Kommunikáció és Információ
UNESCO.HU

WSIS+10 Információs Társadalmi Csúcstalálkozó Konferencia az UNESCO-ban

2013. március 4.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

HU 2013. február 25-27. között az UNESCO - az ITU, a UNDP és UNCTAD közreműködésével – megszervezte az első WSIS+10 Információs Társadalmi Csúcstalálkozó eddigi eredményeit áttekintő nagyszabású konferenciát, a tudásalapú társadalmak a békéért és a fenntartható fejlődésért témájában.

EN As the host of the WSIS+10 Review Event, UNESCO addressed, together with its partners, the major challenges in building Knowledge Societies for sustainable development. This first multi-stakeholder review event looked at the WSIS Action Lines’ achievements, and analysed recent developments as well as forecasts. It also recommended some input to the post-2015 process.


WSISA széles résztvevői kört integráló, ún. multistakeholder rendezvény célja áttekintést adni az eddig elért eredményekről és az előttünk álló kihívásokról, hozzájárulni a WSIS folyamat felülvizsgálatához és a 2015 utáni agendához, egyúttal felhívva a figyelmet a széles körű részvétel és az Interneten keresztüli szólásszabadság fontosságára. Február 27-én a konferencia lezárásakor nem kötelező erejű, konszenzusos zárónyilatkozat elfogadására került sor. A rendezvény rendkívül nagy vizibilitást jelentett az UNESCO-nak, a komoly szakmai paneleknek és a széleskörű részvételnek köszönhetően.

A konferencia megnyitója erős magyar jelenléttel indult, nyitóbeszédet mondott Bogyay Katalin Közgyűlési elnök és Tóth Tibor, a CTBTO főtitkára. Február 26-án a WSIS+10 keretében társszervezőként bekapcsolódtunk a nyelvi sokszínűséggel foglalkozó panel szervezésébe – a szakértői kerekasztalt Nagykövet asszony elnökölte Közgyűlési elnöki minőségében, és Dr. Károly Krisztina, az ELTE dékán-helyettese, az európai régió képviselőjeként mutatta be a magyar példát. A WSIS+10 konferencián Major Péter, a genfi ENSZ Képviseletünk kommunikációs tanácsadó-szakértője is részt vett.

A „WSIS+10 Review Meeting” (World Summit on the Information Society) konferencia összehívásáról az UNESCO 36. Közgyűlése döntött 2011-ben - az UNESCO így kíván hozzájárulni kommunikációs mandátumán keresztül a 2003-ban elindult WSIS folyamatok áttekintéséhez és a 2015 utáni fejlesztési agenda előmozdításához. Az UNESCO már a tudásalapú társadalom fogalmának kialakításában is közreműködött – a fogalom utal arra, hogy annak tagjai nem csak az információk megszerzésére, hanem annak tudássá történő átalakítására, és ezáltal a társadalmi és gazdasági fejlődéshez történő hozzájárulásra is képesek.

A konferenciára 10 évvel a 2003-as genfi, majd a 2005-ös tuniszi konferenciákat követően, illetve a 2013. május 13-17. között megrendezendő genfi WSIS Fórumot, illetve az ITU által szervezett 2014-es egyiptomi WSIS konferenciát megelőzően került sor.

Célja, hogy a résztvevők széles köre (mintegy 1000 regisztrált résztvevő) - nemzetközi szervezetek, kormányok, a privát szféra és a civil társadalom képviselői - közösen vitathassák meg az új kommunikációs és információs környezet kihívásait (a mobiltechnológiák, Internetes közösségek, Broadband rendkívül gyors elterjedésének köszönhetően és következményeként), és közösen határozzák meg az információs társadalom jövőképét és a megvalósítás egyes lépéseit tartalmazó koncepciót. Mindezt a folyamatosan megújuló információs és kommunikációs technológiákat a fenntartható fejlődés programjának szolgálatába állítva, illetve a szabad és mindenki számára elérhető internethasználat előmozdításával.

A fő témák között az Internet fejlődése és használata, az Interneten keresztüli (online és offline) szólásszabadság, az Interneten keresztül használt többnyelvűség, a helyi nyelvek használata, a nyelvi sokszínűség, az Internet kormányzás, az Interneten keresztüli digitális oktatás, az etikai kihívások és az új kommunikációs technológiák mindennapi életünkre gyakorolt hatásai, a globális-helyi tartalmak egymásra hatásai szerepeltek. A résztvevők számos panelen, kerekasztal beszélgetésen, a konferencia keretében megrendezett kísérőeseményen (pl. WSA díjátadó), szakmai jelentések ismertetőjén vehettek részt. Az ezeken elhangzott ajánlásokat nyitott munkacsoport keretében integrálták a zárónyilatkozatba. A javaslatokat emellett az UNESCO 2013. évi 37. Közgyűlése is megvitatja majd.

A megnyitó:
Irina Bokova főigazgató február 25-i nyitóbeszédében, összhangban az UNESCO-t érintő reformelképzeléseivel és a következő program és költségvetésben meghatározott prioritások előkészítésével, a technológiák megújulása mellett a tudásalapú társadalmak megújításának fontosságára hívta fel a figyelmet, mely hozzájárul a béke és a fenntartható fejlődés előmozdításához. 2017-ben várhatóan ugyanis már 3 milliárdan tudják majd az Internetet mobiltelefonról elérni.
Hamadoun Touré ITU főtitkár megerősítette az ITU elkötelezettségét a WSIS célok eléréséért. A 2012-es telekommunikációs hátterekre alapozva kifejtette, hogy cél minél több embernek az Internethez való csatlakozás biztosítása - jelenleg 700 millió embernek nincs mobil térereje, és 4,5 milliárdan nincsenek online.
Supachai Panitchpakdi UNCTAD főtitkár az ICT kommunikációs technológiákhoz való jobb hozzáférés fontosságát emelte ki, mely segíthet a digitális szakadék áthidalásán, és az emberközpontú, fejlődés orientált társadalmak előmozdításán.
Tóth Tibor CTBTO főtitkár a világban végbemenő és előttünk álló változásosokról beszélt, megemlítve az online kurzusok elterjedését, a különböző krízisek okozta és a diákok képzését érintő kihívásokat, lehetőségeket.
Bogyay Katalin Közgyűlési elnök az információ és a tudás közötti különbségre, illetve a gondolatok, eszmék szabad megosztásának fontosságára hívta fel a figyelmet, melynek eléréséhez az UNESCO az egyetemes hozzáférés, a minőségi képzés, a sokszínűség előmozdításán keresztül hozzá tud járulni.
Jean-Guy Carrier, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara főtitkára a multilaterális megközelítést, a nemzetközi együttműködés, a transzparencia fontosságát hangsúlyozta a folyamatokban.

Nyelvi sokszínűség szakértői panel Magyarország társszervezésével:
A panel megrendezésére azért került sor, mert az UNESCO a kulturális sokszínűség keretében, illetve kulturális egyezményein (2003, 2005) keresztül kiemelt figyelmet fordít a nyelvi sokszínűség és a nyelvek védelmére, a többnyelvű oktatás ösztönzésére, illetve ennek érdekében elkészítette a veszélyeztetett nyelvek atlaszát is (ebben a magyar nyelv veszélyeztetett nyelvként szerepel Csángóföldön). A közelmúltban került sor a 2 egyezmény első időszakos jelentéseinek beadására is, melyekből további fontos következtetéseket fog tudni megállapítani a szervezet a nyelvek védelme érdekében.

A WSIS+10 keretében megrendezett, nyelvi sokszínűség témájú szakmai panelbeszélgetést február 26-án Bogyay Katalin Közgyűlési elnök elnökölte, melynek keretében 4 előadó mutatta be 4 különböző régió (Európa, Ázsia, Afrika, Latin-Amerika) perspektívájából saját országának példáját, a nemzeti szinten a nyelvi sokszínűség védelme érekében hozott intézkedéseket.

Dr. Károly Krisztina, az ELTE dékán-helyettese a magyar példán keresztül, történelmi és nemzetiségi szempontból mutatta be a nyelvi sokszínűséget Magyarországon, ismertetve a 13 elismert nemzetiségi nyelvet és a nyelvpolitikát alakító normatív, nemzeti és nemzetközi (UNESCO, EU, ET, OECD) kereteket. Bemutatta a magyar oktatási rendszer különböző szintjein használt nyelveket, kitérve mind a nemzetiségi, mind az idegen nyelvi oktatásra, valamint a nyelvek médiában, sajtóban, adminisztrációban és az üzleti életben betöltött szerepét, helyét. Felhívta a figyelmet arra, hogy fontos egymás nyelvének és kultúrájának ismerete.
A nepáli nyelvi politikáról dr. Bhim Lal Gautam, a Tribhuvan Egyetem kutatója és oktatója számolt be. Nepál a nyelvi sokszínűség országa, hiszen 124 hivatalos nemzeti nyelvet tartanak számon, amelyek 4 fő nyelvcsaládba tartoznak. Anyanyelven történő tanulásra az alapfokú oktatás keretében lehetőség van. A nyelvi politika azonban, éppen a sokszínűség miatt egyelőre még nem elég hatékony. Nagy szükség van egy összefoglaló dokumentációra a Nepálban használt nyelvekről.
Dr. Melchior Ntahonkiriye, a Burundi Egyetem oktatója a Burundi nyelvpolitikáját érintő kihívásokról beszélt, azt egy földrajzi-nyelvi megosztottságon keresztül bemutatva. Burundiban alapvetően a kirundit és a franciát beszélik - az előbbit mindenki érti, de az oktatásban még nem elterjedt -, ugyanakkor az ország Kelet-afrikai Közösségbe történő 2007-es integrációjával egy angol és kiszuahéli nyelvi közösségbe került, melyek a régióbeli mobilitás növekedésével veszélyeztetik az ország nyelvi örökségét. E nyelvi sokszínűség komoly nyelvi kihívások elé állítja a még nem is igazán létező burundi nyelvpolitika jövőjét.
Ana Vilacy Galucio, a brazil Museu Paraense Emilio Goeldi szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyelvi tanulmányok és közvélemény-kutatások sok esetben hibás adatokat közölnek a nyelvet beszélők számáról. Brazíliában körülbelül 180-200 nyelvet tartanak számon, melyek körülbelül 20 %-a nincs pontosan dokumentálva, és melyek 25 %-a fokozottan veszélyeztetett, hiszen csak 0-50 fő beszéli. További problémát jelentenek a misszionáriusok, akik munkájukkal a vallási közösségekben használt nyelveket is veszélyeztetik. Szükség van tehát a megbízható dokumentációra a különböző helyi nyelvek védelme érdekében.
Konklúzióként és javaslatként a panel résztvevői megállapították, hogy a nyelvek fontos szerepet játszanak az emberek identitásában, és fontos a nyelvek védelme érdekében további politikák kidolgozása, a többnyelvűség ösztönzése, a többnyelvű országokban a beszélt nyelvek beazonosítása és dokumentációja.

A WSIS+10 konferenciáról további információk a központi honlapon találhatók.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet