Archívum (2009 végéig)
UNESCO.HU

Csillagászat és civilizáció konferencia

Link küldés
.
Cikk nyomtatás

Az ENSZ az UNESCO kezdeményezésére 2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évének nyilvánította, arra ösztönözve a nemzetközi tudományos világot, hogy méltó szakmai rendezvényekkel tegyék a csillagászatot még hozzáférhetőbbé, jelentőségét és hasznát kiemelve és

A csillagászat az emberi inspiráció minden nép számára felbecsülhetetlen értékű forrása. A csillagászat és a vele összefüggő nagy kérdések a társadalom széles érdeklődésére tartanak számot. Konferenciánk nemcsak a csillagászatot mint szaktudományt, hanem mint közérdekű, egyetemes, mindenki számára izgalmas és alapvető jelentőségű ismeretforrást mutatja be, beleértve a csillagászat és a Világegyetem egyetemes filozófiai, vallástudományi és társadalmi jelentőségét éppúgy, mint a művészetekre gyakorolt inspiráló szerepét, mindannyiunk számára elérhető, lenyűgöző személyes élményét is. Ebben a programban több mint 137 ország vesz részt. Magyarország éppen ezt tervezi az 'Astronomy and Civilization' címmel 2009 augusztus 10-13 között Budapesten, az ELTÉ-n rendezendő nemzetközi tudományos konferenciával.

A konferencia az International Year of Astronomy 2009 rendezvénysorozatához kapcsolódva a csillagászat, a tudomány és a civilizáció összefüggéseit vizsgálja. Mottója: "A szellemi szint minden korszakban alkalmazkodott a Világmindenségről általánosan elfogadott elméletekhez." (Paul Couderc: A csillagászat története, 1964, 8). Jövőnk alapja a Világegyetem minél teljesebb és mélyrehatóbb megismerése. Tény, hogy a csillagászat a legrégibb és legalapvetőbb tudomány, és hogy mindig is alapvető jelentőségű volt a többi alaptudomány fejlődése számára, sőt még alkalmazásai is rendkívül széleskörűek. A csillagászat és megfigyelései alapvető következményekkel járnak a tudomány, a filozófia, a kultúra és a világegyetem egyetemes fogalma számára. A széles társadalmi közvélemény mindig kiemelt érdeklődést tanúsított a csillagászat iránt, de gyakran nem könnyű megteremteni a széles közvélemény kellő tájékoztatásának és tájékozódásának feltételeit, de erre most a Csillagászat Nemzetközi Évének eseménysorozat, köztük kiemelt helyen konferenciánk, most rendkívüli lehetőséget ad. Minden társadalomnak vannak legendái, mítoszai és hagyományai az égről, a bolygókról és a csillagokról, és ez része az emberiség kulturális világörökségének. Mindennapi életvezetésünk éppúgy világképünkön alapul, ahogy tudományos kutatás a tudományos világképen. A tudományos világkép mondja meg, mik a fontos kérdések, és hogyan lehet ezekre választ találni. A tudományos világkép végső alapja pedig maga a kimeríthetetlen Világegyetem.

Részletes szakmai program
A konferencia célja, hogy felhívja a figyelmet a csillagászat, a természettudomány és a civilizáció jövőjének kapcsolatára, elsősorban a csillagászat alapvető szerepére civilizációnk kifejlődésében és jövőjének meghatározásában. Ezt a célt szolgálják a tudomány nagy kérdéseit, illetve a csillagászat, a filozófia, a művészet és a vallás kapcsolatát megvilágító plenáris előadások és ezek gyümölcsöző párosítása a fizika, biológia, asztrobiológia, komplexitás-tudomány specialistáinak miniszimpóziumaival. Alapvetően fontos a csillagászat szerepének széleskörű és mélyreható megismerése, annál is inkább, mert mostanában nemcsak a széles nagyközönség, de maga a csillagász közösség sem ismeri a csillagászat alapvető jelentőségét a természettudomány és a civilizáció fejlődésében. A mai fogyasztói társadalomban egyre szokásosabb a csillagászatot egy haszontalan, fölösleges tudományágnak tartani. Ez az állapot nemcsak a csillagászat, hanem az egész civilizáció jövőjére jelent fenyegető veszélyt. A 21. század a biológia és a komplexitás-tudomány százada, és mivel az élet és a komplexitás legszélesebb és legalapvetőbb jelenségköre maga a Világegyetem, ezért a tudományok fejlődését leghatékonyabban a Világegyetem korszerűbb, átfogóbb, komplexebb, integráltabb eszméjének kidolgozása segítheti elő.

Nemzetközileg kiemelkedően elismert előadókat hívtunk meg (Paul Davies, Stephen Wolfram stb.), akik elfogadták a meghívást. Fiatal kutatóknak is lehetőséget biztosítunk a bemutatkozásra. A fejlődő országok kutatói is jelentős súllyal szerepelnek. A konferencia felvállalja a természettudományok népszerűsítését, rádiós és televíziós műsorokat készít a rendezvényről.

A speciális szakmai kérdésekkel foglalkozó nagyszámú nemzetközi konferencia mellett viszonylag hiánycikknek számítanak az interdiszciplináris, a különböző tudományágak kapcsolódási pontjait feltáró rendezvények. Ezeknek a kapcsolatoknak a feltárása alapvető fontosságú a tudomány egészének fejlődése szempontjából. Megvizsgáljuk, mi újat adhat a csillagászat ma a tudományok, a civilizáció fejlődéséhez? Miben áll a csillagászat haszna a jövőnk számára? A különböző országokban, földrészeken dolgozó, csillagászattal közvetve és közvetlenül foglalkozó szakemberek konferenciánkon megismerhetik egymás eredményeit, amit mindenki saját kutatásaiban is tud majd hasznosítani.

A 21. század a biológia és a komplexitástudomány évszázada, és ez az asztrobiológia, a kibernetika nemrég feltárult távlataival együtt különösen időszerűvé teszi a Világegyetem eddig kizárólag a fizikára alapozott fogalmának és jelentőségének újrafogalmazását, egy átfogóbb természettudományos világkép megalapozását. A kérdéskör jelentőségét aláhúzza a fizikai kozmológia világmodelljeinek és a csillagászatilag megfigyelt világegyetem közötti eltérések nemrég felismert sokrétű és alapvető jelentősége. Ezen a területen a közelmúltban jelentős eredmények születtek, és áttörés várható. A konferencia egységes koncepciója egymást serkentő és termékenyítő módon hozza össze a specialistákat és a nagy kérdések kutatóit éppúgy, mint a nagy neveket és a fiatal kezdőket, a fejlődő és ázsiai országok kutatóit. Ezzel többek között lehetőséget ad a fiataloknak a kapcsolatépítésre, elősegítheti a külföldi ösztöndíjakhoz hozzáférést.

Tervezett konferenciánk a világ élvonalbeli tudósait sorakoztatja fel e cél mögött, kulcs-előadóink között a világ legnevesebb és legelismertebb szakértői is jelen lesznek. A konferencia szervezésében részt vesz az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete, az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, támogatja a Magyar Tudományos Akadémia, személyesen Hámori József akadémikus, az MTA volt alelnöke, az UNESCO Magyar Bizottságának elnöke is. Magyarországon a Csillagászat Nemzetközi Évében kétségkívül a mi konferenciánk az év legjelentősebb konferenciája, ahogy az a http://konferenciakalauz.hu/cimkek/csillagaszat honlapon is feltűnik. Konferenciánk a Csillagászat Nemzetközi Évének földkerekség-szerte is egyik legkiemelkedőbb eseménye, ahogy az az International Year of Astronomy 'Meetings & Global Events' honlapján is látható. Konferenciánk szerves része azon nemzetközi kapcsolatok építésének, amelyek elősegítik a tudomány, a csillagászat, a kultúra minden embert és kultúrát egyaránt érintő és ezáltal közelebb hozó szerepének és értékének elismerését.

A konferencia előzetes tématerve:

First Day
Csillagászat és civilizáció; A csillagászat története; Természettudományos világkép; Kultúrtörténelem
Paul Davies: Miért éppen jó a Világegyetem az élet számára?
Stephen Wolfram: A Világegyetem a komplexitástudomány fényében
Joel R. Primack and Nancy Abrams: Kozmológia és a 21. század kultúrája
H. Knyazeva: Az orosz kozmizmus és a komplexitás modern elmélete: összehasonlító analízis
Subhash Kak: Megfigyelők, szabadság és a Kozmosz
Devgun Chander Bhushan: Csillagászat az ősi Indiában

Second Day
Csillagászat és fizika
Henry P. Stapp: A tudat és a kvantum-világegyetem
Sisir Roy: Kategória-elmélet és a kvantum-világegyetem
Sepp Rothwangl: A kozmológiai körülmények és az időszámítás feltalálásának eredményei: Anno Mundi 6000, Nagy Év, Precesszió, és a világvége számításai
Salah Eddine en Nadifi: Minimális Szuperszimmetrikus Standard Model közelítés a világegyetem sötét oldalához

Third Day
Csillagászat és asztrobiológia
Chandra Wickramasinghe: Pánspermia és az élet eredetei - új látóhatárok
Vladimir Lefebvre: A Kozmikus Alany matematikai elmélete
Menas Kafatos: Kvantumok és a tudatos világegyetem

Fourth day
Csillagászat és filozófia; Csillagászat és vallás; Csillagászat és művészet
Anna-Teresa Tymieniecka: Az Új Felvilágosodás: az élőlények transzcendentális helyzete a Föld és a Kozmosz szférái között
Hans Köchler: Ember és Világegyetem kapcsolata
Nancy Murphy: Kozmopolisz: Hogyan hat a csillagászat a vallásra és az emberi természet filozófiájára
David Ray Griffin: A kvarkoktól a tudatig: a felmerülés pánexperientalista nézete
William R. Stoeger: Az ésszerűség felemelkedése: a tudományos kozmológiától a filozófiáig és teológiáig
Norman D. Cook: Triadikus Felismerések a csillagászatban, a művészetben és a zenében

A konferencia ismertetőjét összeállította:
Grandpierre Attila
a konferencia szervezőbizottságának nevében

Cs.K.

Keresés

Gyorslinkek
jobb_1

MAB

Világörökség

jobb_5

Világemlékezet