Archívum (2009 végéig)
UNESCO.HU

A Bonni Deklaráció - 2009

Link küldés
.
Cikk nyomtatás


Mi, a 2009. március 31-e és április 2-a között a németországi Bonnban, az oktatás a fenntartható fejlődésért témájában megrendezett UNESCO világkonferenciáján egybegyűlt résztvevők az alábbi nyilatkozatot adjuk közre és egyúttal cselekvésre szólítunk fel:

  1. A XX. században megfigyelhető példátlan gazdasági növekedés ellenére a tartós szegénység és az egyenlőtlenség továbbra is túl sok embert érint, főként a leginkább hátrányos helyzetűeket. A konfliktusok arra hívják fel a figyelmet, hogy szükség van a béke kultúrájának megteremtésére. A pénzügyi és gazdasági világválság rávilágít a fenntarthatatlan gazdasági fejlődési modellek és a rövid távú előnyökre alapozó gyakorlatok kockázataira. Az élelmezési válság és a világszerte tapasztalható éhezés egyre súlyosabb kérdéssé válik. A fenntarthatatlan termelési és fogyasztási minták olyan ökológiai hatásokat eredményeznek, amelyek veszélyeztetik a mostani és a jövőbeli nemzedékek életlehetőségeit, valamint az élet fenntarthatóságát a Földön, amint azt az éghajlatváltozás is mutatja.
  2. Egy évtizeddel a XXI. század fordulója után a világnak jelentős, összetett és egymással összefüggő fejlődési és életmódbeli kihívásokkal és problémákkal kell szembenéznie. A kihívások olyan értékekre vezethetők vissza, amelyek fenntarthatatlan társadalmakat hoztak létre. A kihívások összefüggésben állnak egymással, és megoldásuk hangsúlyosabb politikai elkötelezettséget, illetve határozott fellépést kíván. Rendelkezésünkre áll azonban az a tudás, technológia és azon készségek, amelyek a fent vázolt helyzetkép megfordításához szükségesek. Jelenleg mozgósítanunk kell a rendelkezésünkre álló eszközöket ahhoz, hogy minden alkalmat megragadjunk a cselekvés és a változás tökéletesítése érdekében.
  3. A fenntarthatatlan fejlődés következményei, a prioritások, a felelősségi körök és a kapacitások régiónként eltérnek, illetve mások a fejlődő és mások a fejlett országokban. Minden országnak együtt kell dolgoznia azon, hogy a fenntartható fejlődés napjainkban és a jövőben is biztosított legyen. A fenntartható fejlődés oktatását szolgáló befektetés valójában a jövőbe történő befektetés, és életmentő lépés lehet, különösen a konfliktusok lezárultát átélő és legkevésbé fejlett országokban.
  4. A Jomtienben, Dakarban és Johannesburgben megfogalmazott ígéretekre alapozva közös kötelezettséget kell vállalnunk egy olyan oktatás megvalósítására, amely képessé teszi az embereket a változás véghezvitelére. Jellegét tekintve az efféle oktatásnak a fenntartható léthez, valamint a társadalmi részvételhez és a tisztességes munkához szükséges értékeket, tudást, készségeket és kompetenciákat kell biztosítania. Az "Oktatást mindenkinek" c. program arra helyezi a hangsúlyt, hogy az alapfokú oktatás biztosítása elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez. Hasonló hangsúlyt helyez az iskolát megelőző tanulásra, a vidéken élők oktatására és a felnőttkori írástudásra. Az írástudás és a matematika terén elért eredmények hozzájárulnak az oktatás minőségi fejlődéséhez, és egyúttal a fenntartható fejlődés oktatásának sikeréhez is kulcsfontosságúak.
  5. Az oktatás és az egész életen át tartó tanulás segítségével elérhető, hogy életmódunk a gazdasági és társadalmi igazságosságra, az élelmezésbiztonságra, az ökológiai integritásra, a fenntartható megélhetésre, az élet minden formájának tiszteletben tartására, valamint olyan hangsúlyos értékekre épüljön, amelyek előmozdítják a társadalmi kohéziót, a demokráciát és a kollektív fellépést. A nemek közötti egyenlőség - különösen a nők és a leánygyermekek oktatásban való részvételét illetően - létfontosságú a fejlődés és a fenntarthatóság lehetővé tételében. A fenntartható fejlődés késlekedés nélkül történő oktatása elengedhetetlen a fiatalok fenntartható életesélyeinek, ambícióinak és jövőjének biztosításához.

Oktatás a fenntartható fejlődésért a XXI. Században

  1. A fenntartható fejlődés oktatása mindenki számára új irányt jelöl ki az oktatás és tanulás terén. Támogatja a minőségi oktatást és ezt minden ember számára elérhetővé is teszi. Ez a fajta oktatás a jelenlegi és a majdani kihívások hatékony megválaszolásához szükséges értékeken, elveken és gyakorlatokon alapszik.
  2. A fenntartható fejlődés oktatása segíti a társadalmakat a különböző prioritások és problémák - többek között a víz, az energia, az éghajlatváltozás, a katasztrófa- és kockázatcsökkentés, a biológiai sokféleség csökkenése, az élelmezési válságok, az egészségi kockázatok, a társadalmi sebezhetőség és a bizonytalanság kérdésének - kezelésében. Az ilyen oktatás kulcsfontosságú szerepet játszik az új gazdasági gondolkodásmód kialakulásában. A fenntartható fejlődés oktatása szisztematikus és integrált szemlélettel járul hozzá az ellenálló, egészséges és fenntartható társadalmak létrehozásához. Új jelentőséget, jelleget, jelentést és célt ad az oktatási és képzési rendszereknek. A formális, nem formális és informális oktatási környezeteket és a társadalom valamennyi ágát bevonja az egész életen át tartó tanulás folyamatába.
  3. A fenntartható fejlődés oktatása az igazság, a méltányosság, a tolerancia, a mértékletesség és a felelősség értékeire épül. Elősegíti a nemek közötti egyenlőséget, a társadalmi kohéziót és a szegénység visszaszorítását, ugyanakkor a gondoskodásra, az integritásra és az őszinteségre helyezi a hangsúlyt, ahogyan azt a Föld Charta megfogalmazza. A fenntartható fejlődés oktatása a fenntartható megélhetést, a demokráciát és az emberi jólétet megalapozó elvekre támaszkodik. A környezet védelme és helyreállítása, a természeti erőforrások megőrzése és fenntartható felhasználása, a fenntarthatatlan termelési és fogyasztási minták kezelése, továbbá az igazságos és békés társadalmak megteremtése szintén a fenntartható fejlődés oktatását megalapozó fontos elvek közé tartozik.
  4. A fenntartható fejlődés oktatása a kreatív és kritikus megközelítéseket, a hosszú távú eredményekben és következményekben való gondolkodást, az innovációt, továbbá a bizonytalanság kezelésének, illetve az összetett problémák megoldásának lehetővé tételét helyezi előtérbe. A fenntartható fejlődés oktatása kiemeli a környezet, a gazdaság, a társadalom és a kulturális sokszínűség egymásra utaltságát a helyi szinttől egészen a globális szintig bezárólag, és számol a múlttal, a jelennel és a jövővel.
  5. Az emberek eltérő szükségleteit és konkrét életfeltételeit szem előtt tartva, a fenntartható fejlődés oktatása biztosítja a megoldások megtalálásához szükséges készségeket, és a helyi kultúrákban, valamint az új elképzelésekben és technológiákban gyökerező gyakorlatokra és ismeretekre épül.

Az oktatás a fenntartható fejlődésért ENSZ-évtizede során elért eredmények

  1. Az oktatás a fenntartható fejlődésért ENSZ-évtizedének - az UNESCO irányításával és koordinációjával - első öt éve folyamán számos ország tett előrelépést a fenntartható fejlődés oktatásának megvalósítása terén, és innovatív politikai keretrendszereket dolgozott ki. Több ENSZ-intézmény, nem kormányzati szervezet, regionális szerv és partnerhálózat folytat olyan konkrét tevékenységet, amellyel a fenntartható fejlődés oktatásának valamely meghatározott területét támogatja. Számos személy és szervezet mutat elkötelezettséget, illetve tesz valamit az ügy érdekében. Jelenleg folyik a fenntartható fejlődés oktatásának jobb megértése, támogatása, végrehajtása és minőségének értékelése. Mára létrejött egy átfogó ellenőrző és értékelési keretrendszer, a világméretű erőfeszítések pedig regionális stratégiákkal és kezdeményezésekkel egészültek ki.
  2. Azt valljuk, hogy az oktatás az emberi jólét javításának jelentős tényezője. Ma már rendelkezünk azzal a tudással és tapasztalattal, amely az oktatás tartalmának, módszereinek és céljainak jelentős mértékű javításához szükséges. Tudjuk, hogyan fogjunk hozzá az oktatási rendszerek új irányának meghatározásához annak érdekében, hogy a hangsúly az egész életen át tartó tanulásra helyeződjön. A fenntartható fejlődés oktatásán keresztül megtanuljuk, hogy miként javítsuk a formális, a nem formális és az informális oktatás közötti kapcsolatokat. Tudjuk, milyen fontos az oktatás terén a változást célzó folyamatok megerősítése és az erre vonatkozó ismeretek egymással történő megosztása.
  3. A tudomány lehetővé tette számunkra, hogy jobban megértsük az éghajlatváltozást és a Föld életfenntartó rendszereit; jelentős tudást halmoztunk fel a HIV-vírusról, az AIDS-ről, a maláriáról, a tuberkulózisról, a szívbetegségekről és más súlyos egészségi problémákról. Ma már többet tudunk a természeti rendszerekről és az emberi tevékenység azokra gyakorolt hatásairól, valamint arról, hogy miként járul hozzá a biológiai sokféleség jólétünkhöz. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jelenlegi gazdasági gondolkodásmódnak meg kell változnia, és hogy mellőzni kell a fenntarthatatlan termelést és fogyasztást, továbbá hogy elő kell segíteni, illetve támogatni kell a "fenntarthatóan fejlett" országok kialakulását. A társadalomtudomány megismertette velünk az emberi fejlődés etikai, kulturális, kognitív és érzelmi dimenzióit, valamint a változás szociológiáját.
  4. Ezt a tudást most cselekvésre kell váltanunk. Ez nemcsak különösen azért fontos, hogy a következő öt év folyamán megerősíthessük és kiterjeszthessük az oktatás a fenntartható fejlődésért ENSZ-évtizedének eredményeit, hanem azért is, hogy biztosíthassuk a fenntartható fejlődés oktatásának hosszabb távú megvalósítását.

Cselekvésre való felhívás

  1. A fenntartható fejlődés oktatása terén elért előrehaladás továbbra is egyenetlen megoszlást mutat, továbbá különböző kontextusokban eltérő megközelítéseket kíván. Egyértelműen szükség van arra, hogy az elkövetkező években mind a fejlett, mind a fejlődő országok, a civil társadalom és a nemzetközi szervezetek jelentős erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy:

Szakpolitikai szinten a tagállamokban

  1. elősegítsék a fenntartható fejlődés oktatásának hozzájárulását az oktatás minden területén és szintjén, illetve a minőségi oktatás megvalósításához, különös figyelemmel az Oktatás a fenntartható fejlődésért és az "Oktatást mindenkinek" kezdeményezések közötti kapcsolatok következetes és szisztematikus megközelítés keretében történő előmozdítására. Segítsék elő az Oktatás a fenntartható fejlődésért programjának céljait nemzetközi fórumokon és nemzeti szinten;
  2. növeljék a lakosságnak a fenntartható fejlődéssel és a fenntartható fejlődés oktatásával kapcsolatos tudatosságát és bővítsék erre vonatkozó ismereteit azáltal, hogy az oktatás a fenntartható fejlődésért ENSZ-évtizedének első öt évében nyert tapasztalatokat és felismeréseket a tudatosságnövelő politikákban és programokban, valamint az informális tanulás különböző formáiban érvényesítik, illetve azok részévé teszik. Ennek keretében növeljék a média szerepét és részvételét a fenntarthatósági kérdések tudatosításának és megértésének előmozdításában, és gondoskodjanak a médiaszakember kapacitások kiépítéséről is;
  3. mozgósítsanak megfelelő erő- és pénzügyi forrásokat a fenntartható fejlődés oktatásának szolgálatában, különösen azáltal, hogy a fenntartható fejlődés oktatását beépítik a nemzeti fejlesztési politikába, a költségvetési keretekbe, az ENSZ közös országszintű programozási folyamataiba és más országos szintű szakpolitikai keretrendszerekbe (úgymint ágazatot átfogó megközelítések), valamint az "Oktatást mindenkinek" és a millenniumi fejlesztési célok keretében megvalósuló kezdeményezésekbe. Támogassák és építsék be a fenntartható fejlődés oktatását az alapítványok és adományozók prioritási céljai közé;
  4. jelöljenek ki új irányt az oktatási és képzési rendszerek tekintetében annak érdekében, hogy a fenntarthatósági kérdéseket következetes szakpolitikák segítségével kezelhessék nemzeti és helyi szinten. Az üzleti és a vállalati szektort, a civil társadalmat, a helyi közösségeket és a tudományos közösséget is bevonó koordinált ágazatközi és tárcaközi megközelítések alkalmazásával dolgozzák ki és hajtsák végre a fenntartható fejlődés oktatásának szakpolitikáit;
  5. fejlesszék és erősítsék meg a fenntartható fejlődés oktatását lehetővé tevő, azon meglévő nemzetközi, regionális és nemzeti mechanizmusokat, illetve az ezen a területen folytatott hasonló szintű együttműködések azon körét, amelyek tiszteletben tartják a kulturális sokszínűséget. Hozzanak létre a fenntartható fejlődés oktatásának gyakorlatba való átültetését szolgáló olyan regionális és országos szintű bizottságokat, hálózatokat és közösségeket, amelyek megerősítik a helyi-nemzeti és a nemzeti-világszintű kapcsolatokat, továbbá fokozzák az Észak-Dél-Dél és a Dél-Dél közötti együttműködést;

A gyakorlatban

  1. integrált és szisztematikus megközelítés alkalmazásával támogassák a fenntartható fejlődés kérdéseinek beépítését a formális oktatás, valamint a nem formális és informális oktatás minden szintjébe, elsősorban eredményes pedagógiai szemléletek kidolgozása, a tanárképzés, a tanítási gyakorlat, a tantervek, a tananyagok fejlesztése és az oktatás vezetőinek képzése révén, valamint azáltal, hogy elismerik a nem formális oktatás és az informális tanulás, továbbá a szakképzés és a munkahelyi tanulás jelentős szerepét. A fenntartható fejlődés olyan átható témakör, amely minden tudományágban és ágazatban jelentőséggel bír;
  2. jelöljenek ki új irányt a tananyagokban és a tanárképző programokban, hogy a fenntartható fejlődés oktatása a tanárképzésbe és a tanártovábbképzésbe egyaránt beépüljön. Támogassák a tanárképző intézményeket, a pedagógusokat és az egyetemi oktatókat a hálózatba szerveződés és a megfelelő pedagógiai gyakorlat fejlesztése és az azzal kapcsolatos kutatás ösztönzése érdekében. Kiemelten támogassák a pedagógusokat a fenntartható fejlődés oktatása olyan stratégiáinak kialakítása terén, amelyek lehetővé teszik a nagy létszámú osztályokban folyó munkát valamint a fenntartható fejlődés oktatásával összefüggő tanulási folyamatok értékelését;
  3. a vonatkozó kutatásokra, a nyomon követő és értékelési stratégiákra és a jó gyakorlatok megosztására és elismerésére támaszkodva segítsék elő a fenntartható fejlődés oktatásáról folytatott, tényeken alapuló politikai párbeszédet. Dolgozzák ki a fenntartható fejlődés oktatásának nemzeti mutatóit, amelyek információkkal szolgálnak a fenntartható fejlődés oktatása eredményeinek és folyamatainak hatékony végrehajtásához és áttekintéséhez;
  4. a civil társadalom, a köz- és a magánszféra, a nem kormányzati szervezetek és a fejlesztési partnerek bevonásával a fenntartható fejlődés oktatásának a képzésbe, a szakképzésbe és a munkahelyi tanulásba való beépítése érdekében alakítsanak ki, illetve bővítsék a partnerségeket a fenntartható fejlődés oktatása területén. A fenntartható fejlődés oktatásának az üzleti, az ágazati, a szakszervezeti vezetők, valamint a non-profit és önkéntes szervezetek, valamint a közszolgálatok vezetői képzésének szerves részévé kell válnia. Jelöljenek ki új irányt a műszaki szakképzési és szakoktatási programokban a fenntartható fejlődés oktatásának beépítése érdekében;
  5. vonják be a fiatalokat a fenntartható fejlődés oktatásának megtervezésébe és végrehajtásába. Aknázzák ki a fiatalok és szervezeteik, illetve hálózataik elhivatottságát, szolidaritását és képességeit a fenntartható fejlődés oktatásának fejlesztése terén. Segítsék elő a fiatalok felelősségvállalását a fenntartható fejlődés oktatásának kérdései és ügye iránt;
  6. fokozzák a civil társadalom meghatározó hozzájárulását és kulcsfontosságú szerepét a párbeszéd és az állampolgári részvétel ösztönzésében és a fenntartható fejlődés oktatása területén tett fellépések kezdeményezésében. Találjanak módokat arra, hogy miként mozdítható elő ez a részvétel és elkötelezettség;
  7. értékeljék és részesítsék kellő elismerésben a hagyományos, honos és helyi tudásrendszerek lényeges közreműködését a fenntartható fejlődés oktatása területén, és becsüljék meg a fenntartható fejlődés oktatását támogató különböző kulturális hozzájárulásokat;
  8. a fenntartható fejlődés oktatásának aktívan elő kell segítenie a nemek közötti egyenlőséget, és olyan feltételeket és stratégiákat kell teremtenie, amelyek lehetővé teszik a nők számára a társadalmi változás előidézéséről és az emberi jólétről megszerzett ismereteik és tapasztalataik másokkal történő megosztását;
  9. a fenntartható fejlődés oktatásával kapcsolatos hálózatok kiépítésével gyarapítsák az ismereteket. Határozzák meg és támogassák azokat az iskolákat, egyetemeket és más felsőoktatási és kutatóintézményeket, illetve oktatási központokat és oktatási hálózatokat, amelyek betölthetik az ismeretek fejlesztését és megosztását, valamint a fenntartható fejlődés oktatása forrásainak megteremtését ellátó szakértői és innovációs központ szerepét. Tárják fel az adott földrajzi és bioregionális helyszínekben rejlő lehetőségeket, amelyek a fenntartható fejlődés oktatásának helyileg meghatározott "laboratóriumaiként" működhetnek;
  10. bátorítsák és fokozzák a fenntartható fejlődés oktatásával kapcsolatos tudományos kiválóságot (scientific excellence), kutatást és új ismeretek gyarapítását a felsőoktatási intézményeknek és kutatóhálózatoknak a fenntartható fejlődés oktatásának ügyébe történő bevonásával. Mobilizálják az egyetemek alapfunkcióit: az oktatást, a kutatást és a közösségek bevonását a fenntartható fejlődés oktatásáról rendelkezésre álló világszintű és helyi ismeretek megerősítése érdekében, és vegyék igénybe az UNESCO ESD Chairnek a fenntartható fejlődés oktatásával foglalkozó hálózatait, továbbá az UNESCO programhálózatait e folyamat során. Hozzanak létre olyan intézményi és szervezeti struktúrákat, amelyek elősegítik a rugalmasságot, a diákok részvételét és a multidiszciplináris programokat, valamint fejlesszenek ki olyan mintaprojekteket, amelyek segítségével kezelhető a fenntartható fejlődés oktatásának összetett és sürgető jellege. A fenntartható fejlődés oktatásával kapcsolatos kezdeményezések és a felsőoktatási intézményekben folytatott kutatások támogatására jutalmazási rendszereket kell kidolgozni és bevezetni;
  11. dolgozzanak ki intézményi mechanizmusokat az oktatás a fenntartható fejlődésért ENSZ-évtizede és más folyamatban lévő évtizedek - mint például az ENSZ Víz az életért cselekvési évtizede - kezdeményezései során, amelyek biztosítják, hogy a fenntartható fejlődés oktatásának megvalósítása ezeken az évtizedeken túl is folytatódjon;
  12. a fenntartható fejlődés oktatásának a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kulcsfontosságú egyezményekben - pl. a biológiai sokféleség, az éghajlatváltozás, az elsivatagosodás és a szellemi kulturális örökség kérdése köré szerveződő egyezményekben - való megerősítése érdekében vegyék igénybe az ENSZ rendszerén belül rendelkezésre álló szaktudást;
  13. konkrét cselekvési terveknek és/vagy programoknak az "Oktatás a fenntartható fejlődésért" ENSZ-évtized és a partnerségi keretek keretében történő kidolgozásával fokozzák az erőfeszítéseket az oktatási és képzési rendszerekben, hogy az olyan létfontosságú és sürgető fenntarthatósági problémák, mint az éghajlatváltozás, a víz- és élelmezésbiztonság kezelhetőek legyenek.
  1. Az "Oktatás a fenntartható fejlődésért" c. 2009-es világkonferencia résztvevői arra kérik az UNESCO-t mint a fenntartható fejlődés oktatásáért felelős vezető intézményt, hogy:
  1. a nemzetközi végrehajtási program alapján más ENSZ-intézményekkel és -programokkal - úgymint az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az ENSZ Egyetem, továbbá az "Oktatást mindenkinek" c. programban közreműködő intézményekkel (UNICEF, az ENSZ Fejlesztési Programja, az ENSZ Népesedési Programja és a Világbank) - együttműködésben növelje vezetői és koordinátori szerepét az oktatás a fenntartható fejlődésért ENSZ-évtizedében; országos szinten építse be a fenntartható fejlődés oktatását az egységes ENSZ-stratégiákba, elsősorban az ENSZ fejlesztési és segítségnyújtási keretrendszereinek folyamatain keresztül;
  2. támogassa a tagállamokat és az egyéb partnereket az "Oktatás a fenntartható fejlődésért" ENSZ-évtizedének végrehajtásában, elsősorban az ellenirányú (upstream) kapacitásépítés és a fenntartható fejlődés oktatására vonatkozó, következetes nemzeti stratégiák kidolgozásához nyújtott szakpolitikai tanácsadás, továbbá a nyomon követés és értékelés, a fenntartható fejlődés jó gyakorlatainak felismerése és megosztása, az ügy egészének pártfogolása és a világszintű partnerség kialakítása révén a konfliktusok lezárultát átélő és legkevésbé fejlett országok kellő figyelembevétele mellett;
  3. képviselje és mozdítsa elő a fenntartható fejlődés oktatásának programját (az egyéb folyamatban lévő események és tevékenységek mellett) más főbb oktatási és fejlesztési fórumokon, úgymint nemzetközi konferenciákon és tárgyalásokon - mint például a G8-ak és G20-ak találkozói, a Koppenhágai Éghajlat-változási Konferencia, az "Oktatást mindenkinek" magas szintű csoportja, az ENSZ Legfőbb Vezetői Tanácsa és az UNESCO világkonferenciái;
  4. hasznosítsa az UNESCO bioszféra-rezervátumaiban, a világörökségi helyszíneken és más tudományos, kulturális és oktatási programjaiban - úgymint a TTISSA (Szubszaharai Afrikai Tanárképzési Kezdeményezés), az ASP-iskolák (Társult Iskolák Program) és a LIFE (Képességfejlesztő Alfabetizációs Kezdeményezés) - felhalmozódott szaktudást a fenntartható fejlődés oktatása célkitűzéseinek előmozdítása és annak biztosítása érdekében, hogy a fenntartható fejlődés fő prioritásai beépüljenek az UNESCO hosszabb távú programjaiba és stratégiáiba;
  5. az UNESCO programjain keresztül támogassa a fenntartható fejlődés oktatásához kapcsolódó kutatást a fenntartható fejlődés oktatása minőségének és tényeken való alapozottságának javítása érdekében. Fejlessze tovább a fenntartható fejlődés oktatásának értékelését szolgáló átfogó ellenőrző és értékelési rendszert, és indítson útjára kezdeményezéseket olyan nemzetközi stratégiák és gyakorlatok kialakítása érdekében, amelyek az oktatás a fenntartható fejlődésért ENSZ-évtizedének látható és konkrét eredményekkel való sikeres lezárásához vezetnek;
  6. az egyéb partnerekkel folytatott konzultációk alapján és velük együttműködésben irányítsa rá a figyelmet az oktatás és képzés jelentőségére és fontosságára az ENSZ Koppenhágában (Dánia) 2009 decemberében megrendezésre kerülő éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP 15);
  7. fokozza az erőfeszítéseket és kezdeményezéseket azzal a céllal, hogy az éghajlatváltozás oktatása az oktatás a fenntartható fejlődésért ENSZ-évtizedének keretében, az UNESCO éghajlat-változási cselekvési stratégiájával összefüggésben és az ENSZ egészére kiterjedő fellépés elemeként előkelőbb helyre kerüljön a nemzetközi porondon.
  1. E konferencia résztvevői vállalják továbbá, hogy e nyilatkozat végrehajtásán fognak fáradozni.
  2. A résztvevők szorgalmazzák, hogy az ebben a nyilatkozatban foglalt ajánlások támogatására megfelelő pénzügyi forrásokat mozgósítsanak.
  3. A fenntartható fejlődést előmozdító oktatás világkonferenciájának résztvevői hálájukat fejezik ki a német kormánynak azért, hogy vendégül látta a konferenciát, és üdvözlik a japán kormány azon bejelentését, miszerint felvállalja, hogy a fenntartható fejlődés oktatása évtizedvégi világkonferenciájának az UNESCO-val közösen otthont ad.

A Bonni Deklaráció eredeti szövege (angol)

A 2004-es Bonni Deklaráció szövege

Utoljára módosítva: 2009. április 21.

H.B.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet