Kommunikáció és Információ
UNESCO.HU

A Világemlékezet Lista magyar elemei

Link küldés
.
Cikk nyomtatás


Semmelweis felfedezése a gyermekágyi lázról és az aszeptikus prevenció bevezetéséről (2013)

hungary_semmelweis2Az aszeptikus prevenció a 19. század közepéig nem volt ismert és ok-okozati kapcsolattal igazolt az orvosi gyakorlatban. Erre a világon elsőként a magyar Semmelweis Ignác adott magyarázatot, egyben dolgozott ki szigorú módszert, és vezette be azt az orvosi gyakorlatba. Semmelweis egy szülészeti osztály esetében bizonyította, hogy az addig kiemelkedően magas halálozási arányszámmal járó gyermekágyi láz teljes egészében megelőzhető. Feltárta a gyermekágyi láz kóroktanát, s ennek keretében igazolta, hogy a szülőnőkkel kapcsolatba kerülő személyek gondos kézfertőtlenítésével teljes egészében megelőzhető a fertőzés. A világon elsőként igazolta, hogy a gyermekágyi láz azonos a vérmérgezéssel. Az általa javasolt prevenció egyedi, s aránylag lassan terjedt el a világban, noha többen vizsgálták ugyanezt a jelenséget. Semmelweis magyarázatának sajátossága abban rejlett, hogy mintegy 30 évvel a modern bakteriológiai szemlélet kialakulása előtt értette meg a gyermekágyi láz kialakulásának okát, és tudta megbízható prevencióval megelőzni a betegséget. Nézeteit az 1870-es évektől kialakuló adekvát mikrobiológiai tudás (Pasteur, Koch) és az erre alapuló sebészeti gyakorlat (Lister) igazolta.

Az 1861-ben keletkezett dokumentum az orvostudomány egyetlen fejezetével foglalkozik: hogyan lehetséges egy speciális fertőtlenítési eljárással egy gyakran előforduló fertőzést megelőzni, egy olyan korszakban, amelyre még szerény mikrobiológiai tudás jellemző. Ez az aszeptikus szemlélet, az ahhoz tartozó ok-okozati elv egyértelműen Semmelweis Ignác nevéhez fűződik, aki azt az általa Budapesten vezetett szülészeti osztályokon vitte teljes sikerre.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár őrzi Semmelweis Ignác 1861. május 27-én keltezett egyleveles nyomtatványát. A nyomtatvány címe: "Utasítvány a pesti m. k. egyetemi, szülészeti kórodán tanuló és tanulónők részére, a gyermek ágyi-láz elhárítása végett". Ezt a dokumentumot Semmelweis az általa vezetett Szülészeti Klinika kórtermeinek ajtóin helyeztette el, s annak betartása a kórterembe belépő valamennyi személy számára kötelező volt.

Magyar Tudomány Akadémia könyvtárában őrzött Kőrösi Csoma Sándor Archívum (2009)

Kőrösi Csoma Sándor hagyatéka Duka Tivadar Indiában működő hadiorvos közvetítésével 1885-ben került az MTA tulajdonába. A harminchat tételből álló gyűjtemény fontos részét képezik az úgynevezett Alexander-könyvek, amelyeket Kőrösi kérdéseire válaszolva tudós mesterei állítottak össze. Az egyéb, másoltatás vagy vásárlás útján szerzett fanyomatok és kéziratok a tibeti nyelvészethez, irodalomelmélethez, csillagászathoz és történelemhez kapcsolódnak. A hagyaték népszerűsítésében jelentős szerepet játszik a gyűjtemény – a magyar mellett angolul és spanyolul is olvasható – honlaja, amit 2006 novemberében készített és indított el az MTA Könyvtára (MTAK).

alexander-3-1
A 36 tételből álló gyűjtemény két részre osztható. Az ún. ‘Alexander-könyvekre’ és egyéb másoltatás vagy vásárlás útján szerzett fanyomatokra és kéziratokra.

Az ‘Alexander-könyvek’-ben Csoma kérésére mesterei a tibeti irodalom és tudományosság egy-egy területét összegezték annak valamely alapműve nyomán, illetve a tibeti műveltség és vallásosság kapcsán feltett kérdéseire válaszoltak. Csoma vélhetően még első, zanglai tanulmányútja során készíttette el őket. Mivel a könyvek többnyire nagyobb, jól ismert munkák kivonatai, a tibetisztika számára meglehetősen kevés tudományos értékkel bírnak, s az őket összeállító lámák maguk is, némiképp méltatlankodva a rájuk bízott feladaton, a szövegek kolofonjaiban – Terjék József fordulatával szólva – afféle „csacska tanulmánynak” nevezik munkáikat, melyek sem „a szellemet nem örvendeztetik meg”, sem „hírnévre s mások csodálatára nem számítanak”. Értéküket elsősorban az adja, hogy egyediek, mert személyesen Csoma számára készültek, s ezért életének és munkásságának fontos mozzanatait megörökítő forrásoknak tekinthetjük őket.

Bolyai János Appendix című műve (2009)

Bolyai János műve apjának, Bolyai Farkasnak hatalmas kétkötetes munkája, aTentamen függelékeként – appendixeként – jelent meg. A Tentamen(Marosvásárhely, 1832, 1833) összegzi kora matematikai ismereteit, és azAppendixre vonatkozó néhány megjegyzést is tartalmaz. Az Appendix az első kötetben 1832-ben jelent meg, de különlenyomatként már 1831-ben.

Az Appendixben Bolyai János tömören, szigorú és elegáns stílusban, latin nyelven fejti ki korszakalkotó felfedezését. Euklidész párhuzamossági posztulátumától (a 11. axiómától) független új, axiomatikus geometriai rendszert épít fel (abszolút geometria), valamint a párhuzamossági axióma tagadásával kidolgozza a nemeuklideszi hiperbolikus geometriát. A szöveg 43 szakaszból áll (1-43. §), tartalmilag pedig két fő részre tagolódik: az abszolút geometria és a hiperbolikus geometria tárgyalására. További információk elérhetőek itt.

bolya2


Tabula Hungariae - Lázár térképe (2007)

lazar1528A Tabula Hungariae vagy Lázár térkép Magyarország első fennmaradt, nyomtatott térképe, amelyet a feltehetően a magyarLázár deák készített 1528 előtt. A körülbelül 85 x 65 centiméteres térkép a 16. század első fele Magyar Királyságának állapotát és településszerkezetét mutatja be, külön színekkel jelölve a törökök által addig elfoglalt délvidéki területeket. Tekintettel arra, hogy határon kívül csak déli területeket ábrázol, készítésének célja a török elleni felkészülés, a végvárrendszer bemutatása lehetett. Részletességére jellemző, hogy az ábrázolt települések egy része eltűnt a törökökkel vívott harcok során, illetve a hódoltság idején.

A térkép a középkori Magyar Királyság területét foglalja magában, a balkáni melléktartományokkal együtt. Az egyes helyek közöttitávolságot, ábráik körjeleit körzőbe fogva az alsó szegélyen szerkesztett mérföldskálán lehet kimérni. Földrajzi fokhálózat nincs a lapon. A térképet a tengerpart és más részek fekvése alapján a ma szokásos északira orientált helyzethez képest az óramutató járásával megegyező irányban mintegy 40-45°-kal elforgatták, délnyugat-északkeleti fekvésű. A térkép további érdekessége, hogy a kor ábrázolásaihoz képest többé-kevésbé mérethelyes térképen a Balkán térséget összenyomták, hogy elférjen rajta a díszes felirat, illetve a Magyar Királyság címere. Az I. Ferdinánd-féle címerben Albrecht Dürer címerképét ismerhetjük-


Bilbiotheca Corviniana (2005)

hub1codlat20241_f1r_csapodi20510_44140_mA corvinák (ejtsd: korvinák) Hunyadi Mátyás híres könyvtárából, a Bibliotheca Corvinianából származó kódexek. Nevének eredete a latin corvus szó, melynek jelentése holló. (Mátyás családi címerében látható a gyűrűt tartó holló). I. Mátyásaz 1460-as években kezdett el könyveket gyűjteni. Könyvgyűjtő szenvedélyét valószínűleg Vitéz János, Várad (ma Nagyvárad) püspöke valamint Janus Pannonius táplálták. Miután mindketten részt vettek a király ellen szervezett összeesküvésben, az ő könyvtáraik is a király gyűjteményébe kerültek. Mátyás 1476-ban feleségül vette Aragóniai Beatrixot, aki Nápolyból hozott magával gazdag könyvgyűjteményt. A Bibliotheca Corviniana gyarapodását segítették az itt dolgozó másolók, fordítók, könyvkötők és a beszerzők nemzetközi hálózata is. Mátyás megbízásából számos kötet készült Francesco Cherico, Gherardo és Monté di Giovanni és Attavante degli Attavanti firenzei műhelyében. A könyvtár létesítése beilleszkedett a kor humanista törekvéseibe, a könyvek száma felülmúlta az firenzei Lorenzo „il Magnifico” Medici gyűjteményét is.

Mátyás halála után azonban leállt a munka a könyvtárban. Amikor a török hadsereg elfoglalta Budát, kifosztották a könyvtárat, a legtöbb itt található mű, köztük 650 páratlan antik kézirat eltűnt. Néhány könyv azonban megmaradt. Beatrix királynő például visszaküldött néhány művet Nápolyba. V. Károly húga, Habsburg Mária (II. Lajos király özvegye) is magával vitt néhány corvinát Brüsszelbe. A legtöbb könyv azonban Konstantinápolyba vándorolt, és, mint utóbb kiderült, évszázadokig arra használták, hogy kedvelt nagyköveteket ajándékozzanak meg az egyes darabokkal. Így kerültek könyvek a például a lengyel Torunba, Oxfordba vagy Lipcsébe. Huszonhat könyvet Ferenc Józsefnek küldtek, ezeket Bécsben őrizték. További információk elérhetőek itt.


Tihanyi Kálmán 1926. március 20-án benyújtott szabadalmi kérelme "Radioskop" címen (2001)

Tihanyi Kálmánt a televízió problémája 1917-ben, katonáskodása idején kezdte foglalkoztatni, és fizikai megoldására 1924-ben jött rá. 1925-ben, nyolc hónapi kísérletezés után lépett először a nyilvánosság elé terveivel. A terjedelmes cikkben összefoglalta a távolbalátás terén addig elért eredményeket. Saját munkájáról írva utalt a kísérletei közben felfedezett új fizikai tüneményre, amelynek jelentősége, hogy lehetővé teszi nemcsak a kívánatos 1/150 000 másodpercnyi, hanem az 1/400 000 000 másodpercnyi változások követését is.

1926. március 20-án nyújtotta be a televízióra vonatkozó első bejelentését. A Radioskóp című irat negyvenkét oldalán részletesen kifejtette a töltéstárolás elméletét, valamint az arra felépített katódsugárcsöves televízió-rendszert, amit több kivitelben írt le, így vezetékes, drótnélküli és színes képátvitelre vonatkozó változatban. Jóllehet a felvevő képvezérlő szerve, a kamera "szeme" itt még egymástól elszigetelt pálcikákból állt, megjelent a tárolótechnológia minden alapvető jellemzője, így a rácsvezérlés, vagyis a térhatás kihasználása, a katódsugár-koncentrálás, és a félvezető tulajdonságokat mutató csillámlemez dielektrikum alkalmazása.

Az általa javasolt fotocella gyártásánál várható komplikációk rövidesen további gondolkodásra késztették - erre enged következtetni hat hónappal későbbi, 1926. októberéből fennmaradt kézirata, ahol már a korszerű fotorasztert és annak készítési eljárásait rögzítette, valamint novemberben pótlásként benyújtott X. sz. szabadalmi rajza olyan megoldásokról, amelyek tíz évvel később valósultak meg.

A Radioskop című szabadalmi kérelem teljes hivatali aktája 1963-ban került a Magyar Szabadalmi Hivatal állományából a Magyar Országos Levéltár (mai nevén: Nemzeti Levéltár) tulajdonába, ahol ma már digitalizált formában is kutatható.

f3f49eb4b2schem4

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet