz lived here.

The history of Andrássy Palace describes not only the history of the capital, but also the history of the multicultural Hungarian nation providing home to its neighbours. The builder and first owner was Slovakian, the palace is an ornament of the Hungarian capital, the builder’s father-in-law was a bell founder, and the later owners of the palace – mostly with German names - included the owner of a sieve making factory and an architect representing the middle class. Later on the house was owned by a physician. His grandson, the historian Péter Gosztonyi was forced to emigrate to Switzerland after the revolution in 1956. He observed and analysed the Hungarian situation and wrote his work on history living there. And finally, the building is now home to the Yunus Emre Turkish Cultural Centre.

On the 200th anniversary of the birth of Miklós Ybl, celebrating Hungarian architecture and presenting the Ybl Prize to our excellent architects we can proudly say that we are rich in culture and architectural treasures. Our architects and craftsmen turned our capital into a brilliant cosmopolis. We are pleased to be able not only to remember today, but also to continue through our excellent creators the cultural and scientific activities which made our capital and our country known in Europe and in the whole world.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet