Kultúra
UNESCO.HU

Johannes Hahn, az Európai Unió regionális fejlesztési biztosának látogatása Magyarországon, találkozás az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökével / The Chair of the Hungarian NatCom meets Johannes Hahn, EU Commissioner responsible for regional developme

2012. június 28.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

HU Réthelyi Mikós az UNESCO MNB elnöke tájékoztatta Hahn biztost június 28-i látogatása alkalmával arról, hogy Magyarország már a kezdetektől kiemelt jelentőséget tulajdonított az Európai Duna Makro-regionális Stratégia megalkotására irányuló kezdeményezésnek, hiszen a Stratégia kiemelt hangsúlyt fektet a kultúra és a turizmus, mint erőforrás használatára, ezen belül a kulturális örökség védelmére.

EN Speech held by Dr Miklós Réthelyi, former Minister for National Resources, the Chairman of the Hungarian National Commission for UNESCO at the meeting organised on the occasion of the visit paid to Hungary by Johannes Hahn, EU Commissioner responsible for regional development


Rethelyi_meets_Hahn_072012Réthelyi elnök úr kiemelte azt is, hogy a kulturális terület céljai és projektjei hangsúlyosan jelennek meg a Duna stratégiában, az Európai Bizottság által közzétett akciótervben, valamint a kapcsolódó magyar programban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mint a kultúra és a kulturális örökség kormányzati szintű felelőse, aktívan részt vett a Stratégia kulturális tartalmának véglegesítésében.
A Stratégia megszületésének igénye abból a felismerésből fakadt, hogy a számos elemében összefonódó történelmi múlt és a kulturális összetartozás olyan kohéziós és identitásképző erőt jelent a Duna mentén élő népek számára, amely megalapozhatja a térség közös jövőjét, és valós kapcsolódást teremt.

A régió szellemi, tárgyi és épített örökségének a bemutatása, hasznosítása olyan erőforrás, amely a múlt emlékeire és értékeire alapozva alkalmas a jövő építésére, továbbá gazdasági jelentőségén túl a közösségépítésben is fontos szerepet tölt be. A kultúra által közvetített értékek, a múlt és a tradíciók ápolása iránt érzett alapvető felelősségérzet, továbbá az új iránti emberi igény mind szükséges egy ilyen összetett, komplex program megvalósításához. A Stratégia céljainak megvalósítása érdekében erősíteni kell a régiós „önismeretet”, többek között a történelmi, művelődéstörténeti, építészeti ismereteket és a vizuális kultúrát.

Ez a törekvés segíti a dunai identitástudat és érdemi együttműködés erősítését, olyan közös európai értékek érdekében, mint a tolerancia, demokrácia, a társadalmi befogadás, a kisebbségek védelme, az esélyegyenlőség erősítése. Mindez a térségi és társadalmi integráció elősegítését is szolgálja.

Magyarország Kormánya 2010 decemberében elfogadta és Duna címkével látta el a “Dunai Limes – Unesco Világörökség – A római dunai Limes közép-európai részének jelölése a nemzetközi UNESCO Világörökség ’Római birodalom határai’ programban, elnevezésű projektet, amelyet hazánk kulturális zászlóshajó projektként kíván nevesíteni nemzetközi szinten.

A Limes-projekt szimbolikus jelentőségűnek tekinthető valamennyi Duna-menti ország szempontjából, ugyanis a Limes valós, a Római Birodalom népeit összekötő mesterséges és természetes határ- és útvonal volt a római korban, amely egyben a Birodalom Duna-menti népeinek összetartozását is jelképezte. Az egykori dunai Limes kiválóan alkalmas arra, hogy a múlt emlékeire építve napjainkban is valós összeköttetést teremtsen a Duna menti népek között.

A Limes projekt maga kettős célt szolgál:

örökségvédelmi szempontból elő kívánja segíteni, hogy a Limes teljes szakasza a világörökség részévé váljon,
másfelől cél, hogy – a Duna Stratégia zászlóshajó projektjeként – tematikus kulturális/turisztikai útvonallá váljon, amely a Limes teljes szakaszát, országokon átívelő módon, egységes szempontok szerint mutatja be, teszi járhatóvá és láthatóvá, építve annak egykori „út” funkciójára. Az útvonalra további fejlesztések kapcsolhatók, mint pl. kerékpárút hálózat kiépítése, vagy a dunai közlekedés fejlesztése, valamint a projektekre épülő kis- és középvállalkozások. A projekt kiaknázza az útvonalban rejlő társadalmi lehetőségeket, mint a kulturális sokszínűség, egymás kultúrájának megismerése, illetve, a közvetett és közvetlen munkahelyteremtés, vállalkozásfejlesztés, bevételnövelés révén a gazdasági potenciálokat, így érdemben hozzájárulhat a szegényebb térségek felzárkóztatásához és az életminőség javításához.

A „CENTRAL EUROPE Programme” keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap jelentős, 82%-os finanszírozásával – amiért, engedje meg Biztos úr, hogy ezúton is kifejezzem köszönetemet – nemzetközi együttműködésben, 2008-2011 között elkészült a Danube Limes UNESCO Világörökségi várományosi helyszín magyarországi szakaszának világörökségi nevezési dokumentációja.

A DMRS megfelelő keretként szolgálhat ahhoz is, hogy a hazánkban eddig elért és további eredmények alapján Magyarország kezdeményező és koordináló szerepet töltsön be a régióban a dunai Limes világörökségi helyszín további (elsősorban délkelet európai) országokra történő kibővítése során. A német, osztrák és szlovák helyszíneknek a magyarral együtt való megjelenése húzóerőt gyakorol az Al-Duna mentén - Románia, Bulgária csatlakozására, mind a világörökségi cím elnyerése, mind a ráépülő turisztikai fejlesztések tekintetében.

A célok megvalósításához a Duna Makro-regionális Stratégia kedvező hátteret és kontextust biztosíthat.

A célok elérését szolgáló fejlesztések azonban jelentős hazai és európai uniós források rendelkezésre állását igénylik. Ennek érdekében
az Európai Területi Együttműködési Operatív Programok és más határon átnyúló programok keretében meg kell teremteni a partnerségek kialakításának feltételeit, és
a 2014-2020 közötti új EU-s költségvetési időszakban megfelelő keretet kellene biztosítani a Duna Stratégia megvalósítására, a célok között tágabb teret biztosítva a kulturális és turisztikai prioritásnak, a kulturális örökség értékalapú, fenntartható megőrzését és közcélú bemutatását szolgáló fejlesztéseknek.

Összességében az Európai Unió 2014-2020 közötti kohéziós politikája erőteljesebben kell, hogy támaszkodjon a kultúra gazdaság- és társadalomfejlesztő szerepére, megfelelő források biztosításával. A kultúra e szerepét prioritásként kezelte a magyar EU elnökség, mely ideje alatt ”A Kultúra hozzájárulása az Európa 2020 Stratégia végrehajtásához” címmel dokumentumot fogadott el a Tanács.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet