Archívum (2009 végéig)
UNESCO.HU

Charta a digitális örökség védelméről

Link küldés
.
Cikk nyomtatás


Előszó

 

A Közgyűlés,

 

- megfontolva, hogy az örökség eltűnése, bármilyen formában is legyen, minden nemzet örökségének szegényedését jelenti,

- emlékeztetve arra, hogy az UNESCO Alkotmánya kimondja, hogy a Szervezetnek fenn kell tartania, növelnie és terjesztenie kell a tudást, biztosítania kell a világ könyvei, művészeti alkotásai, történelmi épületei, és tudományos eredményei örökségének fennmaradását és megóvását, valamint arra, hogy az "Információ Mindenki Számára" Program cselekvési és vitafórumot biztosít az információs politikák és a rögzített tudás megőrzése számára, és arra, hogy a "Világemlékezet Program" a világ dokumentum örökségének megőrzését és mindenki számára történő hozzáférhetőségét célozza meg,

- elismerve, hogy az információ és a kreatív kifejezésmód ilyen forrásait egyre nagyobb mértékben gyártják, terjesztik, kezelik és érik el digitális formában, új örökséget teremtve ezzel- a digitális örökséget,

- tudatában léve annak, hogy az ilyen örökséghez való hozzáférés szélesebb lehetőségeket biztosít az alkotásnak, kommunikációnak és a tudás megosztásának az egyes népek között,

- megértve azt, hogy ezt a digitális örökséget az eltűnés veszélye fenyegeti, és hogy a jelen és a jövő generációi számára történő megőrzése egy sürgős és az egész világot érintő kérdés,

elfogadja a jelen Chartát, és kinyilvánítja a következő alapelveket:


A digitális örökség mint közös örökség

1. Cikkely - Áttekintés

A digitális örökség az emberi tudás és kifejezésmód egyedülálló forrásaiból áll. Kulturális, nevelésügyi, tudományos és adminisztratív forrásokat foglal magába, valamint technikai, jogi, orvosi és más információkat, melyek digitálisan lettek megalkotva, vagy létező analóg forrásokból digitális formába lettek öntve. Abban az esetben, ha ezek a források "digitálisan születtek", semmilyen más formában nem léteznek, csak digitálisan.

A digitális anyagok szövegekből, adatbázisokból, álló és mozgó képekből, hanganyagokból, grafikákból, szoftverekből és weboldalakból állnak, széles körű és növekvő mértékű formátumok között. Gyakran múlékonyak, és átgondolt gyártást, kezelést és menedzsmentet igényelnek, hogy fennmaradhassanak.

Ezen források közül számos tartós értékkel és jelentőséggel bír, és így egy olyan örökség részét képezi, melyet meg kell védeni és meg kell őrizni a jelen és a jövő generációi számára. Ez az egyre növekvő örökség bármely nyelven, a világ bármely területén, és az emberi tudás vagy kifejezésmód bármely területén létezhet.

 

2. Cikkely - A digitális örökséghez való hozzáférés

A digitális örökség megőrzésének célja annak biztosítása, hogy továbbra is elérhető legyen mindenki számára. Ennek értelmében a digitális örökség anyagaihoz való hozzáférésnek, különösen a szabadon felhasználható információk tekintetében, mentesülnie kell mindenféle ésszerűtlen korlátozásoktól. Ezzel egy időben, az érzékeny és magán jellegű információkat védeni kell az illetéktelen kezekbe jutás mindenféle formájával szemben.

A Tagállamoknak együtt kellene működniük a releváns szervezetekkel és intézményekkel, egy olyan jogi és gyakorlati környezet kialakítása érdekében, mely maximalizálja a digitális örökséghez való hozzájutást. Egyensúly kell biztosítani az alkotók és más jogtulajdonosok törvényes jogai között, és a közönség érdekeit a digitális örökség anyagokhoz való hozzájutást illetően meg kell erősíteni és elő kell mozdítani, a nemzetközi normákkal és egyezményekkel összhangban.


Az örökség elvesztése elleni védelem

3. Cikkely - Az eltűnés veszélye

A világ digitális örökségét a végleges eltűnés veszélye fenyegeti. Ehhez hozzájárul az azt tartalmazó hardware és software gyors elavulása, bizonytalanság a forrásokkal, felelősségekkel, és a fenntartás és megőrzés módszereivel kapcsolatban, valamint a támogató jogi szabályozás hiánya.

A hozzáállásbeli változások elmaradtak a technológiai változások mögött. A digitális fejlődés túl gyorsan és a kormányok és intézmények számára túl költséges módon ment végbe ahhoz, hogy a megfelelő időben lehessen megőrzési stratégiákat életbe léptetni. Az örökség gazdasági, társadalmi, szellemi és kulturális potenciálját - a jövő építő elemeit - érintő fenyegetéseket még mindig nem tudták teljesen megragadni.

 

4. Cikkely - A cselekvés szükségessége

Hacsak a terjedő fenyegetéseket nem kezelik, a digitális örökség gyorsan és kikerülhetetlenül eltűnik. A tagállamoknak ösztönözniük kell a jogi, gazdasági és technikai intézkedések meghozatalát, hogy megóvhassák az örökséget. A figyelem felkeltés és támogatás nagyon sürgős, a politikaformálókat és a közvéleményt érzékenyebbé kellene tenni mind a digitális média potenciáljával, mint a megőrzés gyakorlatával szemben.

 

5. Cikkely - Digitális folytonosság

A digitális örökség folytonossága alapvető fontossággal bír. A digitális örökség megőrzése érdekében a digitális információ teljes életciklusát érintő intézkedések meghozatalára van szükség, annak megalkotásától a hozzáférésig. A digitális örökség hosszú távú megőrzése olyan megbízható rendszerek és folyamatok megalkotásával kezdődik, melyek autentikus és stabil digitális tárgyak gyártását teszik lehetővé.

 

Szükséges intézkedések

6. Cikkely - Stratégiák és politikák kifejlesztése

Stratégiákat és politikákat szükséges meghozni a digitális örökség megőrzése érdekében, számításba véve a sürgősség mértékét, a helyi körülményeket, elérhető eszközöket és jövőbeni elképzeléseket. Ezt megkönnyítené a szerzői jogok és szomszédos jogok birtokosai, és más érdekelt felek együttműködése az alapvető irányelvek lefektetésében, valamint az összeférhetőségeket és a forrás megosztást illetően.

 

7. Cikkely - A megőrzendők kiválasztása

Ahogyan a dokumentum örökség esetében is, a kiválasztás alapelvei országonként változóak lehetnek, bár a legfőbb döntési kritériumoknak jelentős és hosszú távú kulturális, tudományos, tanúsító, vagy más értékkel kell rendelkezniük. A "született digitális" anyagok prioritást kell élvezzenek. A kiválasztással kapcsolatos, vagy más megfontolásokat kiszámítható módon kell meghozni, és azoknak meghatározott alapelveken, politikákon, eljárásokon és irányelveken kll alapulniuk.

 

8. Cikkely- A digitális örökség védelme

A tagállamoknak megfelelő jogi és intézményi háttérre van szükségük, hogy biztosíthassák digitális örökségük védelmét.

A nemzeti megőrzési politikák kulcselemeként az archívumokkal kapcsolatos törvényhozásnak, és a könyvtárak, levéltárak, múzeumok, és más nyilvános gyűjteményeknek fel kell ölelniük a digitális örökséget.

A törvényesen tárolt digitális örökségi anyagokhoz való hozzáférést - ésszerű szigorítások mellett - biztosítani kell, anélkül, hogy az károsan befolyásolná normális felhasználásukat.

A hitelesség érdekében jogi és technikai hálózatok kiépítése elengedhetetlen a digitális örökség manipulálásával, vagy nemzetközi megváltoztatásával szemben. Mindkettőhöz az szükséges, hogy a tartalmat, a file-okat és a dokumentációkat a szükséges mértékben védjék meg, hogy a felvételek eredetisége biztosítva lehessen.

 

9. Cikkely - A kulturális örökség védelme

A digitális örökséget nem korlátozza az idő, a földrajzi elhelyezkedés, a kultúra, vagy a formátum. Kultúra-specifikus, de minden ember számára potenciálisan elérhető. A kisebbségek beszélhetnek a többségekkel, az egyén a globális hallgatósággal.

Minden régió, ország, közösség digitális örökségét meg kell védeni, és hozzáférhetővé kell tenni, hogy biztosítani lehessen az egyes népek, nemzetek, kultúrák és nyelvek képviseletét hosszú időn keresztül.

 

Felelősségek

10. Cikkely - Feladatok és felelősségek

A tagállamok egy vagy több ügynökséget nevezhetnek ki a digitális örökség védelmének koordinációs feladatainak elvégzésére, és a szükséges források elérhetővé tételére. A feladatok és felelősségek megosztása létező szerepeken és szakértelmen kell, hogy alapuljon.

Intézkedéseket kell hozni:

  • a) a szoftver fejlesztők és a digitális anyagok létrehozói, kiadói, gyártói és terjesztői, valamint a magánszféra más érintett szereplői ösztönzésére a nemzeti könyvtárak, levéltárak, múzeumok és más örökségvédelmi szervezetekkel való együttműködésre a digitális örökség védelmében;
  • b) a képzések és kutatások fejlesztésére, valamint az érintett intézmények és szakmai szervezetek közötti tudás- és tapasztalatcsere ösztönzésére;
  • c) az egyetemek és más köz- vagy magán kutatóintézetek ösztönzésére a kutatási adatok megőrzésének biztosítása érdekében.

 

11. Cikkely - Partnerségek és együttműködések

A digitális örökség megőrzése a kormányok, alkotók, kiadók, releváns iparágak és az örökségvédelmi intézmények kitartó erőfeszítéseit igényli.

A jelenlegi digitális megosztottság tükrében szükséges a nemzetközi együttműködés és szolidaritás megerősítése, hogy minden ország képes legyen biztosítani digitális örökségének megalkotását, terjesztését, megőrzését és folyamatos hozzáférését.

Az iparágakat, kiadókat és a tömegkommunikációs médiumokat sürgetni kell a tudás és a technikai szakértelem előmozdítására és megosztására.

Az oktatási és képzési programok, forrásmegosztási egyezmények és a kutatási eredmények és hasznos gyakorlatok terjesztésének ösztönzése demokratizálhatja a digitális megőrzési technikákhoz való hozzájutást.

 

12. Cikkely - Az UNESCO szerepe

Az UNESCO, mandátumának és funkcióinak megfelelően a következő felelősségekkel tartozik:

  • a) A Chartában szereplő alapelveket számításba kell vennie programjai működése során, és elő kell mozdítania alkalmazásukat az Egyesült Nemzetek rendszerén belül, valamint a digitális örökség védelmében érintett kormányzati és nemzetközi nem kormányzati szervezetek által;
  • b) Referencia pontként és fórumként szolgál, melyen a tagállamok, a kormányközi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek, a civil társadalom és a magánszféra szereplői együttműködhetnek a digitális örökség védelméhez szükséges célkitűzések, politikák és tervek meghatározásában;
  • c) Elő kell mozdítania a digitális örökség védelméhez szükséges együttműködést, figyelem-felkeltést és képességfejlesztést, valamint etikai, jogi és technikai irányelveket kell javasolnia.
  • d) A Charta alkalmazásának elkövetkezendő hat éve során nyert tapasztalatok alapján dönteni kell arról, hogy a digitális örökség védelmében van-e szükség további szabályok alkotására.
Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet