Kultúra
UNESCO.HU

Hagyományőrzés és szórakoztatás - barangolás világörökségi helyszíneken Afrikában! - Eisenbeck Helga és Szilasi Ildikó cikksorozata, 6. rész

2014. szeptember 9.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

Cikk-sorozatunkban nemcsak azokat a Világörökségi Helyszíneket mutatjuk be, amelyeket afrikai túráink során érintünk, hanem azokról a szellemi kulturális örökségekről is szót ejtünk, amelyekkel utunk során találkozunk, amelyek áthatják a helyiek mindennapi életét. Legyen szó UNESCO Világörökségi Helyszínekről, nemzeti parkokról vagy épített örökségekről, hagyományos orvoslásról, ünnepekről vagy rítusokról, mi saját készítésű fotókkal, videó-részletekkel, saját élményekkel kiegészítve osztjuk meg fenti témákban gyűjtött ismeretanyagunkat. Az afrikai kulturális örökségeket érintő barangolásunk során Eisenbeck Helga lesz segítségünkre, aki doktori disszertációját az afrikai Szellemi Kulturális Örökségek témájában írja a Pécsi Tudományegyetemen. Szerzők: Eisenbeck Helga, Szilasi Ildikó

A korábbi részek elérhetőek itt: első, második, harmadik, negyedik, ötödik.

A ghánai kente

A ghánai kenteszövet világszerte méltán híresült el csodálatos élénk színeiről és kiváló minőségű anyagáról. A kenteszövés története több mint 400 évre nyúlik vissza. Maga a szó, “kente”, a “kenten” szóból származik, mely kosarat jelent. A legelső kenteszövők ugyanis rafiát és pálmarostot használtak a szövéshez, amitől maga a szövet egy kosárra hasonlított. A kente, akan nyelven“nwentoma”, selyem és pamut anyagból szövetcsíkok beleszövésével készül. Az “asnwentoma” szó szintén a kentére utal, akan fordításban szőtt szövetet jelent. Az akanok és az Ashanti királyság tagjainak hagyományos öltözete. Jelenleg egész Asanteman területén elterjedt.

A kente készítés története

A legenda szerint két barát úgy sajátította el a kente szövést, hogy vadászat közben az erdőben megfigyelték, hogyan készíti hálóját a pók. A pók technikáját utánozva rafia rostok felhasználásával készítették el az első csík szövetet. A közösség vezetői le voltak nyűgözve. Hamar a királyok viseletévé vált, amit csak különleges alkalmakra öltöttek fel. Jelenleg több mint háromszáz féle kente motívum létezik. Mindegyik motívum saját névvel és jelentéssel rendelkezik, melyet múltbéli események, vallási és politikai eszmék és társadalmi szokások határoztak meg. Nyugat-Afrika szövési kultúráját évszázadokon keresztül a csíkszövés módszere határozta meg, ám az akan történelem azt bizonyítja, hogy szövési technikájukat külső befolyástól függetlenül alkották meg.

A kente eredete az Ashanti királyságig nyúlik vissza, az akan népcsoport körében őshonos, ám sok más nyugat-afrikai nép is átvette a szövési technikát. A kezdetekben szakrális jelentőséggel bíró királyi öltözet volt, amit csak különleges alkalmakkor, fesztiválok, ceremóniák és egyéb szakrális eseményeken lehetett viselni. Napjainkban azonban széles körben elterjedt a viselete. Népszerű és különleges ajándék esküvőkön, keresztelőkkor, diploma ajándékként is. Mindennek ellenére jelentőségét megőrizte és az akanok körében mai napig nagy becsben tartják a szövetet.

A kentét akan földön mai napig kézzel szövik. Készítenek kentét Elefántcsontparton is az akan népcsoporthoz tartozók, és viselete is elterjedt a régióban. Főként az akanokkal szomszédos népek körében, akikkel kölcsönösen befolyásolták egymás kultúráját a sok évszázados együttélés során.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a Surinamei Maroon népcsoport azoknak a rabszolgáknak a leszármazottja, akiket a 17. században hurcoltak el Afrikából és az ő többszínű pangi szövetük kísértetiesen hasonlít a vízszintes és függőleges szövési mintájával a nyugat-afrikai kentére.
Túlzás nélkül állítható, hogy az akan kente a legismertebb afrikai textil és káprázatos, sokszínű mintáival, élénk színeivel, geometriai formáival és merész formatervezésével az afrikai kulturális örökség egyik ikonikus jelképévé vált. Az akanok a kente kendőt annak neve, színe és mintája alapján választhatják. Jóllehet a szövetet a hosszirányban található minták alapján azonosítják, gyakran kevés az összefüggés a név és a megjelenés között. A nevek több forrásból származnak, utalhatnak közmondásokra, fontosabb történelmi eseményekre, jelentős főnökökre, királynőkre és növényekre.

asante_kiraly_kentebenkentekeszites

Az idők folyamán számos kente motívumot, mintát találtak ki, melynek mindegyikéhez hagyományosan egy-egy fogalmat vagy koncepciót társítottak. Ilyen például az “Obaakofoo Mmu Man” minta, ami a demokratikus szabályt hivatott szimbolizálni, míg a “Emaa Da” minta az újszerű kreativitást és a tapasztalatból nyerhető tudást szimbolizálja.

Érdekességképpen pár szín és annak jelentéstartalma:
fekete: érettség és fokozott spirituális energia
kék: békesség, harmónia és szeretet
arany: vagyon, dicsőség, lelki tisztaság
szürke: gyógyító és tisztító szertartások
hamuval társított fehér: tisztítás, szakrális rítusok és ünnepi alkalmak
piros: politikai és lelki hangulatok; vérfürdőt; áldozati rítusok és a halál
sárga: kincs, vagyon, termékenység, szépség

kente_motivum_1kente_motivum_2kente_sok

Kente készítés napjainkban

Napjainkban a kente fellegvára Ghánán belül Kumasi, az egykori Ahsanti Birodalom fővárosa. Kumasi környékén számos kis faluban, például Bonwirében találhatunk olyan nyitott kerteket kunyhók, házak között, vagy egy-egy ház belső kertjében, ahol egymástól néhány méter távolságban állnak a szövőszékek. A fiatalemberek kalákában, hihetetlen gyorsasággal fűzik a szálakat, közben beszélgetnek, rádiót hallgatnak, viccelődnek. Ég kezük alatt a munka, és amint kész lett néhány szép darab, a felvásárolók már érkeznek is, hogy a Kejetia piacon eladják. A készítőktől – ha ismerjük azokat a helyeket- ezekben A Ghánában utazóknak, ha kentére vágynak.



Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet