Kommunikáció és Információ
UNESCO.HU

A Rio de la Plata-i Alkirályság alapító okiratai

Link küldés
.
Cikk nyomtatás


A Rio de la Plata-i Alkirályság alapító okiratai

A Rio de La Plata-i Alkirályság dokumentumai Buenos Airesben a Nemzeti Levéltárban (Archivo General de la Nación) találhatók. Az iratok kb. 400 fóliót tesznek ki. Köztük számos hivatalos levelet találunk, különösen Buenos Aires és Montevideo kikötőjére vonatkozóan, melyek értékes kortörténeti adalékkal szolgálnak a hajókra, a szállítmányokra, az afrikai négerek behozatalára és nem utolsósorban a Vámházra vonatkozóan. Hivatalos iratok rögzítik a portugál gyarmatokkal és Afrikával való kereskedelmi kapcsolatot. Megtudhatjuk belőlük továbbá, hogy a négerkereskedelem a 18. században indult be, amihez az igazi lökést IV. Károly spanyol király rendelete adta meg, aki deklarálta az ázsiaiak és afrikaiak szabad behozatalát Dél-Amerikába. Adatokat nyerhetünk belőlük a gyarmati időszak jogi, gazdasági, katonai, irányítási és vallási rendszerére vonatkozóan a korai 17. századtól egészen a 19. századig. A dokumentumok között találjuk többek között az 1778-ban kiadott szabadkereskedelmi egyezményt, mely növelte a Buenos Aires-i kikötő gazdasági szerepét és befolyását, és ami magával hozta az atlanti-óceáni kereskedelem fellendülését, különösen Santiago de Chile és Buenos Aires között. Az iratokból kiderül, hogy 1785-ben a Fülöp-szigetek és a Rio de la Plata-i Alkirályság között létrejött kereskedelem már Ázsiát is elérte. Ebben az időben intenzívebbé váltak a gazdasági kapcsolatok Nyugat-Afrikával és Mozambikkal is, mely révén az indiai-óceáni kereskedelem szintén jelentőssé vált. Az alkirályság népessége és a munkaerő is növekedett, ami 1791 után a kereskedelem liberalizációját vonta maga után. Az Uruguayból, Paraguayból, Bolíviából és Észak-Peruból álló alkirályság adminisztratív központja Buenos Aires volt. Az 1810-es Revolución de Mayo megfosztotta az alkirályt a hivatalától. 1816-ban José de San Martín tábornok által vezetett fegyveres felkelés után létrejött a Provincias Unidas de Rio de La Plata, Argentína közvetlen elődje, és kikiáltotta a függetlenségét. Paraguay a függetlenségi törekvések során 1811-ben, majd Uruguay 1815-ben vált le a Rio de la Platatól. Argentína, mely 1810-ben Uruguayjal együtt kezdte együtt mint Banda Oriental (Keleti sáv) Provincias Unidas de Rio de La Plata-ként, a bolíviai Departamento Tarijaval függetlenségi mozgalmukat és végérvényesen 1816-ban váltak függetlenné Spanyolországtól. Ugyanakkor Bolíviát csak 1825-ben sikerült Simon Bolívarnak a spanyol gyarmati hatalomtól felszabadítania. Az uruguayi függetlenség az 1816-1828 közötti portugál-brazil megszállást követően csak a mai Argentínától 1828-ban történt leválásával tette végérvényessé. Az UNESCO Világemlékezet Programjába az Archivo General de la Nación terjesztette fel ezeket a dokumentumokat 1997-ben. (2744 karakter)

Bővebb információ az alábbi linkeken:

http://www.unesco.org/new/en/communication-and-information/flagship-project-activities/memory-of-the-world/register/full-list-of-registered-heritage/registered-heritage-page-2/documentary-heritage-of-the-viceroyalty-of-the-rio-de-la-plata/

http://www.unesco.org/new/fileadmin/MULTIMEDIA/HQ/CI/CI/pdf/mow/nomination_forms/Documentary heritage of the Viceroyalty of the Rio de la Plata Nomination Form.pdf

Képek:

plata_1

A Rio de la Plata-i Alkirályság dokumentumöröksége (San Miguel fregatt irata)

plata_2

A Rio de la Plata-i Alkirályság alapítóokirata

plata_3
A Rio de la Plata-i Alkirályság dokumentumöröksége

http://www.unesco-ci.org/photos/showphoto.php/photo/4801/title/documentary-heritage-of-the-viceroyalty-of-the-rio-de-la-plata/cat/936

További fotók az alábbi linken:

http://www.unesco.org/new/en/communication-and-information/resources/multimedia/photo-galleries/preservation-of-documentary-heritage/memory-of-the-world-register/1997/argentina-documentary-heritage-of-the-viceroyalty-of-the-rio-de-la-plata/

Angol nyelvű változat

Documentary heritage of the Viceroyalty of the Río de la Plata

The documentation produced in the Viceroyalty of the Río de la Plata was collected and archived in Buenos Aires, the city which was its administrative centre. The (The National Archives) also contain colonial documentary collections from the Republics of Uruguay, Paraguay, Bolivia and a district in Peru ( (Governorship) of Puno). The documentation on the ports activity of Buenos Aires and Montevideo also provides knowledge about the political and commercial relations which existed between the Viceroyalty and the other countries of America, as well as with Europe and Africa.The documentation produced in the Viceroyalty of the Río de la Plata was collected and archived in Buenos Aires, the city which was its administrative centre. The (The National Archives) also contain colonial documentary collections from the Republics of Uruguay, Paraguay, Bolivia and a district in Peru (Governorship) of Puno). The documentation on the ports activity of Buenos Aires and Montevideo also provides knowledge about the political and commercial relations which existed between the Viceroyalty and the other countries of America, as well as with Europe and Africa. The Archivo General de la Nación’s holdings include the governmental and administrative documents of the territories of the Río de la Plata region. For the colonial period, this documentation concerns the operations of the colonial institutions of government, justice, defence, economics and religion from the seventeenth to the first decade of the nineteenth century. With the establishment of the Reglamento de LibreComercio (Free Trade Regulations) of 1778, there was a large increase in the activities of the Río de la Plata ports. Traders from Chile and Peru joined in the Atlantic trade using the trade routes which linked Upper Peru and Santiago to Buenos Aires. Starting in 1785, the Company of the Philippines linked the Río de la Plata and Asia. At that time, contacts with the West African coast were untrammelled and began to extend to the coasts of Mozambique and the islands of the Indian Ocean. The Viceroyalty’s population and labour power increased with the constant arrival of African slaves, especially after 1791, when the Crown liberalized the slave trade. (2241 karakter)

Fülöp Zoltán Ottó
SZTE BTK-NA-MA
Kulturális örökség tanulmányok MA II. évf.
Szeged, 2014. április 3.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet