Kommunikáció és Információ
UNESCO.HU

Az Egyiptomi Nemzeti Könyvtár mamelukeredetű Korán-kéziratainak gyűjteménye

Link küldés
.
Cikk nyomtatás


Az Egyiptomi Nemzeti Könyvtár mameluk eredetű Korán-kéziratainak gyűjteménye

Az Egyiptomi Nemzeti Könyvtár egy 140 darabból álló, egyedi és rendkívüli fontossággal bíró, mameluk eredetű Korán-kéziratgyűjteményt őriz, mely a kolofonadatok és a különféle ajánló sorok alapján a Mameluk Szultánság idejéhez (Kr. u. 1250-1517) köthető. Ez idő alatt Kairó vált az iszlám világ kulturális, vallási és szellemi központjává. Kiterjedt építési tevékenység zajlott a mameluk szultánok, a katonai és polgári elit támogatásával, akik különböző intézményeket alapítottak, úgy mint mecseteket, síremlékeket, madraszákat, szentek szentélyeit, kórházakat és szúfi épületeket, gyakran egyetlen komplex épületcsoportot kialakítva ily módon, melyben könyvtár is helyet kapott. A mamelukok az iszlám könyvművészet nagy mecénásai voltak – a pártfogók Korán- és más kéziratokat adományoztak az említett intézményeknek oktatási és tanulmányozási célra, valamint kéziratokat juttattak magánkönyvtáraiknak is. A kéziratok nagy része Kairóban készült és az itt épült intézményeknek ajándékozták őket, melyek közül sok egészen napjainkig fennmaradt, mint világszínvonalú építészeti emlék. Ezáltal ezek a kéziratok Kairó történelmének fontos részét képezik. A kéziratok többsége információkkal szolgál eredetükről, a pártfogók személyéről, gyakran még a kalligráfus és az illuminátor nevét, valamint az irat keletkezésének idejét is megtaláljuk bennük. Számos esetben a tulajdonosok és a könyvtár pecsétje is fellelhető, melyek megkönnyíthetik a datálást. Az Egyiptomi Nemzeti Könyvtár mameluk eredetű Korán-kéziratainak gyűjteménye nemzeti és globális jelentőséggel is bír: ez a világon a legnagyobb ilyen jellegű dokumentum-együttes. Az ilyen Korán-kéziratok rendkívül ritkák, csak nagyon kevés található meg belőlük más gyűjteményekben. Továbbá minden kézirat egyedi, kézimunkával készített tárgy, így egyedülálló és pótolhatatlan. A kéziratok az iszlám könyvművészet történetében szinte páratlannak tekinthetők díszítettségük, gazdagságuk és méretük tekintetében, és kiválóan tükrözik az iszlám kalligráfia, könyvfestés és könyvkötés fejlődését, nemcsak a mameluk Egyiptomban, hanem az egész iszlám világban. Az Egyiptomi Nemzeti Könyvtár számos kézirata megőrizte eredeti kötését és felépítését, ellentétben az európai és török gyűjteményekben található mameluk eredetű Korán-kéziratokkal. Ezért az iszlám kézirat-készítés tanulmányozásában nélkülözhetetlen jelentőséggel bírnak a tudomány számára. Az értékes dokumentum-örökséget a kairói székhelyű Thesaurus Islamicus Alapítvány terjesztette fel az UNESCO felé 2012-ben, és 2013-ban vették fel a Világemlékezet Listára. (2572 karakter)

Bővebb információ az alábbi linkeken:

http://www.unesco.org/new/en/communication-and-information/flagship-project-activities/memory-of-the-world/register/full-list-of-registered-heritage/registered-heritage-page-8/the-national-library-of-egypts-collection-of-mamluk-quran-manuscripts/

http://www.unesco.org/new/fileadmin/MULTIMEDIA/HQ/CI/CI/pdf/mow/nomination_forms/egypt_mamluk_quran_manuscripts.pdf

Kiegészítő információk:

Madrasza: A madrasza a klasszikus iszlám tudományok – koránmagyarázat, hagyományismeret, jog – oktatására jött létre, és a síita Fátimidák bukása után a mecsettel szinte egyenrangú intézménnyé vált. Zangida és Ajjúbida szultánok kezdtek először olyan madraszákat alapítani, amelyek sok más mellett a saját emlékhelyüket is tartalmazták, vagyis közcélokkal szentesítve biztosítottak teret magánérdekeiknek. Hasonló meggondolásból az Ajjúbidák utódai, a mamelukok (1250-1517) is szívesen folytatták ezt a gyakorlatot, elsősorban Kairó építészetét átszabva ezzel, de kisebb mértékben Líbia, Palesztina, Szíria és az Arab-félsziget arculatára is hatással. A kairói mameluk építészetre jellemző, különösen első szakaszában, hogy épületeit a zsúfolt városi térben, szűk telkeken hozza létre. (785 karakter)

(http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=129.html)

Szúfizmus: Az iszlám misztika hiedelem- és szokásrendszere; sok muszlim hívő ezen az úton, Isten közvetlen, személyes megtapasztalása által próbál rálelni Isten szeretetére és megismerésére. A szúfizmuson belül többféle misztikus út létezik arra, hogy valaki megismerje az emberi és isteni természetet, átélje az isteni szeretet érzését, és elérje az igazi bölcsességet. A szúfik számára a személyes megtapasztalás (dzauk, „belekóstolás”) elengedhetetlen a valódi tudás megszerzéséhez.
Az arab szúfi („misztikus”) elnevezés a szúf („gyapjú”) szóból származik, és föltehetőleg a korai muszlim misztikusok által viselt gyapjúruhára utal. A szúfikat fukará („szegények”, egyes számban: fakír) néven, vagy - perzsa eredetű szóval - dervisekként is emlegetik. (754 karakter)

(http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/szufizmus.html)

Képek:

mameluk

Egy mameluk eredetű Korán-kézirat díszes fejezetcímekkel és szegéllyel ellátott oldalai. Egyiptomi Nemzeti Könyvtár, könyvtári jelzet: Masahif Rasid 10.

Pages of a Mamluk Qur’an manuscript with illuminated chapter headings and borders. National Library of Egypt, Shelfmark Masahif Rasid 10.

mameluk_2

Egy mameluk eredetű Korán-kézirat kötése. Egyiptomi Nemzeti Könyvtár, könyvtári jelzet: Masahif Rasid 120.

Binding of a Mamluk Qur’an manuscript. National Library of Egypt, Shelfmark Masahif Rasid 120.
(http://www.unesco.org/new/en/communication-and-information/resources/multimedia/photo-galleries/preservation-of-documentary-heritage/memory-of-the-world-nominations-2012/egypt-the-national-library-of-egypts-collection-of-mamluk-quran-manuscripts/)

További képek az alábbi linken:

http://www.unesco.org/new/en/communication-and-information/resources/multimedia/photo-galleries/preservation-of-documentary-heritage/memory-of-the-world-nominations-2012/egypt-the-national-library-of-egypts-collection-of-mamluk-quran-manuscripts/

Angol nyelvű változat:

The National Library of Egypt’s Collection of Mamluk Qur’an Manuscripts

The National Library of Egypt possesses a unique and extremely important corpus of one hundred and forty Mamluk Qur’an manuscripts that can be securely dated to the Mamluk period (1250-1517 CE) by colophons and endowment and dedicatory statements. During this time, Cairo became the cultural, religious and intellectual centre of the Islamic world. Extensive building activity took place under the patronage of the Mamluk sultans and military and civilian elite, who founded institutions including mosques, mausolea, madrasas, saints’ shrines, hospitals and Sufi lodges, often grouped together to form a single complex including a library. The Mamluks were great patrons of the Islamic arts of the book: the patrons endowed Qur’an and other manuscripts to the mentioned institutions for teaching and study purposes and also commissioned manuscripts for their private libraries. Most of these manuscripts were produced in Cairo and were endowed to Cairo institutions, many of which have survived until today as world-class architectural monuments. Accordingly, these manuscripts are part of the urban history of Cairo. The majority of the Mamluk Qur’an manuscripts contain inscriptions that indicate the provenance of the manuscript, the name of the patron, and often the names of the calligrapher and illuminator, and the date of copying. They also include owners’ and library seals. The Mamluk Qur’an manuscript collection of the National Library of Egypt is of national and global importance: it is the largest in the world. These manuscripts are extremely rare, there are only a small number located in other collections. Furthermore, each manuscript is an individual handmade object and is unique and irreplaceable. The manuscripts are almost unmatched for splendour, opulence, and size in the history of the Islamic arts of the book; and they are key to our understanding of developments in Islamic calligraphy, illumination, and bookbinding not only in Mamluk Egypt but throughout the Islamic world. Many of the National Library’s manuscripts preserve their original bindings and structures, unlike most Mamluk Qur’an manuscripts in European and Turkish collections. Consequently, their study will make an invaluable contribution to scholarship on Islamic manuscript production. This documentary heritage was submitted by Thesaurus Islamicus Foundatioand recommended for inclusion in the Memory of the World Register in 2013.

Fazekas Eszter Ágnes
Kulturális örökség
tanulmányok MA, II. évf. (levelező tagozat)
2014. május 4.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet