Kommunikáció és Információ
UNESCO.HU

Ibn Sina munkái Süleymaniyekézirat könyvtárában

Link küldés
.
Cikk nyomtatás


Abu Ali al-Hussain Ibn Abdallah Ibn al-Hassan Ibn al-Ali Ibn Sina (980-1038), jobban ismert latin neve, Avicenna, akit Goethe értelmével és Leonardo zsenialitásával lehetne leírni. Az európai középkor történészek az iszlám világ egyik leghíresebb tudósának ismerik. Nem csak kiváló fizikus és tudós, hanem filozófus is volt. Hozzájárult a pszichológia, geológia, matematika, kémia, asztronómia, logika területeihez is. Ibn Sina portréja ma a párizsi orvosi egyetem dísztermében van kifüggesztve.

Ibn Sina szülőhelyét és halálozásának helyét nem ismerjük, gyakorlatilag a kutatók máig nyitott kérdésként kezelik származását. Saját szavaival az Al-Qanun Fi’l Tibb című munkájában annyi említést tesz, hogy fogadjuk el töröknek. A tény az, hogy sokszor használja az arabot, ami azt az íratlan szabályt mutatja, hogy a vallás nyelve a tudomány nyelve is, hiszen így kíván mindenkihez szólni. A keresztény világban is a latin lett az egyetemes nyelv az egyházban és a tudományban egyaránt. Ibn Sina olyan híres lett, hogy Al-Shaikh A-Ra’is –nek, azaz Vezér tanárnak címezték. Munkái fokozatosan beszivárogtak Európába, ahol hasonló rajongás övezte.

Ibn Sina munkái igen tekintélyes mennyiséget ölelnek fel, annak ellenére, hogy már nem teljes az életmű. 450 mű közül ma 240 körül ismerjük munkásságát. G.C. Anawati listán a bibliográfiája 1950-ben 276 munkát sorolt fel, amik között bizonytalan eredetű szövegek és apokrif iratok is felsorolásra kerültek. Yahya Mahdawi listáján 131 eredeti munka szerepel és 110 kétséges eredetű, amit 1954-ben Bibliographie d’I.S címen publikált.

A Süleymaniye kézirat könyvtár Isztambulban az egész világról gyűjti a kéziratmásolatokat, amiket Ibn Sinának tulajdonítanak. A kéziratok a 11. századból származnak, 600 iratnak csupán száma van, de 263 kéziratnak saját címe van az együttesben. A munkák arab nyelven íródtak, az iszlám szent nyelvén, ami így a tudomány nyelve is lett. A könyvtár annak ellenére, hogy a másolatokat gyűjti igen értékes, hiszen a 11. századi kéziratok nem csak tartalmi, hanem esztétikai értéket is képviselnek. A munkákat a tartalmuk szerint a következő módon lehet csoportosítani:

Filozófia: 89 darab

Logika: 11 darab

Vallásfilozófia: 53 darab

Misztikummal foglalkozó: 5 darab

Nyelvészeti munkák: 2 darab

Irodalom: 12 darab

Matematika: 7 darab

Fizika: 2 darab

Kémia: 2 darab

Orvoslás: 58 darab

Politika: 1 darab

Földrajz: 1 darab

Asztronómia: 7 darab

A kéziratok között több illusztrálva van, néhány tematikus ábrákkal díszítve, veretes kötésekben. A kéziratok másolatai 1022 és 1728 között keletkezett.

Bővebb információ:

http://www.unesco.org/new/en/communication-and-information/flagship-project-activities/memory-of-the-world/register/full-list-of-registered-heritage/registered-heritage-page-8/the-works-of-ibn-sina-in-the-sueleymaniye-manuscript-library/#c188274

http://www.unesco.org/new/fileadmin/MULTIMEDIA/HQ/CI/CI/pdf/mow/nomination_forms/turkey_works_ibn_sina_suleymaniye_manuscript_library.pdf

Képek:

ibn_1ibn_2

ibn_3ibn_4
http://www.unesco-ci.org/photos/showphoto.php/photo/5705/title/illuminated-first-page-of-a-chapter/cat/985

Angol nyelvű leírás:

Abu Ali al-Hussain Ibn Abdallah Ibn al-Hassan Ibn al-Ali Ibn Sina (980-1038), often known by his Latin name of Avicenna, has been described as possessing the mind of Goethe and the genius of Leonardo da Vinci. European medical historians consider him to be one of the most famous scientists of Islam and one of the most famous persons of all races, places and times. Ibn Sina was not only a great physician and scientist but a philosopher as well. He also contributed into the fields such as psychology, geology, mathematics, chemistry, astronomy and logic. Today, Ibn Sina’s portrait hangs in the main hall of the Faculty of Medicine at the University of Paris.

The works of Ibn Sina that have come down to us are considerable, even if not complete. For some, Ibn Sina wrote about 450 works of which around 240 have survived. G.C. Anawati lists, in his bibliography of 1950, a total of 276 works including texts noted as doubtful and some apocryphal works. Yahya Mahdawi lists 131 authentic and 110 doubtful works in “Bibliographie d’I.S.” in 1954.

The Süleymaniye Manuscript Library in Istanbul is known to be possessing the manuscript copies of all the survived works of Ibn Sina. Some of them are dated as far back as 11th century. Some 600 manuscripts of Ibn Sina’s works in the Süleymaniye Library naturally includes considerable number of copies, however, among them 263 manuscripts have different titles. Hence the Süleymaniye Manuscript Library is known to be the only library in the world that is accommodating the manuscript copies of all the survived works of Ibn Sina. Almost all these works of Ibn Sina were written in Arabic, the language of religion and scientific expression in the entire Muslim World at that time.

Ibn Sina’s works in the Suleymaniye Library are all unique as manuscripts even if they were the copies of existing manuscripts. Besides, some of them are precious because of their caligraphic styles, illuminations, miniatures, illustrations and bindings.

Taken as a whole, Ibn Sina’s works in the Süleymaniye Manuscript Library may be said to be invaluable as such that their significance is deemed to transcend the boundries of time and culture, and therefore they should preserved for present and future generations.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet