Kommunikáció és Információ
UNESCO.HU

Az első világháború információtörténetéhez / Information history of the first world war

2014. október 18.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

HU: A Szegedi Információtörténeti Műhely az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága védnökségével és az Első Világháború Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával 2014. október 8-án a szegedi Informatoriumban rendezte meg harmadik szakmai konferenciáját "az első világháború információtörténetéhez" címmel. Az eseményt Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke nyitotta meg. >>


EN: The Szeged Information-history Workshop with the patronage of the Hungarian National Commission for UNESCO and with the financial support of the First World War Centennial Committee organised its third information history conference on 8 October 2014 with the title "Information history of the first world war". Dr Miklós Réthelyi, chair of the Hungarian National Commission for UNESCO opened the event. >>


A szervezők konferencia kísérőeseményeként annotált és tematikus fotógyűjteményt állítottak össze archívumi és hálózati helyeken elérhető képekből, amelyek a Nagy Háború információtörténetének valamilyen aspektusát ábrázolják. A konferencia részeként megnyíló kiállítás a konferenciát követő két hónapban folyamatosan látogatható lesz. A műhelykonferencia öt, egymást követő szekcióban zajlott. A szekciók 4-6 előadását beszélgetés és vita követte.

Program

10,00 – 10,05 A konferenciát megnyitja: Réthelyi Miklós az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke. Réthelyi Miklós elhangzott beszéde:

Az első
világháború információtörténetéhez
Szeged,
2014. október 8

Az UNESCO az idei év során az első világháború jubileuma alkalmából elsősorban a víz alatti kulturális örökség megőrzésére helyezte a hangsúlyt. 2014-től kezdve az első világháború víz alatti emlékei a 2001-es UNESCO a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény védelme alá kerülnek. Az UNESCO párizsi központja egy sor eseménnyel kívánja felhívni a tagállamok figyelmét a világháború víz alatti emlékeire: 2014. június 26-28. között Belgiumban egy tudományos konferencia került megrendezésre, valamint 2014-2018 között több hálózatépítő, kutató és figyelemfelkeltő program indul útjára: http://www.unesco.org/new/en/culture/themes/underwater-cultural-heritage/world-war-i/.

Az UNESCO Világemlékezet Programja azzal a céllal jött létre, hogy a tagországokban fellelhető egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítását, megőrzését és a széles körű megismertetését elősegítse. A legfrissebb magyar tételek a Világemlékezet Listán: Semmelweis felfedezése a gyermekágyi lázról és az aszeptikus prevenció bevezetéséről (2013). Az UNESCO támogatja a levéltárak, könyvtárak működését (Universal Declaration on Archives) http://www.unesco.org/new/en/dakar/about-this-office/single-view/news/unesco_adopt_universal_declaration_on_archives/#.VC5tm2d_trU;
és az információhoz való hozzáférést (http://en.unesco.org/themes/access-information)

A konferencia vizsgálatának a tárgya az I. világháború, módszere az információ-történelem: az emberi élet és a társadalom minden vonatkozását átszövő információs rendszerek, technológiák és intézmények világa, lényegében ezek összefoglaló, átfogó tárgyalása és áttekintése. Az információtörténelmi kutatások egyik meghatározó területe az információközpontú történeti elemzés. Kapcsolatot találni a kommunikációs technológia szférájában végbemenő fejlődés, amely mindig hozzájárult mind az egyén mind a közösség átalakulásához, és a társadalmi változások alakulása között. Tanulmányozni a kommunikációs technika területén bekövetkezett fejlődés sok, egymással interakcióban és interdependenciában álló kiváltó faktorának jelentőségét. A Világháború eseményei különböző leírásokban, részletekben és összességében is olvashatók. Kovács Dániel összeállításában találjuk a Tíz tényező, ami közrejátszott a központi hatalmak első világháborús vereségében. Ezek:

  • Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök rossz
    döntései
  • Árulók és kémek
  • Rosszul mérték fel az ellenség erejét
  • Kevés modern fegyver
  • Olaszország hadba lépése
  • Románia hadba lépése
  • Az Egyesült Államok hadba lépése
  • Kimerülő erőforrások
  • A nemzetiségek szeparatista törekvései a hadseregen
    belül
  • Demoralizálódás a frontokon és a hátországban

Ez a háború még a hagyományos fegyverek, az ágyú, az aknavető, a géppuska háborújaként kezdődött. Ellenük a nyílt terepen támadó gyalogságnak alig volt esélye, csak a sokszoros túlerő kecsegtetett sikerrel. Nem véletlenül próbálkoztak új fegyverek bevetésével. A németek alkalmazták először a harci gázt az 1915-ös yperni csatába n, s csakhamar a katonák állandó eszközévé vált a gázálarc. A harckocsik kifejlesztésében az angolok jártak az élen. 1916-ben a Somme folyónál már be is vetettek 32 tankot. Ez az elnevezés egyébként az ellenség hírszerzőinek megtévesztésére szolgált, a páncéllemezzel felszerelt gépkocsikat víztartályként igyekeztek rejtegetni.

Végül a levegőt is elérte a háború. Hamar kiderült, hogy a Zeppelinek alkalmatlanok a bombázásra, ezért 1915-től a németek, 1916-tól ellenfeleik is repülőgépeket vetettek be, vadászokat, bombázókat egyaránt. Az új fegyverek már sejtették a jövő háborúinak korábban nem tapasztalt pusztításait. 1916 a véres és felőrlő küzdelmek éveként vonult be a történelembe. Februártól közel az éve végéig tartott a világháború legszörnyűbb ütközete, a „vérszivattyúként” emlegetett verduni csata. A franciák 550 ezer, a német 450 ezer katonát vesztettek.

Mindkét háborús felet készületlenül érte ez a hadviselés. A britek eleinte azt a parancsot adták tisztjeiknek, hogy folyamatosan ellenőrizzék kardjaik élességét és mindössze két gépfegyverrel szereltek fel egy-egy zászlóaljat. Ezt a háború végére, 50-re emelték.

Mennyiben változott volna a háború kimenetele fejlettebb információs rendszer birtokában? Volt-e különbség a harcoló felek információtechnikai ellátottságában? Milyen szerepe volt az infromációtechnikának az antant győzelmében vagy a központi hatalmak veszteségében? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre várhatunk feleleteket a konferencia előadóitól.


Kontextus és utóélet

10,05 – 10,15 Z. Karvalics László: Információ-és hadtörténelem metszéspontjai: az első világháború, mint példa

10,15 – 10,30 Ságvári György: A háború muzealizálása. Harctéri műtárgyak,frontgyűjtemények információs értéke

10,30 – 10,45 Albert B. Gábor: Horthy és a Novara - avagy a Horthy-legenda a két világháború közötti tankönyvekben

10,45 – 11,00 Kérdések, vita, beszélgetés

Információs (hadi)üzemek

11,05 – 11,20 Szabó Szilárd: Hírszerzés és elhárítás: az osztrák-magyar katonai titkosszolgálat tevékenysége az első világháborúban

11,20 – 11,30 Limpár Péter: Az önálló magyar katonai hírszerzés vörös hajnala – információszerzés és feldolgozás a Tanácsköztársaság honvédő háborújában

11,30 –11,40 Koszta István: Kriegsfabrik - A Szerbiának 1914. szeptember 23-án átadott jegyzék műhelymunkájáról

11,40 – 11,55 Mező Ferenc: Tervezett pszichológia az I. világháborúban: a lélektani hadviselés korszakváltása

11,55 – 12,05 Bognár Katalin: Az első világháború és a harmadik dimenzió. A német Neue Photographische Gesellschaft világháborús sztereofénykép-sorozatainak magyar vonatkozásai

12,05 – 12,40 Kérdések, vita, beszélgetés

Front

12,45 – 13,00 Kiss Gábor: Jelentőkutyák és postagalambok az osztrák-magyar haderőben az I. világháború idején

13,00 – 13,10 Stencinger Norbert: Kommunikáció a lövészárokban

13,10 – 13,20 Kiss Gábor Ferenc: Levelek a frontról

13,20 – 13,30 Hámori Nagy Zsuzsanna: Eszmék áramlása a hadifogolytáborban – Mezey István levelei Felvinczi Takács Zoltánnak

13,30 – 14,00 Kérdések, vita, beszélgetés

14,00 – 14,30 Ebédszünet (Az előadóknak büféebéd)

Hátország

14,30 – 14,40 Szőts Zoltán Oszkár: A könyvkiadás szerepe a társadalmi problémák tematizálásában (1914-1918)

14,40 – 14,50 Szeghő Patrik: A New Europe külpolitikai hetilap és a délszláv egység, 1916-1919

14,50 – 15,05 Bihari Péter: A közvélemény szövetségesekről és az ellenségekről alkotott képe 1914-1918 között

15,05 – 15,15 Somogyi László: Szerb ellenségkép Magyarországon az első világháborúban

15,15 – 15,25 Frisnyák Zsuzsa: A rémhírek térbeli terjedése és következményei. Az autósok üldözése 1914 augusztusában

15,25 – 15,35 Söptei Imre: A Vas megyei sajtó átállítása a háborús üzemmódra (1914-1915)

15,35 – 16,05 Kérdések, vita, beszélgetés

Propaganda

16,10 – 16,20 Závodi Szilvia: A hétköznapi propaganda eszközeinek megjelenése a háztartásokban

16,20 – 16,30 Nemes László: Hadi újságírás: Informálás, dezinformálás a korabeli budapesti sajtóban az 1916-os év nyugati és olasz frontjának eseményeiről

16,30 - 16,40 Klestenitz Tibor: Nagy-Britannia képe a központi hatalmak háborús propagandájában a háború első éveiben

16,40 – 16,50 Turbucz Péter: Az Országos Hadsegélyező Bizottság szerepe a honi propagandában 1914-15-ben, különös tekintettel a bizottság
által rendezett előadásokra.

16,50 – 17,00 Tamás Ágnes: Humor és propaganda a „nagy háború” vizuális forrásain

17,00 – 17,10 Glässer Norbert- Zima András: Magyar Makkabeusok a császár-király seregében. A Habsburg dinasztia és nemzet iránti hűség az első világháborús
magyar zsidó sajtópropagandában

17,10 – 17,20 Lénárt András: Újrahasznosított propaganda: az első világháború tanulságainak beépülése a politikai praxisba

17,20 – 17,55 Kérdések, vita, beszélgetés

18,00 – 19,00 DOSz Café Pódiumbeszélgetés. Mit látunk másként az információtörténeti szemüvegen keresztül? (Hunyadi Zsolt, Z. Karvalics László, Nemes László)
A beszélgetést vezeti: Szőts Zoltán Oszkár) (kb. 1 óra)

 

Inform_konf

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet