Kommunikáció és Információ
UNESCO.HU

Evliya Ҫelebi: Utazásokkönyve – Topkapi palota könyvtárában

Link küldés
.
Cikk nyomtatás


Ҫelebi (1611-1685 k.) Isztambulban született, családja közel állt az Ottoman udvarhoz. beutazta keresztül-kasul az Oszmán Birodalmat és a szomszédos régiókat. Felnőve buzgón derítette fel Szulejmán hatalmas kiterjedésű hódításait, bemutatva értékeit. Egyiptomban halt meg, miután a könyvét Seyahatname megírta. Az eredeti kézirat Kairóban lappangott, míg 1742-ben Isztambulba nem került, és nem kezdték el másolni, tanulni. Az eredeti kézirat 10 könyvből áll öt kötetben. Az ausztriai Joseph von Hammer diplomata és diák 1804-ben elkezdte szemelvényekben kiadni és fordítani, ami 1814-ig folyamatos volt. Az oszmán török szöveg kiadása 1896 és 1938 között folytatódott. Ez a kiadás volt a 20. század oktatásának forrása, magában foglalva több fordítást modern törökre és más nyelvekre. A jelen korban kísérleteznek a kritikai kiadás megjelentetésével. A jelenlegi teljes kiadást Isztambulban a Yapi Kredi Bank finanszírozza. E mellett másik projekt keretében a „Brill” sorozat is készül, Klaus Kreiser kiadásában. A kötetek tartalmazzák a török szöveget (Baǧdat and Revan) az angol vagy német fordítását a szegélyen, valamint jegyzetekkel van ellátva. Igen sok nyelvre lefordították már, például: magyarra 1904, 1908-ban Karácson; angolra Hammer 1834-ben, Pallis 1951-ben, Daukoff and Kim 2010-ben.

A leírás

Az eredeti kézirat tíz könyv öt kötetben. Franz Taeschner az első kutató, aki párbeszédet kezdett 1922-ben a kéziratról. Kreutel rámutatott 19772-ben a Seyahatname archetípusra minden kéziratban, hogy saját kezüleg van aláírva. MacKay jelentette meg a klasszikus tanulmányt a műről 1975-ben. Dankoff a szöveg kritikai kiadását alapozta meg.

Ez a leghosszabb és legterjedelmesebb utazás az iszlám irodalomban. A gigantikus látókör ellenére Evliya munkája egy átgondolt szerkesztés mentén halad. Sematikus kivonata az Utazások könyvének:

I. Könyv – Az álom: 1630. augusztus 19. (10. Muharrem i.e. 1040) a 20. születésnapja, Isztambul történetét és földrajzi adottságát mutatja be. Le és fel az Aranyszarv-öblön és a Boszporuszon. Üzletek; a céhek parádéja.

II. Könyv – A megtorlás: Az utazás kezdete. 1640. április. 27. (5. Muharrem i.e. 1050) a 30. születésnapja előtt. Bursa: apja áldásáért megy. Trabzon: Kaukázus és Krím. Kréta: Canea hadjárata. Erzurum; Azerbajdzsán. Celalis; Varvar Ali pasa. 1648. Isztambul: Ibrahim szultán lemondatása és janicsár lázadás. Kara Haydaroǧlu monda.

III. Könyv - Szíria: Isztambul 1650, Melek Ahmed pasa. Rumelia. Isztambul 1653-55, Ipshir pasa. Melek Ahmed pasát Vanba száműzik. Evliya szökése.

IV. Könyv: Van és Bitlis. Azerbajdzsán, Mezopotámia, innen Mosulba megy.

V. Könyv: van felé fordulás. Bitlisből elszökik. Isztambulban ismét 1656. Özü. Isztambul 1658. Vaya szultán halála. Köprülü ismét Celalisban. Wallachia, Moldávia, Erdély hadjárata. bosznia. Seydi Ahmed pasa nemzetsége.

VI. Könyv: Isztambul 1662: Melek pasa halála. Magyarország. Yenikale elhagyása.

VII. Könyv: Szentgotthárdi csata 1664. Kara Mehmed pasával Bécsbe megy 1665. Krím, Circassia (Kaukázus), Kalmukián keresztül Azoviba.

VIII. Könyv: Isztambul 1667. Görögország. Kréta: Kandia hadjárata. Albánia, Isztambul 1670.

IX. Könyv: Égei és mediterrán partok. A Szentföld. Hajj, ahonnan Kairóba megy.

X. Könyv: Kairó 1672. Földrajzi és történeti bemutatás. Üzletek és bűnök. Níluson lehajózik a deltához, majd fel Szudánig, Abesszíniáig és vissza Kairóba.

Ez a 17. században írt munka, hatalmas kitekintéssel rendelkezik az Oszmán Birodalomra és a háttérországaira. A beszámoló az író negyven évét öleli fel 1640 és 1680 között. Evliya Ҫelebi tipikus oszmánként szolgált, munkája nem csak az udvar számára készült, hanem a bemutatott világ részletgazdagsága olyan, mintha mindenkinek szólna. A leírás nem csupán geográfiai felmérés, hanem részletes leírást ad az adminisztrációról, városok vezetésről, szociális és gazdasági rendszerről, népekről, vallásokról. A városok jellemzése a legkarakterisztikusabb lírai része a munkának. Ugyanazt a felépítést használja mindig, az elején történeti és adminisztratív szervezetet mutatja be, a városok különböző nyelveken való megnevezését is felsorolja. Sorra veszi az etnológiai, földrajzi szempontokat, bemutatja magát a várost, házait, elrendezését, kerületeit, a klímát, az embereket. Evliya utazásai során negyvenöt országot járt be, köztük Albániát, Ausztriát, Boszniát és Hercegovinát, Bulgáriát, Csehországot, Örményországot, Etiópiát, Horvátországot, Magyarországot, Irakot, Iránt, Izraelt, Kuvait, Libanont, Macedóniát, Egyiptomot, Moldáviát, Lengyelországot, Oroszországot, Szomáliát, Szudánt, Tanzániát, Görögországot. Az utazása során 147 nyelvet és dialektust jegyzett le, amik ma is hasznosak a kutatók számára egy-egy nyelv esetén.

Bővebb információ az alábbi linkeken:

http://www.unesco.org/new/en/communication-and-information/flagship-project-activities/memory-of-the-world/register/full-list-of-registered-heritage/registered-heritage-page-3/evliya-celebis-book-of-travels-in-the-topkapi-palace-museum-library-and-the-sueleymaniye-manuscript-library/

http://www.unesco.org/new/fileadmin/MULTIMEDIA/HQ/CI/CI/pdf/mow/nomination_forms/turkey_evliya_celebi.pdf

Angol nyelvű ismertető

Evliya Çelebi's Seyahatname or "Book of Travels" is the longest and fullest travel account in Islamic literature-perhaps in world literature. It is a vast panorama, both an extensive description of the Ottoman Empire and its hinterlands, and an account of the author's peregrinations over roughly forty years (1640-80). It provides an insight into Ottoman perceptions of the world, not only in obvious areas like geography, topography, administration, urban institutions, and social and economic systems, but also in such domains as religion, folklore, dream interpretation, and conceptions of self.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet