Archívum (2009 végéig)
UNESCO.HU

Ajánlás a többnyelvűség előmozdításáról és a cyberspace-hez való egyetemes hozzáférésről

Link küldés
.
Cikk nyomtatás


Előszó

A Közgyűlés,

Elkötelezve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és más egyetemesen elismert jognyilatkozatok által meghatározott emberi jogok és alapvető szabadságjogok betartása iránt, és tekintetbe véve a két 1966-os konvencióban szereplő civil és politikai jogokat, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogokat,[1]

Elismerve az "Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete fontos központi szerepét az információ és kommunikáció, valamint a Szervezet Közgyűlése és a Közgyűlés vonatkozó határozatai betartatása területén"[2],

Emlékeztetve arra, hogy az UNESCO Alkotmányának Előszava megerősíti, hogy "a kultúra terjesztése és az emberiség igazságosságra, szabadságra és békére nevelése elengedhetetlen az emberi méltóság szempontjából és szent kötelességet jelent, melyet minden nemzetnek teljesítenie kell a kölcsönös segítségnyújtás és törődés jegyében",

Ugyancsak emlékeztetve az Alkotmány 1. Cikkére, mely feljogosítja az UNESCO-t többek között arra, hogy ajánljon "olyan nemzetközi egyezményeket, melyek szükségesek lehetnek az eszmék szabad áramlásának biztosítása szempontjából szóban és képekben"[3],

Megerősítve a az UNESCO 31. Közgyűlése által elfogadott Nyilatkozat a Kulturális Sokszínűségről 5., 6., és 8. pontja által lefektetett elveket,

Utalva az UNESCO Közgyűlése[4] határozataira, különös tekintettel a többnyelvűség és a cyberspace-beli információkhoz való egyetemes hozzáférés előmozdítására,

Meggyőződve arról, hogy az új információs és kommunikációs technológiák fejlődése (ICT-k) lehetőséget nyújt az eszmék szabad áramlásának biztosítására szóban és képekben, azonban kihívásokat is jelent a mindenki számára történő részvétel biztosítása szempontjából az információs társadalomban,

Megjegyezve azt, hogy a nyelvi diverzitás a globális információs hálózatokban és a cyberspace-beli információkhoz való egyetemes hozzáférés a jelenkori viták alapját képezik, és ezek meghatározóak lehetnek a tudás-alapú társadalom fejlesztésében,

Számításba véve a szellemi tulajdonról szóló nemzetközi szerződéseket és egyezményeket, az információkhoz való egyetemes hozzáférés előmozdításának megkönnyítése érdekében,

Elismerve a képesség-fejlesztés szükségességét, főként a fejlődő országokban, az információkban hiányt szenvedők számára biztosítani lehessen az új technológiákkal való ellátást és azok alkalmazását,

Elismerve, hogy az alapfokú oktatás és írni-olvasni tudás a cyberspace-hez való egyetemes hozzáférés előfeltétele,

Tekintetbe véve, hogy a gazdasági fejlődés különféle szintjei hatással vannak a cyberspace-hez való hozzáférésre, és hogy specifikus politikák és nagyobb mértékű szolidaritás szükséges a jelenlegi aszimmetriák orvoslására és egy kölcsönös bizalmon és megértésen alapuló légkör megteremtésére,

Elfogadja a jelen Ajánlást:

A többnyelvű tartalom és rendszerek fejlesztése

  1. A Köz- és magánszféra és a civil társadalom helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szinten kell, hogy működjenek, hogy biztosítsák a megfelelő forrásokat és meghozhassák a megfelelő intézkedéseket a nyelvi korlátok átlépése és az emberi interakciók Interneten keresztül történő előmozdítása érdekében azáltal, hogy ösztönzik a digitális oktatási, kulturális és tudományos tartalmakhoz való hozzáférést és azok létrehozását. Így biztosítani lehet, hogy minden kultúra kifejezhesse magát, és hozzáférhessen a cyberspace-hez minden nyelven, beleértve az eredeti nyelveket is.
  2. A tagállamoknak és nemzetközi szervezeteknek ösztönözniük és támogatniuk kell a képességfejlesztést az Interneten található helybeli és őshonos tartalmak létrehozását.
  3. A tagállamoknak megfelelő nemzeti politikákat kell alkalmazniuk a nyelv túlélésének kérdését érintően a cyberspace-ben, melyek célja a nyelvek tanításának előmozdítása, beleértve az anyanyelveket is a cyberspace-ben. A fejlődő országoknak nyújtott nemzetközi támogatást és segítségnyújtást meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni, hogy könnyebb legyen a nyelvoktatással kapcsolatos, ingyen hozzáférhető anyagok elektronikus formában való kifejlesztése, és az emberi erőforrás tőkét ösztönözni kell a területen.
  4. A tagállamoknak, nemzetközi szervezeteknek és információs és kommunikációs technológiai iparágaknak közösen együttműködve kell kutatásokat és fejlesztéseket véghez vinni az operatív rendszerek, keresőprogramok és extenzív többnyelvű kapacitásokkal, on-line szótárakkal és terminológia-szótárakkal ellátott böngészők helyi alkalmazása érdekében. Ezeknek támogatniuk kell a nemzetközi együttműködési erőfeszítéseket, tekintettel az automatizált fordító szolgáltatások mindenki számára történő hozzáférésére, ugyanúgy, mint az intelligens nyelvi rendszerekre, mint amelyek többnyelvű információ-visszakeresésre, összefoglalásra/absztrakcióra, és beszédértésre képesek, míg teljes mértékben tiszteletben tartják az alkotók fordítói jogait.
  5. Az UNESCO-nak, együttműködésben más nemzetközi szervezetekkel, létre kellene hoznia egy kollaboratív on-line obszervatóriumot a fennálló politikákkal, szabályozásokkal, technikai ajánlásokkal, és hasznos gyakorlatokkal kapcsolatban, melyek a többnyelvűségre és a többnyelvű forrásokra és alkalmazásokra vonatkoznak, beleértve a nyelvi munka számítógépesítésével kapcsolatos innovációit.

    A hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése

  6. A tagállamoknak és nemzetközi szervezeteknek fel kell ismerniük és támogatniuk kell az Internethez, mint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 19. és 27. cikkelyében megfogalmazott emberi jogok előmozdításának eszközeihez való egyetemes hozzáférést.
  7. A tagállamoknak és nemzetközi szervezeteknek támogatniuk kell az Internethez, mint közérdekű szolgáltatáshoz való hozzáférést, megfelelő politikák alkalmazásán keresztül, az állampolgárok és a civil társadalom feljogosításának ösztönzésén keresztül, és ezen politikák fejlődő országokban való megfelelő alkalmazásának támogatása által, teljes mértékben figyelembe véve a vidéki közösségek szükségleteit.
  8. A Tagállamoknak és nemzetközi szervezeteknek fel kellene állítaniuk különféle mechanizmusokat helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szinten, hogy megkönnyíthessék az Internethez való egyetemes hozzáférést megengedhető telekommunikációs és Internet költségeken keresztül, különös figyelmet fordítva a közszolgáltatások és oktatási intézmények, valamint a hátrányos helyzetű népesség csoportok szükségleteire. Új ösztönző erőket kell mozgósítani ebből a célból, beleértve a köz-és a magánszféra közötti partnerségeket is, a befektetések ösztönzésére és az ICT-k használatának pénzügyi korlátainak csökkentésére, mint például az informatikai felszerelések, szoftverek és szolgáltatások adóinak és vámjai.
  9. A tagállamoknak ösztönözniük kell az Internet szolgáltatókat (ISP-k), hogy engedményes Internet díjakat számoljanak fel a közszolgálati intézményeknek, mint iskolák, akadémiai intézmények, múzeumok, archívumok és nyilvános könyvtárak, a cyberspace-hez való egyetemes hozzáférés elérése érdekében.
  10. A tagállamoknak ösztönözniük kell az információs stratégiák és modellek fejlesztését, melyek megkönnyítik a közösségi hozzáférést, és kiterjednek a társadalom minden szintjére, valamint közösségi projekteket kell felállítaniuk, és elő kell segíteniük a helyi információs és kommunikációs technológiai vezetők és mentorok megjelenését. A stratégiáknak támogatniuk kell az ICT-beli együttműködést a közszolgálati intézmények között, ami az Internet szolgáltatásokhoz való hozzáférés költségei csökkentésének eszköze.
  11. Ösztönözni kellene az összekapcsolódást megtárgyalt költségmegosztási alapon a nemzetközi együttműködés szellemében a nemzeti Internet szolgáltató központok között, melyek összekapcsolják a fejlődő országokban lévő magán- és non-profit ISP-it más országok szolgáltató központjaival, legyenek azok fejlődőek, vagy iparosodottak.
  12. A regionális szervezeteknek és fórumoknak ösztönöznie kellene az inter-és intra-regionális hálózatok létrehozását, melyek magas kapacitású regionális gerinchálózattal erősítenek meg, hogy egy globális hálózatban kapcsoljanak össze minden egyes országot egy nyitott, versenyképes környezetben.
  13. Az Egyesült Nemzetek rendszerén belüli koncentrált erőfeszítéseknek elő kellene mozdítaniuk az információk és tapasztalatok megosztását az ICT alapú hálózatok és szolgáltatások alkalmazásáról egy szocio-ökonómiai környezetben, beleértve a nyitott forrású technológiákat, ugyanúgy, mint a politikaalkotást és képességfejlesztést a fejlődő országokban.
  14. A tagállamoknak és nemzetközi szervezeteknek elő kellene mozdítania a megfelelő partnerségeket a domain nevek menedzsmentje terén, beleértve ebbe a többnyelvű domain neveket.

    A szabadon felhasználható tartalom fejlesztése

  15. A tagállamoknak fel kell ismernie és törvénybe kell iktatnia a nyilvános és a kormány birtokában lévő feljegyzésekhez történő egyetemes on-line hozzáféréshez való jogot, melyek releváns információkat tartalmazhatnak a polgárok számára egy modern demokratikus társadalomban, hogy a bizalmasság, titoktartás és nemzetbiztonsági megfontolások igazolva legyenek, ugyanúgy, mint a szellemi tulajdonhoz való jog abban az értelemben, mikor az ilyen jellegű információ felhasználására vonatkozik. A nemzetközi szervezeteknek el kell ismerniük és elő kell mozdítaniuk, hogy minden államnak joga legyen a társadalmi, vagy gazdasági helyzetére vonatkozó alapvető adatokhoz való hozzáférésre.
  16. A tagállamoknak és nemzetközi szervezeteknek azonosítaniuk és támogatniuk kell a szabadon felhasználható információ- és tudás tárakat, és azt mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, ezért az oktatási környezeteket, hogy elősegítsék a kreativitást és a közönség fejlődését. Ebből a célból elégséges forrást kell biztosítani a szabadon felhasználható információ megőrzését és digitalizálását.
  17. A tagállamoknak és nemzetközi szervezeteknek ösztönözniük kell az együttműködési megállapodásokat, melyek tiszteletben tartják mind a közérdekű, mind a magán érdekeket, hogy egyetemes hozzáférést biztosíthassanak a szabadon felhasználható információkhoz földrajzi, gazdasági, társadalmi, vagy kulturális megkülönböztetés nélkül.
  18. A tagállamoknak és nemzetközi szervezeteknek ösztönözniük kell a nyíltan hozzáférhető megoldásokat, beleértve ebbe a technikai és módszertani alapok kialakítását az információ cserére, hordozhatóságra és interoperabilitásra vonatkozóan, ugyanúgy, mint a szabadon felhasználható információ on-line hozzáférhetőségére vonatkozóan a globális információs hálózatokban.
  19. A tagállamoknak és nemzetközi szervezeteknek elő kell mozdítaniuk és meg kell könnyíteniük az ICT-k használatának elsajátítását, beleértve ebbe az ICT-k bevezetésének és használatának népszerűsítését, és a bizalom erősítését. Az "emberi tőke" fejlesztése az információs társadalomért, beleértve egy nyitott, integrált és interkulturális oktatást az ICT használatának elsajátításával kombinálva, kulcsfontosságú kérdés. Az ICT képzés nem szűkülhet le a technikai tudás elsajátítására, hanem tartalmaznia kell az etikai értékek és alapelvek ismeretét és tiszteletben tartását is.
  20. Az ügynökségek közötti együttműködést az Egyesült Nemzetek rendszerén belül meg kell erősíteni, hogy a tudás egy egyetemesen hozzáférhető szervezete válhasson belőle, különösen a fejlődő országok és a hátrányos helyzetű közösségek számára, a fejlesztési projektek és programok során felhalmozódott tömeges információ mennyiségből.
  21. Az UNESCO-nak, együttműködésben más érintett kormányközi szervezetekkel, fel kell vállalnia egy nemzetközi gyűjtemény összeállítását a szabadon felhasználható információ on-line terjesztésével és fejlesztésével kapcsolatos törvényekről, szabályozásokról és politikákról.
  22. Ösztönözni kell a hasznos gyakorlatok meghatározását és elfogadását és önkéntes, önszabályozó, szakmai és etikai irányelvek létrehozását az információ kibocsátók, felhasználók és szolgáltatók között, teljes mértékben tiszteletben tartva a szólásszabadságot.

    A méltányos egyensúly megerősítése a jogtulajdonosok érdekei és a közérdek között

  23. A tagállamoknak fel kell vállalniuk, együttműködésben az összes érintett féllel a nemzeti szerzői jogi szabályozás frissítését és a cyberspace-re való adaptálását, teljes mértékben számításba véve a szerzők, szerzői jogok birtokosai, a szomszédos jogok birtokosai, és a közönség érdekei közötti egyensúly biztosítását, melyeket a nemzetközi szerzői jogi és kapcsolódó jogi konvenciók rögzítenek.
  24. A tagállamoknak és a nemzetközi szervezeteknek ösztönözniük kell a jogtulajdonosokat és a szerzői jogok és szomszédos jogok védelméhez kapcsolódó korlátozások és kivételek törvényes kedvezményezettjeit, hogy biztosítani lehessen, hogy ezen korlátozásokat és kivételeket bizonyos olyan esetekben alkalmazzák, melyek nem ütköznek a munka normális kihasználásával és nem befolyásolják ok nélkül károsan a jogtulajdonosok érdekeit, ahogyan azt a WIPO Szerzői Jogi Egyezmény (WCT) és a WIPO Előadásokról és Fonogramokról Szóló Egyezmény (WPPT) rögzíti.
  25. A tagállamoknak és nemzetközi szervezeteknek gondosan oda kell figyelniük a technológiai újítások kifejlesztésére és potenciális hatásukra a nemzetközi szerződésekben és egyezményekben szabályozott szerzői jogokkal és szomszédos jogokkal kapcsolatos információkhoz való hozzájutásra.

A Közgyűlés azt ajánlja, hogy a tagállamok alkalmazzák a fenti intézkedéseket, és tegyék meg a szükséges jogi vagy egyéb lépéseket, azzal a céllal, hogy saját területükön hatást gyakoroljanak. Törvénykezésükben vezessék át és alkalmazzák az ezen ajánlásban lefektetett normákat és elveket.

A Közgyűlés azt ajánlja, hogy a tagállamok ajánlják ezen Ajánlást azon felelős hatóságok és szolgálatok figyelmébe, amelyek azt ICT politikák, stratégiák és infrastruktúrák nyilvános, vagy privát működéséért felelnek, beleértve ebbe a többnyelvűség használatát az Interneten, a hálózatok és szolgáltatások fejlesztését, a szabadon felhasználható információ Interneten való terjesztését, és a szellemi tulajdon jogokkal kapcsolatos kérdéseket.

A Közgyűlés azt ajánlja, hogy a tagállamok tegyenek jelentéseket az ajánlás alkalmazása során elvégzett tevékenységekről, azok időpontjairól, és a végrehajtás módjáról.

[1] Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 19. És 27. Cikkelye, 1948; Nemzetközi Konvenció a Polgári és Politikai Jogokról, 27. Cikkely, és Nemzetközi Konvenció a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogokról, 1966; ENSZ Deklaráció a Nemzeti, Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbségekhez Tartozók Jogairól (1992. december 18. 47/135 határozat); ACC Nyilatkozat az Alapvető Kommunikációs és Információs Szolgáltatásokhoz való Egyetemes Hozzáférésről, 1997.; az ENSZ Millennium Nyilatkozat 25. Bekezdése, 2000.

[2] ENSZ Közgyűlés 35/201 határozata (97. Plenáris ülés, 1980. December 16.)

[3] 1. Cikkely, 2 (a) bekezdés

[4] 29 C/ 28. Határozat, 2.A (h) bekezdés, 29 C/ 36. Határozat, 30 C/ 37. Határozat, 30 C/41. Határozat, és 31 C/ 33. határozat

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet