Archívum (2009 végéig)
UNESCO.HU

Mi is az az európai örökség? - előadás a Francia Intézetben, 2009. 03. 16.

Link küldés
.
Cikk nyomtatás

"Az utóbbi évtizedekben Európa és az európai intézmények lassanként egy olyan nagyszabású kulturális projekt köré épülnek, amelyben alapvető és újító szerepet szánnak a közös örökségnek. Az európai örökség, amely először 1989-ben, a berlini fal leomlásáva

Bruno Favel, az Európa Tanács Örökségi és Tájügyi Bizottságának elnöke és a francia Kulturális Minisztérium Építészeti és Örökségi Igazgatóságának európai és nemzetközi ügyekért felelős főosztályvezetője, illetve Pálóczi-Horváth Viktória, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Európai Uniós Kapcsolatok Főosztályának címzetes főtanácsosa tartott előadást "Mi is az az európai örökség?" címmel 2009. március 16-án a budapesti Francia Intézetben.

Bruno Favel történelmi bevezetőjében ismertette azokat a legfontosabb lépéseket, amelyek az Európai Örökség cím kezdeményezéséhez vezettek, ilyen volt többek között az Európa Tanács tagállamainak egyezménye az Európai Építészeti Örökség Védelméről (az ún. Granadai Egyezmény, amelyet 1985-ben írtak alá Granadában), az Európai egyezmény a régészeti örökség védelméről (1992, Valletta), valamint az Európai Tájvédelmi Egyezmény (2000, Firenze). Mindazonáltal az említett dokumentumok mellett fontos tényező volt az a 2005-ös eseménysorozat is, amely lelassította a "közös európai építkezés" folyamatát: az alkotmányos szerződés francia majd holland népszavazás során történő megvétózása. Franciaországban a közös európai identitás erősítésének és az állampolgárok közvetlenebb megszólítása érdekében az akkori francia kulturális miniszter, Renaud Donnedieu de Vabres javasolta kollégái számára egy olyan európai örökségi cím létrehozását, amely az európai történelemben fontos szerepet játszott épületek, emlékhelyek, parkok, kulturális javak európai dimenzióját kívánja előtérbe állítani. A francia kezdeményezés legfőbb támogatói között szerepelt Magyarország.

Bruno Favel azt is kifejtette, hogy az univerzális értékek megőrzésére létrehozott UNESCO-világörökséggel szemben az európai örökségi cím nem választja szét az épített és a szellemi örökséget, hiszen e két tényező szorosan összefonódva hozta létre a közös európai kulturális identitást.

Pálóczi-Horváth Viktória az Európai Örökség cím létrehozása érdekében folytatott kormányközi együttműködés főbb állomásait, valamint a kezdeményezés közösségi szintre történő emeléséhez szükséges brüsszeli folyamatot ismertette: az elmúlt 3 év során több miniszteri fórum foglalkozott a kezdeményezéssel és az érdeklődő tagállamok szakértőiből álló munkacsoport kidolgozta a cím elnyerésének feltételrendszerét és a kiválasztási eljárás szabályait. Az első, emblematikus helyszínekből álló lista 2007 elejére készült el, néhány ország már 2007 tavaszán átadta az Európai Örökség címet (elsőként a Cluny apátság, majd az athéni Akropolisz kapta meg). Ezt követőn Franciaország megkezdte a kezdeményezés EU szintre történő emelésének előkészítését, a 2008. második félévi francia EU elnökség pedig 2008. novemberében elfogadtatta az Európai Örökség cím Európai Unió általi létrehozásáról szóló tanácsi következtetéseket, amely felkéri az Európai Bizottságot a program létrehozására vonatkozó javaslat kidolgozására. Az együttdöntési eljárás keretében az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa várhatóan éppen a 2011-es magyar elnökség alatt fogadja el a Bizottság által 2010 elején előterjesztendő határozatot.

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.Bruno Favel röviden bemutatta az Európai Örökség listán szereplő három franciaországi helyszínt: Cluny apátság, Robert Schuman háza Scy-Chazelles-ben, a Pápák Palotájának díszudvara Avignonban. Pálóczi-Horváth Viktória ismertette a listára jelölt magyar helyszíneket, amelyeket Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter a 2008. júliusában, Versailles-ban tartott informális miniszteri találkozón jelentett be: Vitéz János esztergomi dolgozószobája, Mátyás király visegrádi palotája, a debreceni református Nagytemplom és kollégium, valamint a szigetvári vár.

A cikket készítette: Csillag Katalin

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet