UNESCO.HU

Eötvös Loránd életműve két kiemelkedő eredményével kapcsolatos három dokumentum Világemlékezet listára kerülése

2016. június 7.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás

Az Eötvös Loránd életműve két kiemelkedő eredményével kapcsolatos három dokumentum-ot az UNESCO felvette a Világemlékezet listára, az erről tanúskodó díszokleveleket Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke és Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár (EMMI) adta át a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben június 6-án.


Az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete a Világemlékezet programot (Memory of the World Programme) 1992-ben indította el azzal a céllal, hogy a tagországokban fellelhető egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítását, megőrzését és a széles körű megismertetését elősegítse.

Az UNESCO Alapokmánya (1946) szerint a világszervezet egyik feladata, hogy „gondoskodjon a világ örökségének részét képező könyvek, művészeti alkotások és történeti, illetve tudományos értékű műemlékek megőrzéséről és védelméről”. Ennek jegyében az UNESCO keretében számos egyezményt fogadtak el a tagállamok a kulturális és természeti örökség védelméről. Ezek között kiemelkedő jelentőségű az 1972-es Világörökség egyezmény, valamint a 2003-as Szellemi kulturális örökség egyezmény. Ezen egyezmények által létrehozott listák (pl. a Világörökség lista; az Emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listája, stb.) egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a kulturális és természeti értékek tudatosítása és megőrzése terén. A Világemlékezet program végrehajtásának leglátványosabb eleme a Világemlékezet lista, melyen az egész világ számára jelentős és kiemelkedő értékkel bíró dokumentumörökség egyes darabjai szerepelnek.

A Világemlékezet program létrehozását az a felismerés ihlette, hogy – ha nem fordítanak a védelmére kellő figyelmet és energiát – az emberiség dokumentumörökségének jelentős része könnyen megsemmisülhet. A háborús és társadalmi megrázkódtatások, a megfelelő anyagi források, valamint az odafigyelés és a tudatosság hiánya állandó veszélyt jelentenek a dokumentumörökség fennmaradására.

A Világemlékezet program víziója, hogy a világ dokumentációkban megjelenő öröksége mindannyiunkat érint, és ezért közös felelősségünk biztosítani a megőrzését, és azt – a helyi kulturális és morális követelményeknek megfelelően – folyamatosan elérhetővé kell tenni. A program küldetése: a megőrzés elősegítése a megfelelő technikák felmutatásával, közvetlen technikai segítséggel, képzések szervezésével, szponzorok felkutatásával. A Világemlékezet lista (Memory of the World Register) felállítása és gondozása a dokumentációkban meglévő művelődéstörténeti örökség világszerte történő megismeréséhez, és az ezen örökséghez fűződő elkötelezettség növeléséhez vezet.

DSC_6657_Copy
Dr. Réthelyi Miklós UMNB elnök és Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár(Fotós: kultura.hu)

A Világemlékezet listára most felvett 3 dokumentum:

Eötvös Loránd egyik alapvető művének eredeti, német nyelvű kézirata 1908-ból, amely 1909-ben elnyerte a Göttingeni Egyetem Beneke-díját (91 oldal, tulajdonos: MFGI)

Az ingáról szóló angol nyelvű illusztrált kereskedelmi nyomtatvány (17 oldal, készült az USA-ban 1926 és 1927 között, tulajdonos: MFGI)

Magyarországon 1928-ban nyomtatott kereskedelmi prospektus az ingáról (12 oldal, tulajdonos: MTA KIK)

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, valamint a Magyar Tudományos Akadémia mint a Világemlékezet listára most felkerült dokumentumok őrzői vették át az UNESCO főigazgatója által aláírt díszokleveleket. A dokumentumok az Eötvös-ingával, illetve az ingával végrehajtott Eötvös-kísérlettel kapcsolatosak, minthogy az életmű e két kiemelkedő eredménye nagyban hozzájárult Eötvös világhíréhez.

DSC_6747_Copy

Vadász Gergely, az MFGI munkatársának előadása (Fotós: kultura.hu)

DSC_6769_Copy
Dr. Fancsik Tamás, az MFGI igazgatója átveszi az UNESCO díszoklevelet (Fotós:kultura.hu)
DSC_6776_Copy
Prof. Dr. Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója átvesz az UNESCO díszoklevelet(Fotós:kultura.hu)

A felterjesztés előkészítésében kiemelt szerepet vállaló szervezetek – az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Geofizikusok Egyesülete és a Magyarhoni Földtani Társulat – képviselői az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság oklevelét vehették át.

Szabó Zoltán geofizikus, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Földfizikai Osztályának nyugalmazott osztályvezetője találta meg a több mint 60 évig lappangó Eötvös kéziratot és gondoskodott a kézirat restaurálásáról, amely 2011−2012 folyamán megtörtént.

A kézirat restaurálását anyagilag támogatták:

Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Magyar Geofizikusok Egyesülete

Ezután fogalmazódott meg a kézirat felterjesztésének szándéka dr. Unger Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensének javaslata alapján, az Eötvös Loránd életművéhez szorosan kötődő hét szervezet együttes támogatásával, az előző három nevét nem ismételve:

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Magyar Tudományos Akadémia

Eötvös Loránd Fizikai Társulat

Magyarhoni Földtani Társulat

Késmárky István geofizikus, mint az Magyar Geofizikusok Egyesülete akkori elnöke, az MTA kézirattárában bukkant rá 2013-ban a Süss Nándor Precíziós-Mechanikai és Optikai Intézet Rt. „EREDETI EÖTVÖS FÉLE KIS TORZIÓS INGA” című prospektusára. A másik hasonló, „GRAVITÁCIÓS TORZIÓS INGA” című, a néhai Szilárd Józseftől megőrzésre kapott füzetet Szabó Zoltán bocsátotta a pályázat rendelkezésére. Mindkét füzetet az 1920-as évek második felében Pekár Dezső, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet első igazgatója útmutatása alapján állították össze, az utóbbit kifejezetten az amerikai kontinensen kizárólagos terjesztési joggal rendelkező, houstoni illetőségű dr. George Steiner részére.

A pályázatot Szabó Zoltán és Késmárky István együtt készítették el, a támogató szervezetek együttműködését a Magyar Geofizikusok Egyesülete szervezte.

DSC_6794_Copy
(Fotós: kultura.hu)
 

A Világemlékezet listára már korábban felkerült magyar elemek:

Tihanyi Kálmán 1926. március 20-án benyújtott Radioskop című szabadalmi kérelme (2001)

Corvina Könyvtár (2005)

Tabula Hungariae - Lázár térkép (2007)

Bolyai János Appendix c. műve (2009)

Magyar Tudomány Akadémia Könyvtárában őrzött Kőrösi Csoma Sándor Archívum (2009)

Semmelweis felfedezése (2013)

(UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság)

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet